Egyre nő a migrációs nyomás a déli határon

Tovább nő a migrációs nyomás itthon. Csaknem 4600 illegális bevándorlóval szemben kellett intézkedniük a hatóságoknak a hétvégén. Az utánpótlás pedig folyamatos. Szerbiában ezrek várakoznak, hogy az embercsempészek segítségével megpróbáljanak Magyarországra jutni. A helyiek tartanak tőlük, mert egyre agresszívabbak.

Taxikkal érkeznek a migránsok a szerb–magyar–horvát hármashatár közelébe. Innen egyenesen az erdőbe vezet az útjuk, amit láthatóan már teljesen belaktak. Sátrakban alszanak, és ponyvával védik magukat az esőtől. Telefonon egyeztetnek – vélhetően az embercsempészekkel –, majd nagy csoportokban indulnak el a magyar határ felé.

„Mind rosszabb és rosszabb a helyzet. Zombor már tele van migránsokkal, onnan pedig erre jönnek. Szálláshelyeket váltanak ki, vagy betörnek és elfoglalják a hétvégi házakat, amiket teljesen tönkretesznek. Egyre agresszívebbek, és mind nagyobb csoportokban érkeznek” – mondta el egy helyi férfi.

Éjszaka sincs nyugalom. Folyamatosan szervezik a továbbutazásukat. Egy migráns az M1 stábjának arról beszélt, hogy Szerbia kiemelt célpontnak számít az útjuk során.

„Szerbia egy fontos állomás helyünk az út során. Ebből az országból jutunk át Európába. Belgrádba és Zomborba is nagyon sok migráns érkezik. Most egy kicsit megpihenünk, de hamarosan folytatjuk az utat. Nagy csoportokban megyünk innen tovább Hollandiába vagy Németországba” – mondta el egy migráns.

A hétvégén csaknem 4600 határsértővel szemben intézkedtek a rendőrök és a katonák a magyar határon.

A kormány a közösségi oldalán megosztott egy grafikát, amelyen jól látszik, hogy hónapról hónapra folyamatosan nő azoknak a száma, akik illegálisan akarnak bejutni Magyarország területére. Szeptemberben például több mint 31 ezren akartak illegálisan átjutni a határon. Október ötödikéig összesen 194 040-en akartak illegálisan Magyarországra szökni.

A bejegyzésben azt írták: „Kivédjük ezeket a kísérleteket, mert Magyarország határa továbbra sem lehet átjáróház.”

Elérte a 200 ezret a déli határon idén eddig feltartóztatott migránsok száma. Csak tegnap több mint 1500 illegális bevándorlóval szemben kellett intézkedni. Bakondi György az M1-en azt mondta: eddig kétezer embercsempészt fogtak el a magyar hatóságok. A miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója arról is beszélt: a balkáni útvonal a legaktívabb, azon keresztül igyekeznek a legnagyobb számban átjutni migránsok Európábába.

Egyre rosszabb a közbiztonság a zombori befogadóközpont környékén, ahogy folyamatosan érkeznek a migránsok a magyar-szerb határra. Vannak családok, amelyek már biztonsági kamerákkal védik az otthonukat a rengeteg migráns miatt. Sokan azt mondják azonban, hogy még ez sem nyújt elegendő biztonságot, így is félnek.

„Megállás nélkül közlekednek a házam előtt a migránsok. Tönkretették a zöld övezetet, ide fekszenek a kerítés és a kapu elé. A bejáratot sem tudjuk használni miattuk. Úgy védekezünk ellenük, ahogyan tudunk. Kénytelenek voltunk körbe keríteni a ház előtti területet, így próbáljuk megóvni a házunkat és magunkat is. Rengetegen jönnek, és már nem tudunk nyugodtan élni miattuk”

– panaszkodott Adela Zobenica, zombori lakos.

A közelben lakók kutyákkal őrzik a házukat és éjjel-nappal őrködnek. Így próbálják megelőzni a folyamatos lopásokat, betöréseket. A migránsok a városba is bemennek, csoportokba verődve vonulnak az utcákon, és elfoglalják a játszóteret is. Sokuknak elfogyott a pénze, ezért most segítségre várnak. Azt mondják, ha nem kapják meg a szükséges összeget, akkor gyalog mennek tovább.

