Az EU tisztviselőknek maguk felé hajlik a kezük

Az Európa-szerte a közintézményekre bevezetett energiakorlátozásokat magára nem vonatkoztatja az Európai Bizottság.

„Több mint 23°C-ot mértek az Európai Bizottság brüsszeli székházában, miközben nem akarják, hogy 19 fok fölé fűtsük az EU-ban a középületeket” – szúrta ki a Mandiner.hu. Mint a portál megírta, munkatársaik a Bizottság épületében járva lettek figyelmesek a hőmérő állására.

Az orosz-ukrán háború kitörése óta az orosz agresszióra adott európai szankciók sokszorosára emelték a földgáz és az áram piaci árát. Az Unió és a tagállamok nyár eleje óta küzdenek a sorozatosan rekodrokat döntő energiaárakkal.

Ezen túl azonban Európát az a veszély is fenyegeti, hogy az EU és Oroszország között elharapózott politikai konfliktus miatt nemcsak megfizethetetlen lesz az energiahordozók behozatala, hanem mennyiségben sem lesz elegendő forrás.

A lakossági fogyasztók és az ipar védelmében az Európai Bizottság volt az az uniós szerv, amely nyáron arra vonatkozó javaslatot tett le a tagállamok elé, hogy legalább 15 százalékos fogyasztáscsökkentést kellene végrehajtani Európa-szerte 2022. augusztus 1. és 2023. március 31. között. Ezen javaslat része volt az a felvetés, hogy az energiaellátási körülmények rosszabbra fordulása esetén szükség lesz a középületek hűtésének és fűtésének korlátozására is. 

Az energiaválság kellős közepén ezent túl is merész lépésre szánta el magát az Európai Bizottság, nem a gázárakat csökkentik, a saját fizetésüket emelik. Erről ír a Bild az Európai Bizottság költségvetési igazgatójának javaslata alapján.

Polgárok milliói érzik már a bőrükön az energia- és élelmiszerárak drasztikus növekedését, és aligha fogja örömmel eltölteni őket, hogy az eddig sem nélkülöző brüsszeli eurokraták tervezett fizetésemelése több százmillió euróba fog kerülni, aminek költségét lényegében az ő adóikból állják.
 

Már az előző évben is erőteljes béremelésnek örültek az uniós munkavállalók. Az Európai Bizottság jelentése szerint 2021 végére visszamenőleg 1,9 százalékkal emelték fizetésüket július 1-ig. Egy uniós köztisztviselő legalacsonyabb alapbére havi 3000-ről 3057 euróra emelkedett. A felső alapbér havi 400 euróval 21 163 euróra emelkedett (juttatások nélkül). Az adófizetőknek ez évente több mint 200 millió eurós többletköltséget jelentett.

A közelgő fizetésemelések ennek sokszorosába fognak kerülni. Hogy mennyivel, arról még biztosat nem lehet mondani. Korábban a Handelsblatt uniós diplomatákra hivatkozva további 8,5 százalékos emelésről írt, hozzátéve, hogy a bérek a belgiumi és luxemburgi inflációs trenden alapulnak. Az Eurostat, az uniós statisztikai hivatal október végén ismerteti a végleges inflációs adatokat, s feltehetően azt követően születik majd döntés a fizetésemelésről.

Ursula von der Leyen bizottsági elnök  különösen szerencsésnek mondhatja magát. Miután havi fizetése 2021 végén már 545 euróval, 29 205 euróra emelkedett (a pótlékokkal együtt akár 34 000 euró körüli összegre), most 1643 eurós fizetésemelésre számítjat! Ez összesen 30 848 euró lenne havonta (átszámítva több mint 13 millió forint), plusz  a pótlékok.

Egy uniós biztos alapbére jelenleg 23 809 euró. A jövőben ez 25 452 euró lesz (+1643euró). A képviselők juttatásai 632 euróval 9800 euróra emelkednének. Még a legalacsonyabb jövedelmi sávokba sorolt alkalmazottak is (3057 euró havonta) is 210 eurós pluszra számíthatnak!

Brüsszelben a színfalak mögött heves vita folyik a küszöbön álló drasztikus fizetésemelések miatt. Az uniós államok „fenntarthatatlan teherre” és „jelentős többletfinanszírozási szükségletre” figyelmeztetnek. Ezért követelik az uniós tisztviselők automatikus fizetésemelésének "egyszeri felfüggesztését". Ezen túlmenően felül kell vizsgálni az eurokraták pazar juttatásainak "összegét és időtartamát", valamint az uniós hatóságok alkalmazottainak különösen kedvező adórendszerét.
 

