Gulyás Gergely: A küzdelem értelme nemcsak a győzelem lehet

A 20. század első felének sorscsapásai ellenére a magyarság soha nem mondott le a szabadságról, az őszinte szabadságvágy pedig 1956 őszén reménnyé változtatta a csüggedést és nemzetté a népet – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter szombaton a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) az 1956-os forradalom és szabadságharc 66. évfordulója alkalmából tartott ünnepi megemlékezésen.

A kommunista diktatúra megpróbálta eltagadni a forradalmat, emelte ki Gulyás, aki arról is beszélt: látjuk az emberi szenvedést, a lerombolt otthonokat, a háború elől menekülőket. Aki a szabadságáért küzd, az Magyarország barátja és pártfogoltja – emelte ki Gulyás, párhuzamot vonva az orosz–ukrán háború és az 1956-os forradalom történései kapcsán.

Gulyás: A magyarság soha nem mondott le a szabadságról

Fotó: MH/Purger Tamás

1956 hőseinek csak 13 nap szabadság adatott, mutatott rá Gulyás, emlékeztetve a forradalom vérbe fojtására, hiszen a sokszoros túlerővel való küzdelem esélytelen és reménytelen volt, a hősök mégis vállalták a biztos halált, és nem remegtek meg a bitófa árnyékában sem, mégpedig azért, mert tudták, hogy igazuk van.

Ha két szóval kell jellemezni 1956 hőseit, a hűséget és hősiességet kell kiemelni, szögezte le Gulyás, aki szerint a küzdelem értelme nemcsak a győzelem lehet.

Az igazság mögött nem mindig áll többség, földi világunk sokszor nem igazságos, de jobb egyedül maradni, mint hazugságban élni – mondta a megemlékezésen Gulyás.

Megemlékezés a Műegyetemen

Fotó: MH/Purger Tamás

Gulyás Gergely kiemelte, 1956 hősei szabad hazát akartak nemcsak maguknak, hanem a jövőnek is örökül hagyni.

A magyarság közös emlékezetének örökké részesei maradnak azok, akiknek lelke a nemzet szabadságáért szállt az égbe. Példájukkal, áldozatukkal ők jelenítik meg mindazt, ami a föld ezen határokkal körbezárt területét hazánkká teszi, és bennük testesül meg mindaz, ami nemzetté formálja a világban szétszóródott magyarságot – fogalmazott a miniszter.

Gulyás Gergely arról beszélt, hogy a hazaszeretet minden korban más feladatot ad: 1956-ban a haza szeretetét fegyverrel, a diktatúrával szembeni nyilvános kiállással, életáldozattal kellett bizonyítani.

Ma könnyebb, de megmaradásunk szempontjából nem kevésbé sorsdöntő időket élünk, amikor „a hatékony nemzeti érdekérvényesítéshez nincs szükség Molotov-koktélra, elég lenne, ha a magyar közélet szereplői jobban szeretnék a hazájukat, mint amennyire gyűlölik a szabadon választott kormányt” – mondta a miniszter.

Gulyás Gergely szólt az ünnepségre Kárpátaljáról érkezett magyar és ukrán fiatalokhoz is. Azt mondta, Magyarországnak azért nem lenne oka szolidárisnak lenni Ukrajnával, ahogy az elmúlt években a kárpátaljai magyarsághoz viszonyult, de minden oka megvan arra, hogy segítsen egy olyan országnak, amely hősiesen harcol a saját szabadsága és szuverenitása védelmében.

Fotó: MH/Purger Tamás

Fáklyás felvonulás a Műegyetem elől a Bem térre

Fotó: MH/Purger Tamás

Fáklyás felvonulás a Műegyeten elől a Bem térre

Fotó: MH/Purger Tamás

Fáklyás felvonulás a Műegyeten elől a Bem térre

Fotó: MH/Purger Tamás

Fáklyás felvonulás a Műegyeten elől a Bem térre

Fotó: MH/Purger Tamás

Fáklyás felvonulás a Műegyeten elől a Bem térre

Fotó: MH/Purger Tamás

Fáklyás felvonulás a Műegyeten elől a Bem térre

Fotó: MH/Purger Tamás

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is részt vett a fáklyás felvonuláson

Fotó: MH/Purger Tamás

Fáklyás felvonulás a Műegyeten elől a Bem térre

Fotó: MH/Purger Tamás

Fáklyás felvonulás a Műegyeten elől a Bem térre

Fotó: MH/Purger Tamás

Gulyás Gergely a fáklyás felvonulás résztvevőivel

Fotó: MH/Purger Tamás

Fáklyás felvonulás a Műegyeten elől a Bem térre - Korabeli öltözetben, korabeli járművekkel

