Kétnapos uniós csúcs kezdődik Brüsszelben

Az uniós állam- és kormányfők tanácskozásán napirenden lesz az orosz–ukrán háború, a gazdasági nehézségek és a szankciók kérdésköre is. Orbán Viktor háborús szankciós politika átgondolását, ésszerű alapokra helyezését fogja szorgalmazni.

Csütörtökön kezdődik az Európai Unió állam- és kormányfőinek csúcstalálkozója Brüsszelben. Az uniós vezetők a kontinens előtt álló kihívásokról tanácskoznak, így a háború, az energiaválság és az infláció is téma lesz a találkozón.

Orbán Viktor miniszterelnök is részt vesz a tanácskozáson. Mint azt nemrégiben indult Twitter-oldalán szerda délután tudatta, hatalmas vitára számít a csúcstalálkozón.

A kormányfő úgy fogalmazott:

„Brüsszel legutóbbi terve a közös gázbeszerzésről arra emlékeztet, amikor együtt vásároltunk oltóanyagokat. Lassú és drága. Hatalmas vitára számítok a közelgő uniós csúcson”.

A Magyarország energiabiztonsága szempontjából kiemelkedő fontosságú témákat tárgyaló kétnapos brüsszeli EU-csúcs előtt Orbán Viktor miniszterelnök vezetésével szerdán egész nap a Karmelita kolostorban ülésezett Magyarország kormánya teljes körben, valamint az uniós ügyekben illetékes miniszterek részvételével külön is.

Az előterjesztések megtárgyalása során világossá vált: Brüsszel legújabb javaslata a gázársapkáról Magyarország számára a jelenlegi formájában gázembargót jelent.

A magyar gazdaság és a magyar családok számára viszont az elhibázott brüsszeli szankciók már így is szinte elviselhetetlen terhet jelentenek, ebből elég volt

– ismertette a kormányzati álláspontot Havasi Bertalan, hozzátéve: Orbán Viktor ennek megfelelően a háborús szankciós politika átgondolását, ésszerű alapokra helyezését fogja szorgalmazni az EU-s állam- és kormányfők csütörtök-pénteki csúcstalálkozóján.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a kormányülés előtt jelentkezett be közösségi oldalán, ahol arról számolt be, hogy az ülés napirendjén szerepel a háború és az európai energiaellátás is.

Videójában elmondta, hogy

Magyarország földgáztározóinak töltöttsége a fogyasztáshoz mérten 50 százalékon áll, messze meghaladva ezzel az EU-átlag 27 százalékát.

A miniszter aláhúzta, jelenleg a Török Áramlat gázvezeték – amelyen Magyarország is kapja a földgázt – az egyetlen biztonságos szállítási útvonal egész Európában.

A kormányfő közösségi oldalán tudatta, hogy az uniós csúcsról is szó lesz a szerdai kormányülésen. „Nem engedjük, hogy semmibe vegyék Magyarország érdekeit!" – írta a miniszterelnök.

Holnap indul az uniós csúcs – írta Orbán Viktor miniszterelnök közösségi oldalán.

A kormányfő bejegyzésében kiemelte: Brüsszel megint új tervvel állt elő.

„Nem engedjük, hogy semmibe vegyék Magyarország érdekeit!”

– nyomatékosította a miniszterelnök.

„Brüsszel legutóbbi terve a közös gázbeszerzésről arra emlékeztet, amikor együtt vásároltunk oltóanyagokat. Lassú és drága. Hatalmas vitára számítok a közelgő uniós csúcson” – fogalmazott Orbán Viktor miniszterelnök szerdán közzétett Twitter-bejegyzésében.

Csütörtökön kétnapos uniós csúcs kezdődik Brüsszelben, amelyen többek között az Európai Bizottság energiaárak megfékezése érdekében elkészített javaslatcsomagját is meg fogják vitatni az uniós vezetők.

A külgazdasági és külügyminiszter a kormányülés előtt jelentkezett be közösségi oldalán. Videójában elmondta, hogy a brüsszeli ársapkát nem támogatják, a Török Áramlat működése pedig biztonságos és hosszú távon biztosított.

Szijjártó Péter beszámolt arról, hogy a kormányülés témái a háború és a szankciók lesznek, továbbá biztosított arról, hogy a Török Áramlaton továbbra is zavartalan a működés. A Gazprom folyamatosan hiánytalanul szállítja a hosszú távú szerződésben vállalt mennyiséget és az e hónapra kért plusz földgázt is. Ezzel

a fogyasztáshoz mérten már 50 százalékos a gáztározóink töltöttsége, ami fél évre elegendő tartalékot jelent. Az Európai Unióban ez kiemelkedő arány, hiszen az EU-átlag 27 százalék.

Az Európai Bizottság tegnapi javaslata az energiaválság kezelésére alkalmatlan és veszélyes, hiszen nem csökkenteni, hanem növelni kellene a piacon fellelhető földgáz mennyiségét, de a brüsszeli ársapka azzal járna, hogy kevesebb gáz érkezne a kontinensre. Gyakorlatilag a bizottsági javaslat az ellenkezőjét váltaná ki annak, ami a szándék lenne, ezért ezt nem támogatjuk – jelentette ki.

A magyar energiaellátásról szólva elmondta, hogy ez két alappilléren nyugszik. Az egyik a Gazprommal kötött hosszú távú szerződés, a másik pedig – az egyetlen biztonságosan működő földgázvezeték Európában ma – a Török Áramlat.