Az EU-ban már most is pazar a fizetés. 16 fizetési szint létezik, a tizedik szinttől havi bruttó 10 000 euró feletti fizetésre lehet számítani, és a béreket automatikusan az inflációhoz kell igazítani. A tagországok is dühösek: a béremelés jogilag védhető, de politikailag nehezen magyarázható a növekvő pénzügyi aggodalmak idején. Az EU-bizottság szóvivője rámutatott: maguk a tagállamok is beleegyeztek az "éves fizetésfrissítésbe". A kiigazítás az Európai Parlament és a Tanács 2013-as határozatára vezethető vissza, akkor úgy döntöttek: biztosítania kell, hogy „az uniós tisztviselők vásárlóereje ugyanolyan ütemben fejlődjön, mint a nemzeti köztisztviselőké” Belgiumban és Luxemburgban.

Az európai törvényhozás energia- (és pénz-) fogyasztásával kapcsolatos egyik fő kérdés továbbra is megoldatlan.

Az EU-alapszerződése szerint Strasbourg a Parlament plenáris üléseinek székhelye, évente 12 alkalommal. A napi munkájukat Brüsszelben végző EP-képviselők ezen a héten a francia városba utaznak, ebben a hónapban másodszor. Ennek a székhelyválasztásnak egyértelmű történelmi gyökerei vannak, amelyek egyes képviselők számára elavultnak tűnhetnek: a Számvevőszék néhány éve közzétett jelentésében olvasható becslése szerint az EP teljes tevékenységének áthelyezése a belga városba évi 114 millió euró megtakarítást jelentene. A strasbourgi telephely működésének tulajdonítható összes szén-dioxid-kibocsátás csaknem 19 000 tonna széndioxidot tesz ki.

"Úgy gondolom, hogy 2022-ben Németország és Franciaország kapcsolata elég erős ahhoz, hogy megengedhessünk magunknak egyetlen helyet az Európai Parlament számára. A Parlament ezt akarja, de sajnos mi nem tudunk dönteni. A kormányok, különösen a francia kormány akadályoznak meg bennünket abban, hogy meghozzuk ezt a döntést. Ha az EP dönthetne egyedül, akkor azt hiszem, holnap már egy székhelyünk lenne, itt, Brüsszelben" - folytatta Daniel Freund.

Egy 2020 januárjában megszavazott állásfoglalásában az EP arra kéri a tagállamokat, hogy egyezzenek meg az Európai Parlament egyetlen székhelyéről. De anélkül, hogy pontosítanák, hogy ez melyik legyen.

Európai politikusok és a brüsszeli elit szerint az európai polgároknak is segíteniük kell a „Putyin elleni harcban”, meg kell érteniük a szankciókat, el kell fogadniuk az egekbe szökő energiaárakat, és spórolniuk kell: ki kell kapcsolni a klímát, lejjebb kell csavarni a fűtést és kevesebbet kell fürdeni.

Miközben a brüsszeli elit luxuséletet él, sajátos megoldásokat alkalmaz a spórolásra, vagy épp egyáltalán nem spórol – olvasható a V4NA hírügynökség cikkében.

Nem telik el nap anélkül, hogy egy-egy brüsszeli bürokrata vagy liberális európai politikus ne hangoztatná, hogy az európai polgároknak be kell látniuk, hogy nekik is részt kell venniük a putyini agresszió elleni harcban.

"Elég csak Frans Timmermans, az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke kijelentésére gondolni, aki már márciusban azt mondta, hogy „az európaiak azzal segíthetnek a Vlagyimir Putyin elleni harcban, ha lejjebb kapcsolják a fűtést otthonukban. A mi döntéseink határozzák meg, hogy mennyi energiát fogyasztunk, és hogy mennyire vagyunk erősek az Oroszországgal szembeni reakcióinkban”.

Azóta számtalan hasonló nyilatkozat látott napvilágot, Brüsszelben újabb és újabb szankciókat követelnek, az energiaárak pedig annyira elszálltak, hogy milliók rettegnek a téli hónapoktól, attól félve, hogy nem fogják tudni fűteni otthonaikat.

A liberális politikai elitet azonban láthatóan ez nem érdekli. A napokban Annalena Baerbock német külügyminiszter, a Zöldek politikusa például arról beszélt, nem hatja meg, ha az emberek az utcára vonulnak, hogy tüntessenek az elszabadult energiaárak miatt.

Úgy fogalmazott:

„Nem érdekel, hogy mit gondolnak a német szavazóim, teljesíteni akarom az ígéretem az ukrán népnek.”

Más politikusok pedig tippeket adnak az embereknek arról, hogyan spóroljanak, például ne fürödjenek, ne mossanak, tekerjék lejjebb a fűtést. A tippek osztogatásából pedig a mainstream média is kiveszi a részét, egészen elképesztő mennyiségben önti magából az őrültebbnél őrült ötleteket. Nemrég még azt is leírták, hogy rengeteget spórolhat az ember, ha a zuhany alatt vizel – írja a V4NA hírügynökség.