Fotó: MH/Purger Tamás

Fáklyás felvonulás a Műegyeten elől a Bem térre - Az ötvenes éveket idéző teherautókkal

Fotó: MH/Purger Tamás

Fáklyás felvonulás a Műegyeten elől a Bem térre

Fotó: MH/Purger Tamás

A fáklyás felvonulást hagyományosan a Rákóczi Szövetség szervezi

Fotó: MH/Purger Tamás

Fáklyás felvonulás a Műegyeten elől a Bem térre

Fotó: MH/Purger Tamás

Hatalmas magyar trikolórt visznek a felvonulás résztvevői

Fotó: MH/Purger Tamás

A korabeli tömeget idézi a felvonulás

Fotó: MH/Purger Tamás

A menet a Gellért Szálló előtt

Fotó: MH/Purger Tamás

Hatalmas tömeg vonult a rakparton

Fotó: MH/Purger Tamás

Fáklyás felvonulás a Műegyeten elől a Bem térre

Fotó: MH/Purger Tamás

Fáklyás felvonulók az Erzsébet hídnál

Fotó: MH/Purger Tamás

Fáklyás felvonulás a Műegyeten elől a Bem térre

Fotó: MH/Purger Tamás

Fáklyás felvonulás a Műegyeten elől a Bem térre

Fotó: MH/Purger Tamás

Fáklyás felvonulás a Műegyeten elől a Bem térre

Fotó: MH/Purger Tamás

Fáklyás felvonulás a Műegyeten elől a Bem térre

„1956 nemzete csak azt mondhatja, hogy aki a szabadságáért és nemzeti függetlenségéért küzd, az Magyarország barátja és pártfogoltja” – hangsúlyozta a miniszter.

Az ünnepség végén megkoszorúzták a műegyetemi hősök emléktábláját, amelyen annak a kilenc hősi halált halt egykori hallgatónak a neve szerepel, akik részt vettek és meghaltak a forradalomban és a szabadságharcban.

Az esemény után hagyományos fáklyás emlékmenet indult a Műegyetem elől a Bem térre.

1956 forradalma az egész magyar nemzet forradalma volt – mondta Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára szombaton Budapesten.

Az államtitkár a Bem téren, az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének 66. évfordulóján tartott megemlékezésen úgy fogalmazott: reménység gyúlt a szívekben, hogy Magyarország újra független, semleges és a nemzet érdekeit követő, valóban magyar ország lehet, amely visszanyeri nemcsak nemzeti jelképeit, hanem önbecsülését is.

„Mi is azért jövünk össze évről évre, hogy 1956 reménysége buzdítást adjon a mindennapi küzdelmeinkhez” - fűzte hozzá.

Potápi Árpád János felidézte a fiatalok szerepvállalását a forradalom kirobbantásában, majd kiemelte: 1956 nemcsak a magyarok ügye volt.

Egész Európában, főleg Közép-Európában mindenki feszült figyelemmel követte, hogy mi történik nálunk. Természetesen voltak - a kommunisták -, akik a hatalmukat féltették, de mások saját szabadságukat remélték a magyarok győzelmétől, mondván: ha Budapesten sikerülhet, akkor sikerül Prágában, Varsóban vagy majd Bukarestben is - mutatott rá.

Aláhúzta: még inkább így volt ez a Kárpát-medence magyarsága esetében, mindenütt, szinte éjjel-nappal hallgatták a magyar rádiót, fogadták a magyarországi rokonok és az ismerősök forradalmi híreit.

A magyarság egésze a forradalom és szabadságharc győzelmében bízott, mert abban látta önmaga felszabadulását is. 1956 az egész magyar nemzet forradalma volt - mondta Potápi Árpád János.

„Azokban a napokban megtörtént a csoda: nemzetünk döbbenetes gyorsasággal forrt össze történelmi egységbe. A kommunista rendszer, amely kölcsönös feljelentésre és besúgásra épült, hirtelen szembe találta magát a nemzeti egységgel” - fogalmazott, hozzátéve: történt mindez nemcsak egy városban - itt Budapesten -, hanem az egész országban. A kommunista dogmák ellenében az egymásba vetett hit és bizalom lett úrrá a lelkeken - mondta.