„Navigáció segítségével folytatom az utam. Elfogyott a pénzem, nem kapok több segítséget. Az apám adott nekem hétezer eurót az útra, de az nem volt elég. Így most gyalog megyek. Norvégiába tartok”

– mondta egy szír migráns. A migránsok a zombori befogadóközpont mellett is sátrat vertek. Annyian vannak, hogy már nem férnek el a táborban. Sokan a szabad ég alatt, a földre terített takarókon, hálózsákokban alszanak. A legtöbben Irakból, Szíriából és Palesztinából érkeztek, mindannyian az unió felé tartanak.

„Megjártuk már Isztambult, Görögországot, Albániát, Koszovót. Most itt vagyunk Szerbiában és együtt megyünk tovább Magyarországra, onnan pedig Szlovákián és Csehországon keresztül Németországba. Ott szép élet vár ránk”

– fogalmazott egy palesztin migráns.

A hét elején találkozott Aleksandar Vucic szerb elnök, Karl Nehammer osztrák kancellár és Orbán Viktor miniszterelnök, hogy megoldást találjanak a migráció okozta kihívásokra. Pászkán Zsolt külpolitikai elemző az M1-en arról beszélt: mind a három ország érdekelt abban, hogy a rájuk nehezedő nyomás csökkenjen.

„Szerbia nyilvánvalóan a balkáni útvonal központi eleme, Magyarország pedig egyfajta gát ebben, és Ausztriának érdeke, hogy ez a gát ne szakadjon át”

– mondta Pászkán Zsolt.

A magyar határ bizonyos szakszait nem lehet csak úgy megközelíteni. Az illegális bevándorlók súlyos közbiztonsági, közegészségügyi fenyegetést jelentenek, és veszélyeztetik a szociális ellátórendszert – erről már a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója beszélt. Bakondi György hozzátette: a határhelyzet minden eddiginél veszélyesebb.

„Mindezek a tényezők azt mutatják, hogy nagyon is megalapozottak voltak azok a magyar álláspontok, amelyeket 2015 óta konzekvensen hirdetünk és mondunk, egész Európában, hogy az illegális migráció nem egy támogatandó,

a szervezett bűnözés által határunkra szállított embertömegek nem pozitív hatásúak Európa jövőjére, munkaerőpiacra, hanem súlyos közbiztonsági fenyegetést jelentenek”

– fogalmazott.

Az idén eddig már 200 ezer határsértőt tartóztattak fel és 2000 embercsempészt fogtak el a magyar hatóságok. Csak szombaton több 1500 migránssal szemben kellett intézkedniük.

Meg kell védeni a külső határainkat ahhoz, hogy béke és biztonság legyen a schengeni belső határokon belül – jelentette ki Pintér Sándor belügyminiszter Pozsonyban azon a sajtótájékoztatón, amelyet szlovák, cseh és osztrák hivatali partnereivel közösen tartottak az illegális migrációval kapcsolatos találkozó után hétfőn.

A négyoldalú, belügyminiszteri szintű találkozót a szlovák fél kezdeményezésére hozták tető alá az erősödő migrációs nyomással, illetve azzal összefüggésben, hogy utóbbira hivatkozva a közelmúltban Csehország, majd Ausztria is ideiglenesen visszaállította a határellenőrzést szlovák határszakaszán.

A találkozón az illegális bevándorlás összefüggésében került terítékre a résztvevő országok együttműködésének erősítése, illetve közös fellépésük.

A magyar belügyminiszter a sajtótájékoztatón elmondta:

Magyarország az illegális bevándorlás tekintetében 2015 óta ugyanazon az állásponton van.

„2015-ben, amikor 391 ezren érkeztek hívatlanul Magyarországra, kerítést építettünk, és azóta egyfolytában védjük az Európai Unió külső, schengeni határait” – mutatott rá.

Kifejtette: az idei év 2015 óta a legerőteljesebb az illegális bevándorlás tekintetében, eddig 100 ezer embert fordítottak vissza a magyar határról vagy szállítottak ki az országból. Hozzátette: az eredményes munkát bizonyítja, hogy a visszafordítottakon kívül eddig már 2 ezer olyan embercsempész van, akit elítéltek vagy aki büntetését várja.