Van, amiről azonban nem számol be a mainstream média. Tilos beszámolnia arról, hogy azok a politikusok, akik európaiak millióira kényszerítik rá a spórolást, milyen elképesztő luxusban élnek.

A V4NA a napokban számolt be róla, hogy Guy Verhofstadt, Belgium volt miniszterelnöke, a liberális Renew Europe európai parlamenti frakció EP-képviselője Gent belvárosában egy 17. században épült, gyönyörűen felújított, folyóparti műemlék épületben él Belgiumban.

A politikus egészen különleges módját találta meg a „spórolásnak”, amikor tetemes mennyiségű közpénzt használt fel folyóparti villája felújításához.

Verhofstadt kétszínűsége nyilvánvalóan nem egyedi, a brüsszeli politikusok igazi luxusban élve osztogatják a spórolási tanácsokat a kétségbeesett európaiaknak.

„A brüsszeli buborék szívóereje óriási. Ez egy mikrovilág”

– így vélekedett egy olasz gyakornok a Groene Amsterdammer holland lapnak. Egy korábbi tisztviselő pedig arról beszélt, hogy a brüsszeli buborékban élők minden mozzanata az EU légkörében zajlik, a gyermekeik nagyon drága nemzetközi iskolába járnak, amit az Európai Bizottság fizet állandó szerződéssel.

A brüsszeli politikus egyike azoknak, akik szerint az Oroszországgal szembeni szankciós politika fenntartása érdekében az uniós polgároknak is áldozatokat kell hozniuk, ami spórolást követel meg mindenkitől.

Beszámolók alapján a legfontosabb emberek Tervurenben élnek, ami sokak szerint Európa egyik legdrágább és legjobban őrzött települése. A V4NA a helyszínen járt utána, hogy milyen az élet a kertvárosban, ahol egy tollat sem lehet leejteni anélkül, hogy ne tudnának róla a helyiek és a hatóság.

Tervuren az Európai Unió brüsszeli intézményeitől mindössze 15 perces autóútra található. Amikor a V4NA stábja megérkezett a kisvárosba, luxusházak erdejében találta magát. Ha a Google térképén madártávlatból megnézzük a telkeket, látható, hogy medencék és sportpályák is tartoznak a luxus ingatlanokhoz.

(forrás: V4NA)

Láthatóan nem spórolnak az energiával, hiszen a medencéket fűteni, tisztítani kell, a sportpályákhoz néhol pedig profi kivilágítás is jár.

Napelemet, napkollektort sem sok házon látni, és a házak errefelé nem az átlagos európai adófizetők pénztárcájának lettek kitalálva, hiszen 1,5–2 millió eurót is elkérnek egy-egy ilyen villáért. A 23 ezres lélekszámú kisvárosban több iskola is található, ahol túlnyomó többségében a brüsszeli buborékban élő elit gyermekei tanulnak – írják.

Amennyire a nyitott határoknak és a befogadásnak adnak hangot a brüsszeli bürokraták, annyira igyekeznek védeni és kizárni a nem helyieket. Az utcákról szinte lehetetlen belátni a kertekbe, a magas kerítések mögött sűrű növényzet biztosítja, hogy biztosan titokban maradjon, mi található és mi történik az udvaron. A telkek számos pontját biztonsági kamerával figyelik, így a járókelők még tüsszenteni sem tudnak anélkül, hogy azt ne vennék videóra.

Hogy mennyire szigorúan védik a környéket, jól mutatja az is, hogy a V4NA stábja alig pár perce tartózkodott Tervurenben, majd két rendőr érkezett ki a V4NA munkatársaihoz, akik elvették a telefonjaikat és kitörölték a korábban készített fényképeket. A rendőrök jogsértő módon az autót is kipakolták, emellett az operatőr kamerájának memóriakártyáját is elvették, mondván, hogy tilos forgatni ezen a környéken.

Frans Timmermans is rengeteget posztolt már arról, hogy milyen az élet Tervurenben, és arról is beszélt, hogy „otthonosan érzi magát” a városban.

Tervuren persze csak egy szelete a brüsszeli elit életének, de már ebből is kitűnik,

a luxusban élő brüsszeliták szigorúan őrzött luxusotthonaik biztonságából képtelenek megérteni az embereket.

Európát egyre mélyebben sújtják a szankciók, az oroszokat azonban nem rengették meg az intézkedések. Ez derült ki akkor, amikor a V4NA stábja Oroszországba utazott, hogy saját tapasztalatokat gyűjtsön a szankciók hatásairól. A hétköznapokban apró nehézségeken túl nem érezték meg az oroszok.

A félelem vezérelt, tájékozatlan európai mainstream liberális médiamunkások, tulajdonosaik érdekeit kiszolgálva, nyugat-európai irodáik mélyéről írják meg, hogy mennyire sikeresek voltak a szankciók – tette hozzá a lap.