Nem a fegyverek, hanem ez az ősi bizalom a nemzet tagjai közt okozta az első repedést a kommunista rendszeren. Nem a halál, hanem az élet tört magának utat 1956 októberében, amelyet „a vérgőzös birodalmi érdekérvényesítés, a tankok és a terror sem tudott elfojtani” - fogalmazott.

Kiemelte: 66 évvel ezelőtt egyik napról a másikra helyreállt mindaz, amely az évszázados hagyományokra épült. A nemzet egységesen állt ki az elnyomóival szemben.

„Jusson eszünkbe ez ma is, amikor szintén külföldi nyomásra akarnak magyart a magyar ellen fordítani” - szólított fel, megjegyezve: mindig voltak és vannak, akik kiszolgálják az idegen érdekeket. Ezeket akkor is és ma is külföldről támogatták és támogatják, mert a magyarság magától soha nem választotta és nem tűrte meg az ilyen embereket - közölte.

Rámutatott: „egy apró nemzetáruló kisebbség” a józan többséggel szemben, sajnos minden korban velünk élt. „Mi azonban mindig legyünk a magyar nép egységének pártján, legyünk a hit és a bizalom emberei” - mondta Potápi Árpád János.

Az államtitkár úgy fogalmazott: az egységet ma nemzeti összetartozásnak nevezik.

Kitért arra, hogy az elmúlt években közjogilag egyesítették a világ magyarságát. Ezért is külön öröm, hogy a megemlékezésre érkeztek résztvevők a határon túlról is - fűzte hozzá.

Szólt arról is, hogy több mint 300 ezer külhoni magyar gyermek számára tették hozzáférhetővé a minőségi anyanyelvi oktatást. Több mint 5000 külhoni szervezet és intézmény működését támogatják napról napra és évről évre. A bölcsödétől a felsőoktatásig ösztönözik és támogatják a gyermekeket és fiatalokat a magyar oktatási intézmény választásában. Gazdasági eszközökkel is segítik a magyarság szülőföldön való megmaradását. Ma már egységes Kárpát-medencéről lehet beszélni oktatási, kulturális és gazdasági értelemben, valamint a sport és a média szempontjából is - sorolta az eredményeket. Köszönetet mondott a Rákóczi Szövetségnek, amely mindig megbízható partner, ha a nemzet érdekében kell cselekedni.

Potápi Árpád János kiemelte, hogy ma a hazához való hűség és nemzetünk érdeke egyetlen dolgot követel: békét.

Békére van szüksége a kárpátaljai magyarságnak, békére van szüksége a háborús inflációval sújtott Európának. A szankcióktól várt béke ugyanolyan beteljesületlen marad, mint a Nyugattól várt támogatás 1956 idején. Kijelentette: nem nézhetjük szó nélkül, hogy újra a magyarokkal fizettessék meg az elhibázott szankciós politika árát.

Akik hűségesek akarnak maradni nemzeti hőseink példájához, azoknak állást kell foglalniuk a magyar nemzet érdeke mellett, a béke oldalán - rögzítette az államtitkár.

Fotó: MH/Purger Tamás

Fáklyás felvonulás a Műegyetem elől a Bem térre

Fotó: MH/Purger Tamás

Fáklyás felvonulás a Műegyeten elől a Bem térre

Fotó: MH/Purger Tamás

Fáklyás felvonulás a Műegyeten elől a Bem térre

Fotó: MH/Purger Tamás

Fáklyás felvonulás a Műegyeten elől a Bem térre

Fotó: MH/Purger Tamás

Fáklyás felvonulás a Műegyeten elől a Bem térre

Fotó: MH/Purger Tamás

Fáklyás felvonulás a Műegyeten elől a Bem térre

Fotó: MH/Purger Tamás

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is részt vett a fáklyás felvonuláson

Fotó: MH/Purger Tamás

Fáklyás felvonulás a Műegyeten elől a Bem térre

Fotó: MH/Purger Tamás

Fáklyás felvonulás a Műegyeten elől a Bem térre

Fotó: MH/Purger Tamás

Gulyás Gergely a fáklyás felvonulás résztvevőivel

Fotó: MH/Purger Tamás

Fáklyás felvonulás a Műegyeten elől a Bem térre - Korabeli öltözetben, korabeli járművekkel

Fotó: MH/Purger Tamás

Fáklyás felvonulás a Műegyeten elől a Bem térre - Az ötvenes éveket idéző teherautókkal