A miniszter beszámolt arról, hogy a vezeték karbantartásával megbízott, Hollandiában bejegyzett vállalatnak megadták az exportengedélyeket, így hosszú távon kiszámítható és biztonságos a Török Áramlat működtetése.

A Török Áramlat gázvezeték biztonsága kiemelten fontos Magyarország számára – jelentette ki Szijjártó Péter azon a tanácskozáson, amelyen Türk Államok Szervezetének (TÁSZ) energiaügyi miniszterei vettek részt néhány napja.

A külgazdasági és külügyminiszter Facebook-oldalán közvetített felszólalásában figyelmeztetett: a Török Áramlat fontosságát felértékelte, hogy a Balti-tenger alatt futó Északi Áramlat működése nem biztosított.

Ezért felhívta azon országok vezetőinek figyelmét, amelyeken a vezeték keresztül megy, hogy figyeljenek a Török Áramlat működésére.

Arra is emlékeztetett, hogy

a magyar kormányt számos támadás érte a Török Áramlat megvalósítása miatt, ám a vezeték nélkül most hatalmas bajban volna Magyarország.

A politikus felidézte, hogy az ukrajnai háború, illetve az Európai Unió által Oroszország ellen bevezetett szankciók nyomán súlyos energiaválsággal néz szembe Európa, ami kihat az egész világra. Ugyanakkor ezek a szankciók fájdalmasabban érintik Európát, mint az Oroszországi Föderációt – tette hozzá.

Közlése szerint a magyar kormány számára az energiaellátás biztonsága nem ideológiai vagy politikai, hanem „fizikai” kérdés, ezért az sem politikai kérdés, hogy honnan vásárolják az energiát.

Ezért a magyar kormány soha nem támogatott és nem is fog támogatni olyan szankciókat, amelyek veszélybe sodornák Magyarország energiaellátását, legyen szó atomenergiáról, olajról vagy gázról – szögezte le Szijjártó Péter.

Hozzátette,

ugyanezt az álláspontot fogja képviselni Magyarország azon a tárgyaláson is, amelyen az Európai Unió az Oroszország elleni nyolcadik szankciós csomag bevezetését tárgyalja.

A miniszter hangsúlyozta, hogy Magyarország az elmúlt időszakban mindent megtett a földgázszállítási útvonalak és beszerzési források diverzifikálása érdekében.

Ennek során a Török Áramlat megvalósítása bizonyult a legkifizetődőbb beruházásnak, mert az Oroszországból kiinduló vezetékek közül ez az egy, ami százszázalékos biztonsággal üzemel. Ebben a helyzetben fokozott figyelmet kell fordítani a Török Áramlat biztonságára azért, hogy ne érhessék olyan incidensek, mint az Északi Áramlat-1-et és 2-őt. A Török Áramlaton érkezik Magyarországra az orosz gáz 50-60 százaléka, ami lehetővé tette az éves fogyasztás 42 százalékának megfelelő gáz eltárolását – emelte ki.

Ennek kapcsán megjegyezte, hogy

a nyugat-európai tározók töltöttségi szintje csupán az éves fogyasztás 23 százalékát fedezi.

Szijjártó Péter azt is mondta, hogy a jelenlegi helyzet szükségessé teszi új energiaforrások felkutatását. Felhívta a figyelmet arra, hogy a globális gáztartalékok 10,5 százaléka Közép-Ázsiában található. Ezért arra sarkallják az Európai Uniót, hogy tegyen erőfeszítéseket az azeri, illetve a kaukázusi és a közép-ázsiai gázforrások felhasználását biztosító infrastruktúra kiépítése érdekében, és kösse meg az ehhez szükséges kereskedelmi megállapodásokat is.

Szükséges a transz-anatóliai és a transz-adriai csővezetékek kapacitásbővítése és a déli gázfolyosó és Közép-Európa összekapcsolása a Nyugat-Balkánon keresztül – mondta. Szintén támogatják azt a projektet, amelynek keretében szélerőművek által termelt zöld villamos energia juthat el tenger alatti vezetéken keresztül Azerbajdzsánból Európába – tette hozzá.

Végül arról szólt, hogy Magyarország villamosenergia-szükségletének 50 százalékát atomenergia termeli meg. Vagyis annál erősebb egy állam energiabiztonsága, minél nagyobb az atomenergia-kapacitása. Ezért döntött úgy a magyar kormány, hogy egy új, 2400 megawatt kapacitású új atomerőművet épít a Roszatom vezette nemzetközi konzorcium közreműködésével – ismertette a tárcavezető, megjegyezve, hogy az új reaktorok 2030-ban lesznek üzemképesek.

Ebben a helyzetben a magyar kormány nem támogat semmilyen olyan uniós szankciós csomagot, ami akadályozná a projekt megvalósítását

– szögezte le Szijjártó Péter.

A tanácskozás napirendjén a zöld energiaátmenet fontosságáról is szó esett. Ennek során a TÁSZ tagállamai és megfigyelő országai beszámolnak a zöld energiaátmenettel kapcsolatos nemzeti prioritásaikról. Szijjártó Péter kifejtette, hogy Magyarország elkötelezett a környezetvédelem irányában, ám meg kell akadályozni, hogy a zöldügyet politikai mozgalmak sajátítsák ki – tartalmazza a bejegyzés.