Lángokban áll a Krímbe vezető híd

Óriási robbanás rázta meg a Krímet és Oroszországot összekötő Kercsi-szoroson átívelő hidat szombaton kora reggel, tudatta a Guardian. Az AP orosz hatóságokra hivatkozva számolt be arról, hogy teherautóba rejtett bomba okozta a robbanást.

A közösségi médiában terjedő felvételek szerint egy vonat legalább két vagonja lángol. A robbanás hangja a szemtanúk szerint több kilométerre hallatszott. A robbanás helyi idő szerint reggel 6-kor történt. Az orosz hatóságok szerint egy üzemanyagtartály gyulladt ki. A tűz oka vélhetően a hatalmas robbanás volt, amelynek eredete az első órákban nem volt ismert.

Az AP orosz forrásokra hivatkozva szombaton délelőtt, néhány órával a robbanást követően tudatta: az orosz Nemzeti Terrorizmusellenes Bizottság közölte, hogy egy teherautó-bomba miatt hét, üzemanyagot szállító vasúti kocsi gyulladt ki, ami a híd két szakaszának „részleges összeomlásához” vezetett.  A bizottság nem nevezett meg feltételezett elkövetőt.

„Az elsődleges információk szerint egy üzemanyagtartály lángol. A híd pillérei nem sérültek meg. Túl korai az okokról és következményekről beszélni. Az oltás folyamatban van” – írta a Krími Körzet vezetőjének tanácsadója, Olek Krjucsov a Telegram-csatornáján kora reggel.

Az elérhető felvételeken látszik, hogy az egyik útpálya beleomlott a tengerbe két hídláb között. A magasban futó sínen egy tartálykocsikból álló szerelvény vesztegel, több kocsija kiégett, és a vasúti híd szerkezete is megsérült.

Az első adatok szerint a történteknek nincsenek áldozatai, az anyagi kár felmérése folyamatban van.

Az orosz katasztrófavédők és útkarbantartók a helyszínre érkeztek, hogy megfékezzék a lángokat.

Beomlott az Ukrajnában harcoló orosz csapatok utánpótlásának fontos útvonala, a Krími híd egyik szakasza szombat hajnalban. Az orosz Nemzeti Terrorizmusellenes Bizottság állítása szerint egy teherautó robbant fel az átkelőn, egy helyi illetékes Ukrajnát vádolta meg.

Az incidens a hídnak a Tamany-félsziget felőli útszakaszán történt. A hídon a járműforgalmat leállították, csakúgy mint a Moszkvából és Szentpétervárról Szimferopolba tartó legközelebbi vonatokat. Megkezdődött a kompforgalom újraindítsának előkészítése a Kercsi-szorosba, tudatta az MTI.

A BBC idéz egy robbanóanyag-szakértőt, aki szerint nem zárható ki, hogy a hidat „alulról támadták meg”, ugyanis a felvételeken nem láthatóak rakétatámadásra utaló jelek. A szakember feltételezi, hogy a híd közút és vasúti pályáján egyszerre léptek működésbe robbanóeszközök, melyeket vélhetően távolról aktiváltak.
A helyszíni kamerák felvételein ugyan látható egy kamion a robbanást megelőző pillanatokban, de az viszont nem kivehető, hogy a robbanás a járműből indult-e ki.

Az alábbi felvételen a robbanás pillanata látszik, amit térfigyelő kamerák rögzítettek:

Putyin vizsgálatot rendelt el

Vlagyimir Konsztantyinov, a krími parlament elnöke a robbanásért „az ukrán vandálokat” tette felelőssé, akiknek „végre sikerült véres kezükkel a krími hídra nyúlniuk”.

Hozzátette, hogy a hídon keletkezett károkat „azonnal helyreállítják, mivel azok nem súlyosak”.

Vlagyimir Putyin orosz elnököt tájékoztatták a hídon történt vészhelyzetről, az elnök pedig vizsgálatot rendelt el, amelyet egy kormánybizottság végez - közölte Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője, tudatta ugyancsak a BBC, az Interfaxra hivatkozva. A kormánybizottságban részt vesznek a krasznodari és a krími vezetők, a nemzeti gárda, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) és a belügyminisztérium képviselői.

Mihail Razzsovaev, Szevasztopol kormányzója Telegram-csatornáján arra kérte a hazautazni készülő turistákat, hogy egy napig még maradjanak a városban. Közölte, a helyi vezetés rendezi majd szállodai költségeiket.

Podoljak: A híd a kezdet

Mihajlo Podoljak, az ukrán elnök tanácsadója Twitter-bejegyzésében arról írt: „A Krím, a híd, a kezdet. Mindent, ami illegális, meg kell semmisíteni, mindent, amit elloptak, vissza kell adni Ukrajnának, mindent, ami az orosz megszálláshoz kötődik, ki kell űzni”.

Kijev részéről hivatalos személyek többször kilátásba helyezték a Krími híd lerombolását az Ukrajna elleni orosz invázió kezdete óta.

A Kercsi-szorost átívelő híd azt követően épült, hogy Oroszország 2014-ben annektálta a Krímet. Az építmény 19 kilométeres hosszával Európa leghosszabb hídjának számít, a Krím-félszigetet és az oroszországi krasznodari régiót köti össze.

A hidat 2018-ban avatta fel Vlagyimir Putyin

Fotó: MH

Éppen ezt a hidat nevezték meg korábban katonai szakértők a potenciális ukrán célpontok egyikeként, Ukrajnának azonban, az elérhető adatok szerint, nem volt olyan hagyományos fegyvere, amellyel lőhette volna a létesítményt. Az orosz fél az utóbbi hónapokban légvédelmi egységeket telepített a hídra.