Fotó: MH/Purger Tamás

Fáklyás felvonulás a Műegyeten elől a Bem térre

Fotó: MH/Purger Tamás

A fáklyás felvonulást hagyományosan a Rákóczi Szövetség szervezi

Fotó: MH/Purger Tamás

Fáklyás felvonulás a Műegyeten elől a Bem térre

Fotó: MH/Purger Tamás

Hatalmas magyar trikolórt visznek a felvonulás résztvevői

Fotó: MH/Purger Tamás

A korabeli tömeget idézi a felvonulás

Fotó: MH/Purger Tamás

A menet a Gellért Szálló előtt

Fotó: MH/Purger Tamás

Hatalmas tömeg vonult a rakparton

Fotó: MH/Purger Tamás

Fáklyás felvonulás a Műegyeten elől a Bem térre

Fotó: MH/Purger Tamás

Fáklyás felvonulók az Erzsébet hídnál

Fotó: MH/Purger Tamás

Fáklyás felvonulás a Műegyeten elől a Bem térre

Fotó: MH/Purger Tamás

Fáklyás felvonulás a Műegyeten elől a Bem térre

Fotó: MH/Purger Tamás

Fáklyás felvonulás a Műegyeten elől a Bem térre

Fotó: MH/Purger Tamás

Fáklyás felvonulás a Műegyeten elől a Bem térre indult.

 Az ünnepség résztvevőinek többsége a műegyetemi megemlékezésről fáklyás felvonulással érkezett a Bem térre. A menettel arra a 66 évvel ezelőtt, október 22-án tartott diákgyűlésre emlékeztek, ahol a hallgatók pontokba szedve fogalmazták meg követeléseiket, és eldöntötték, hogy másnap, október 23-án a lengyel néppel való szolidaritás jegyében a Bem térre vonulnak.

A mostani, több ezer ember, többségében fiatalok részvételével megtartott felvonulást három korabeli Csepel teherautó vezette, melyeket a forradalmat jelképező lyukas zászlókkal díszítettek. A platókon korhű ruhákba öltözött fiatalok integettek.

Mögöttük egy legalább 100 méter hosszú, széles nemzeti színű szalagot a fejük fölé tartva haladt a résztvevők egy része, miközben a teherautók hangszóróiból korabeli dalok szóltak.

A fáklyás felvonulás és a Bem téri megemlékezés társrendezője a Rákóczi Szövetség 

Nekünk a szabadság nemzetmegtartó erő, mert Magyarország vagy szabad, vagy nem létezik, és csak a szabad Magyarország tud tenni határon túli közösségeinkért – hangsúlyozta Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára ünnepi beszédében szombaton Szabadkán az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc 66. évfordulójának vajdasági központi megemlékezésén.

„Ha magányos nemzetként nem sajátunk az önálló, szabad, független Magyarország, akkor egész egyszerűen elveszünk – tette hozzá. Majd úgy folytatta: – Szabadnak lenni azt jelenti, hogy önmagunk lehetünk, hogy a saját életünket éljük, hogy vagyunk, akik voltunk és leszünk, akik vagyunk, hogy nem mások elvárásainak kell megfelelnünk, hogy saját életünk dolgairól mi magunk döntünk.”

„Demokratikus körülmények között a magyarok szabad akaratukból, választáson hatalmazzák fel a nemzeti kormányt, hogy képviselje a szabadság és jólét programját. Mi erre kaptunk felhatalmazást. (…) Nekünk, akárcsak ’56 szabadsághőseinek, Magyarország és az egész magyar nemzet az első, mert magyarul éljük az életet, magyarul nézzük a világot, magyar nézőpontból mérünk meg mindent. Ha kiállunk önállóságunkért, szuverenitásunkért, azt Magyarországért és az egész nemzetért tesszük. Ha kiállunk jogos jussunkért Brüsszelben, azt Magyarországért és az egész nemzetért tesszük. Ha nemet mondunk hazánk, szokásaink és kultúránk erőszakos megváltoztatására, azt Magyarországért és az egész nemzetért tesszük” – hangoztatta Fürjes Balázs. Rámutatott, hogy Magyarország számíthat a kormányra, amely meg fogja védeni a magyarok békéjét, biztonságát, szabadságát és összetartozását határon innen és túl. „De ehhez az is kell, hogy a maga helyén mindenki tegye a maga dolgát” – hangsúlyozta.