A magyar belügyi tárca vezetője megköszönte Ausztriának és Csehországnak az általuk a schengeni külső határ védelmében Magyarországnak nyújtott segítséget,

s elmondta: bízik benne, hogy az együttműködésről most született megegyezések segítenek majd.

„Reményeim szerint Brüsszel is el fogja fogadni, hogy a külső határainkat meg kell védeni ahhoz, hogy béke és biztonság legyen a schengeni, belső határokon belül” – tette hozzá Pintér Sándor.

Roman Mikulec szlovák belügyminiszter nagyon konstruktívnak minősítette a hétfői találkozót, majd elmondta: egyetértettek abban, hogy erősíteni kell a külső határok védelmét, az illegális migrációt a schengeni határokon kívül kell megállítani, s ehhez az EU közreműködésére is szükség van. „A Frontexnek azt kell csinálnia, amiért létre lett hozva” – jelentette ki.

Hangsúlyozta:

az Európai Bizottságnak tennie kell az illegális migránsok visszaküldésének hatékonyságán, s ennek érdekében közös nyomásgyakorlást helyezett kilátásba az EB irányában.

„Ha nincs visszaküldési politika, akkor nem tudjuk megoldani a migrációt” – szögezte le Mikulec.

Vít Rakusan, cseh belügyminiszter a találkozóról azt mondta: annak alapüzenete, hogy az illegális migrációt összeurópai szinten kell megoldani, az uniónak fel kell ismernie, hogy tennie kell valamit. „A helyzet tarthatatlan, az elmúlt egy év alatt Csehországban 1200 százalékkal nőtt az illegális bevándorlók száma” – mutatott rá Rakusan.

„A határokon átívelő bűnözés határokon átívelő megoldásokat igényel” – mondta a találkozó után Gerhard Karner osztrák belügyminiszter, rámutatva: bár a belső határok védelme is fontos, jelenleg a külső határok megerősítése a legfontosabb, s ezért Ausztria rendőröket fog küldeni a határőrizet megerősítésére.

Hozzátette: ugyancsak fontos, hogy közösen gyakoroljanak nyomást az unióra a visszaküldési politika tekintetében.

Az idei év első hét hónapjában az előzetes számítások szerint mintegy 155 090 szabálytalan belépés történt az Európai Unióba. Ez 86%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. Júliusban az EU tagállamai körülbelül 34 570 szabálytalan átkelést regisztráltak, 63%-kal többet, mint 2021 azonos hónapjában. Továbbra is a Nyugat-Balkán a legaktívabb migrációs útvonal az EU-ba, ahol 70 770 illegális átkelést regisztráltak, az összes felderítés felét, ami közel háromszorosa a tavalyi év azonos időszakának. 

Ezen az útvonalon a fő nemzetiségek között Szíriából, Afganisztánból és Törökországból érkező migránsok voltak. A migránsok többsége Görögország, Bulgária és Albánia irányából érkezik, s megy tovább illegálisan Szerbián át Horvátország és Magyarország felé. Szerbiába repülővel is érkeznek migránsok legálisan, például Tunéziából, Indiából, de Kubából is, vagyis azokból az országokból, amelyekkel Szerbiának vízummentességi megállapodása van.
Az Uniót keleti irányból érő migráció kiemelkedő szereplője Törökország. A görög határőrök az elmúlt 30 napban több mint 36 ezer migránst akadályoztak meg abban, hogy Törökországból az Evros folyón keresztül illegálisan lépjenek be az EU-ba. Ezt Takisz Theodorikakos görög miniszter jelentette be kedden. Az év eleje óta pedig  körülbelül 154 ezer embert akadályoztak meg abban, hogy illegálisan Törökországból Görögországba jusson. Ebben az időszakban 852 feltételezett csempészt tartóztattak le a görög hatóságok. A migrációs nyomás növekedéséért az athéni kormány Törökország kormányát tartja felelősnek. Úgy vélik, Ankara nem akadályozza meg a határátlépést, ahogy azt az EU-val kötött menekültegyezmény előírja, hanem valójában bátorítja a migránsokat a továbbindulásra. A görög kormány ennek megakadályozására szinte teljesen le akarja zárni a törökországi határt. A meglévő 35 km-es határkerítést az Evros folyó mentén jelenleg 80 km-rel bővítik.
Az osztrák  belügyminisztérium adatai szerint 2022 első felében 31 050 menekült kért menedékjogot Ausztriában. 