Oroszország nem áll készen arra, hogy nukleáris fegyvert vessen be az ukrajnai háborúban, de az erről szóló kommunikáció is nagyon veszélyes - mondta pénteken a BBC-nek Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

Zelenszkij a brit közszolgálati médiatársaság hírtelevíziójának adott interjúban cáfolta, hogy egy minapi nyilatkozatában Oroszország elleni csapásmérésre biztatta volna a Nyugatot; szavai szerint félreértették ukránul mondott kijelentéseit, amelyeket egy online rendezvényen tett.

Az ukrán elnök kijelentette: az ukránok nem terroristák, nem harcolnak más országok területén. „Még (az elmúlt) nyolc év véres tragédiája után sem az a hozzáállásunk az oroszokkal szemben, hogy embereket kell gyilkolnunk, erre nem állunk készen, ellentétben az oroszokkal” - fogalmazott Zelenszkij.

Hangsúlyozta: véleménye az, hogy a világnak újabb szankciók révén mért „megelőző rúgásokkal” kell megállítania Oroszországot, nem katonai csapásmérésekkel.

Hozzátette, hogy az oroszok a maguk javára használták fel és „újrafordították” az általa mondottak először nyilvánosságra került fordítását.

Zelenszkij szerint a nukleáris fegyverek esetleges használatáról szóló kommunikáció az orosz társadalomnak szól, de így is rendkívül veszélyes.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a Zelenszkij által tett kijelentésekről szóló első beszámolók után elítélte az ukrán elnöknek tulajdonított szavakat, mondván: Zelenszkij gyakorlatilag egy új világháború kirobbantására tett felhívást.

A Vlagyimir Putyin orosz elnök által nemrégiben elrendelt mozgósításról szólva Zelenszkij a pénteki BBC-interjúban úgy fogalmazott: „e behívott gyerekeknél sem gépfegyver, sem testvédő (katonai) ruházat nincs, csak ágyútölteléknek vetik oda őket, az életükért kell harcolniuk, ha nem akarnak kebabbá válni.”

Hozzátette, hogy Putyin nem nukleáris csapástól fél, hanem saját népétől, mivel csak a nép tudja megfosztani őt hatalmától és átruházni e hatalmat másra.

Az ukrán parlament határozatban sürgette nemzetközi törvényszék felállítását az orosz háborús bűnök kivizsgálására

Az ukrán parlament határozatot fogadott el pénteken, amelyben a törvényhozás az ENSZ-hez, az Európai Unióhoz és az Európa Tanácshoz fordul a következő felhívással: hozzanak létre egy nemzetközi bíróságot, amelynek a feladata Oroszország Ukrajnában elkövetett háborús bűntetteinek kivizsgálása lenne - jelentette be Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő.

A határozatot a 450 fős törvényhozás 283 képviselője hagyta jóvá.

"Az ukrán verhovna rada (parlament) felszólítja az államok nemzetközi közösségét: használjanak fel minden lehetséges eszközt arra, hogy kellő nyomást tudjanak gyakorolni az Oroszországi Föderáció politikai és katonai vezetésére rákényszerítendő az Ukrajnával szembeni fegyveres agresszió  beszüntetésére. Ezenfelül az egyetemes joghatóság elve alapján saját büntetőjoguk keretein belül vonják felelősségre azokat, akik Ukrajna területén súlyos nemzetközi bűncselekményeket követtek el" - idézett az Ukrajinszka Pravda hírportál a határozatból.

A felállítandó testületnek az ukrán törvényhozás szerint rendelkeznie kell joghatósággal az Ukrajna elleni agressziós bűncselekmények kivizsgálására, olyan bűncselekményekére, amelyeket valószínűleg az Oroszországi Föderáció legmagasabb szintű politikai és katonai vezetése követett el, valamint vádemelésre az elkövetők ellen. Ezenfelül a bíróságnak jogosultnak kell lennie nemzetközi elfogatóparancsot kiadni, amelyet nem korlátozhat az állam- és kormányfők, illetve egyéb állami tisztségviselők mentelmi joga. A testületnek 2014 februárjától, az Oroszországi Föderáció Ukrajna elleni fegyveres agressziójának kezdetétől kezdve minden esemény felett joghatósággal kell rendelkeznie - szögezték le a határozatban a képviselők.

Az 1962-es kubai rakétaválság óta még soha nem leselkedett akkora nukleáris fenyegetés a világra, mint most Vlagyimir Putyin orosz elnök fenyegetődzése miatt – jelentette ki Joe Biden amerikai elnök egy New York-i kampányrendezvényen csütörtökön.

Biden szerint Putyin nem viccelt, amikor nukleáris, vegyi vagy biológiai fegyverek bevetéséről beszélt. Az amerikai elnök szerint elképzelhetetlen, hogy ne következzen be az „Armageddon”, ha bárki taktikai atomfegyvert vet be.

Az orosz elnök a múlt héten jelentette be, hogy Oroszország elcsatolja Ukrajna négy keleti megyéjét. A lépést a nemzetközi közösség jogellenesnek tekinti és elutasítja. Putyin közölte azt is, hogy az annektált területek elleni ukrán támadást Oroszország elleni támadásnak tekinti, és minden lehetséges eszközt bevet megvédésükre.

Az elmúlt hetekben Ukrajna sikeres ellentámadást indított az ország északkeleti és déli részén is az orosz megszállás alatt álló területek felszabadítására. Az Egyesült Államok már többször figyelmeztette Moszkvát, hogy súlyos következménye lesz, ha Oroszország atomfegyvert vet be, de nem pontosította, hogy milyen válaszlépésekre készül.