1956 a nemzet példátlan összefogása, egysége és egyetértése volt – magyarázta Fürjes Balázs, aki arra is kitért, hogy a nagy dolgok csak nemzeti egységben tudnak megtörténni. „Az egység, az egyetértés erőt ad, és cselekvőképessé tesz. (…) Minél egységesebbek vagyunk a nemzeti ügyekben, annál nagyobb eséllyel visszük sikerre őket. Ez az egység és egyetértés teszi lehetővé a határokon átívelő nemzetegyesítés politikáját is” – részletezte. Kitért arra is, hogy ez az egység adja a talapzatot a magyarok önazonosságának és szuverenitásának a védelméhez, illetve ez alapján tudja a kormány érvényesíteni a nemzeti érdekeket a brüsszeli bürokratákkal szemben is.

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke beszédében kijelentette: „Közösségi erőnk abban mérhető, hogy mennyi vérveszteséget vagyunk képesek elviselni úgy, hogy nem adjuk fel, hanem megőrzünk mindent, ami a magyarságunk számára fontos. – Hozzátette: – Megtartjuk az otthont a szülőföldünkön, hogy azoknak, akik megtapasztalták a nyugati szabadság jelenlegi állapotát és megnyilvánulásait, legyen hova hazajönniük.” 1956 is megmutatta, hogy a magyarok képesek erre – szögezte le.

„Akik maradnak, azoknak ki kell bírni. Hinni kell, összeszorított foggal dolgozni, őrizni azok hiányát, akik elmentek, mert csak így tarthatjuk meg a nemzetet és a közösséget. Sokszor elmondtam: el fog érkezni annak az ideje, amikor megfordul a trend, sokan, egyre többen azok közül, akik másutt keresték a boldogulást, vissza fognak jönni. Ez a folyamat elindult” – húzta alá a politikus.

Pásztor István idézett egy tanulmányt, amely arról szólt, hogy ha 1956-ban nem hagyta volna el 176 ezer ember Magyarországot, akkor mennyivel lenne magasabb az ország népességszáma. A VMSZ elnöke úgy fogalmazott: „Az idézett tanulmány egyik megállapítása az volt, hogy mennyivel több magyar lett volna… ha nincs ’56, de ha nincs ’56, akkor bizony ma nemzet sincs. (…) 1956 ugyanis a nemzetként való megmaradás egyetlen módja volt minden vérveszteségével, áldozatával egyetemben. Egy egész ország a hiányból építkezve tartotta meg önmagát: a család fogalmának erejét széttépett, tönkretett családok mentették át a magyar fejekben, az önkényuralmi jelképpel meggyalázott nemzeti zászló, amelynek a közepéből eltávolították a kommunista jelképet, megcsonkítottságával nemzedékről nemzedékre mentette át annak élményét, hogy az önrendelkezés és szuverenitás nem feladható” – folytatta.

A legnagyobb délvidéki magyar párt elnöke szerint a nemzet ünnepei az emlékezésen kívül arra is lehetőséget adnak, hogy az ember átgondolja, jól értelmezi-e a jelen történéseit. Emlékeztetett arra, hogy, mint mondta, „újra háború zajlik Európában azok támogatásával, akik egyébként Szerbiát kettős mércével mérik, és akik a szankciókat akkor is kiváló megoldásnak tartották, amikor annak a következményeit úgy megtanultuk, hogy doktori fokozatot szerezhettünk volna belőle”. A benzinhiány, az áramszünetek, a hideg tantermek és gyárcsarnokok, illetve a hiperinfláció mindenki számára ismerős a Vajdaságban – magyarázta, majd hozzátette: „Nem úgy vettük észre, hogy ettől megroppant volna a rezsim.”

„Akkoriban még értetlenül kérdezgettük egymást, mi végre a szankciók, ha nem hoznak eredményt? Manapság, több mint húsz év elteltével már sejtjük, hogy a rezsim megbuktatása másodlagos volt. Elsődleges cél a szabadság eszményének paravánja mögé bújva a válsághelyzet fenntartása és egy legatyásított ország teljes gazdasági kizsákmányolása volt. A most zajló válság, amelynek egynémely elemei kísértetiesen hasonlítanak azokhoz, amelyek ezt a térséget legyalulták, komoly változásokat fognak hozni a mi életünkben is. Ám nekem meggyőződésem, hogy ha ebben a térségben a józan ész politikája mentén intéződnek a dolgok, ezek között a változások között pozitívak is lesznek” – hangoztatta Pásztor István.

A politikusok az ünnepség előtt megkoszorúzták az 1956-os emlékművet a Szabadka melletti Palicson.