A legtöbben Afganisztánból érkeztek, ezt követi Szíria, Tunézia, Pakisztán és India. Gerhard Karner belügyminiszter határozott fellépést hirdetett meg az illegális migrációval és az azt szervező embercsempészekkel szemben. Karner kijelentette, hogy csak azok kaphatnak menedékjogot, akiknek valóban segítségre van szükségük. Ez nem tartalmazná az „üdülő országokból”, például Indiából, Marokkóból és Tunéziából származó embereket. Idén júliusban az indiaiak több menedékkérelmet nyújtottak be, mint bármely más embercsoport. De szinte esélyük sincs pozitív döntésre. Ausztria online információs kampányt indít az illegális bevándorlás ellen, ami egyfajta ellenmarketing lenne az embercsempészek hazugságaival szemben. Mint a belügyminiszter elmondta, ennek célja leleplezni „a migrációt övező legendákat” és figyelmeztetni az embereket, hogy ne bízzák magukat embercsempészekre.  Az információs kampányt elsősorban közösségi médiafelületeken, így a többi között a Facebookon, illetve az Instagramon folytatják, valamint a Google keresőfelületén. A jövőben, ha valaki Marokkóban, Indiában, vagy Tunéziában olcsó repülőjegyeket keres például Belgrádba, akkor a helyi nyelven meg fog jelenni az osztrák belügyminisztérium által összeállított üzenet, amelyben óva intenek az illegális bevándorlástól.
Magyarország felé naponta sok százan próbálnak átjutni a déli határkerítésen, most többen vannak, mint 2015-ben, a migrációs válság kezdetén – mondta Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója. 

A határsértők száma a hét elejéig meghaladta a 156 ezret, míg tavaly ugyanebben az időszakban 65 ezer volt ez a szám. Ugyanakkor 1177 embercsempész ellen indult eljárás, míg tavaly 600-at fogtak el. Az illegális határátlépések növekedésének oka, hogy a migránsokat szorítja az idő: még azelőtt szeretnének az Európai Unióba jutni, hogy beköszöntene a hideg. Bakondi György emlékeztetett: kővel dobálták meg migránsok a büntetés-végrehajtás munkatársait és a határkerítés megerősítésén dolgozó fogvatartottakat a határzár szerb oldaláról hétfő délelőtt. Hozzátette, hogy nem lehet már biztosítás nélkül munkát végezni a határkerítésénél az ilyen támadások miatt. 

„Azt gondolom, hogy az elkövetkező hetekben, hónapokban ez a helyzet még akár jelentősen rosszabbodhat is” – fogalmazott Bakondi György, hozzátéve, hogy a hosszú távú megoldás a határvadászok képzése jelentheti. A határvadászok bevetése tehermentesíti majd a Magyar Honvédséget, amelynek egyébként nem az az alapfeladata, hogy a határt őrizze – jelezte a főtanácsadó, azzal együtt, hogy az oda vezényelt rendőri erők egy részét is le kell váltani. A határvadászok szeptember végétől vehetik át a feladatokat – mondta.

A Pannon RTV tudósítása szerint egyre több migráns próbálkozik átjutni Magyarország, illetve Románia irányába az észak-bánáti Majdány és Rábé külterületén, a hármashatárnál. A helyiek szerint a hívatlan vendégek ismét belakják az üresen álló házakat, és gondolni sem mernek arra, mi várhat rájuk majd a tél közeledtével. A helyi lakosság zöme már elköltözött a két településről, Majdányon és Rábén összesen alig 130-an maradtak. 

A szerb-magyar-román hármashatár közvetlen közelében, Majdány és Rábé települések között található egy régi hangár. A helyiek azt állítják, kétszáznál is több migráns táborozhat a hangárban és annak környékén. Vannak, akik a mezőn vernek sátrat. Legutóbb a majdányi temetőben is sátrakat vertek a migránsok, és a ravatalozóház tövében is hálózsákokban és pokrócokon aludtak, a csapnál tisztálkodtak. Mostanra a hatóság emberei elküldték a temetőből a hívatlan látogatókat. A legtöbb illegális bevándorló már egy hónapja itt van. Elfogyott a pénzük, így szinte minden este megindulnak a határ felé, hátha egyszer sikerül átjutniuk.