Ezért megy Orbán Viktor Berlinbe

Az energiaszankciók okozta gazdasági nehézségekről beszélt a Magyar Hírlapnak Deák Dániel politológus, aki szólt a baloldal szankciópártiságának okairól, a pedagógustüntetésen játszott szerepükről, illetve arról a politikai nagyüzemről, amelynek eredményeként Magyarország remélhetően hozzájuthat az eddig visszatartott európai uniós forrásokhoz. 

Az energiaszankciók hatalmas áremelkedéseket okoztak Európában, ha ez így marad tovább, akkor az unió gazdasága teljese le fog térdelni – szögezte le a Magyar Hírlapnak nyilatkozva Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője, aki arra is emlékeztetett, hogy Németország és Ausztria is menetel a recesszió felé, aminek sajnos hazánkra nézve is negatív következményekkel jár. Magyarország mindent megtesz a szankciók ellen, ennek megfelelően egyetlen egy energiaszankció sem vonatkozik Magyarországra, míg a többi tagállam többsége saját magára vonatkozólag megszavazta az energiaszankciókat. Ugyanakkor, mivel az Európai Bizottság kikötötte, hogy a holland gáztőzsdéhez kell kötni a gázszerződésekben az árakat, így az elhibázott brüsszeli politika eredményeként az emelkedő piaci árak Magyarországon is érezhetőek. Ezért az elkövetkezendő hetekben azon kell dolgoznia a kormánynak, hogy szövetségeseket találjon a szankciókkal szemben, amiben fontos partner lehet Olaszország. Ha egy európai nagyhatalom is osztja hazánk álláspontját, az sokkal nagyobb mozgásteret eredményezne hazánknak is, jelentette ki az elemző.

Deák Dániel arra is felhívta a figyelmet, hogy a szankciópárti baloldal tagadja a valóságot és még mindig azt állítják, hogy a szankciók működnek, a Momentum például hirdetésekben is ezt reklámozza a közösségi oldalakon. Felvetődik a kérdés, hogy miért teszik ezt, ha egyébként még a saját szavazóik többsége is elutasítja a szankciókat? A válasz igen egyszerű: külföldről finanszírozzák őket a háborúban és a szankciókban érdekelt pénzügyi és politikai körök. Így ezek a baloldali politikusok sajnos a saját nemzeti érdekeikkel szembemenve támogatják a brüsszeli szankciókat, kampányolnak mellettük.

A politológus a múlt heti budapesti kormányellenes tiltakozás nagy tanulságának nevezte, hogy a baloldal ezúttal a pedagógusok hergelésétől vár politikai hasznot.

– A kormány egyértelművé tette, hogy elkötelezett a pedagógusok béremelése mellett, de ehhez elő kell teremteni a szükséges forrásokat – mondta az elemző. – Egyebek mellett ezért lenne fontos az uniós megállapodás, amit a baloldal itthon és külföldön is folyamatosan akadályoz. Ez is jól jelzi, hogy számukra valójában nem a pedagógusok a fontosak, hanem a hergelésükből származó politikai haszon. Van emellett gazdasági haszon is, a noÁr nevű Soros-féle politikai aktivista például 17 ezer forintért árulja a tüntetőknek a kínai szitázott pulóvereit. Ez még balliberális körökben is kiverte a biztosítékot, hiszen túl átlátszó.

Az elkövetkezendő hetekben várhatóan a parlament megszavazza azokat a szükséges jogszabálymódosításokat, amelyek az uniós források megszerzéséhez kellenek.

– Az Európai Tanácsban a tagállamok minősített többsége dönt majd a forrásokról, ezért Orbán Viktor és Novák Katalin is több kétoldalú találkozó sorát tartotta az elmúlt hetekben, a mai napon pedig Berlinbe látogat a magyar kormányfő – folytatta Deák Dániel. – A találkozón minden bizonnyal az uniós források ügye is napirenden lesz, így ha sikeres lesz az egyeztetés, jó eséllyel a politikai szándék is pozitív lesz Magyarország számára, és akkor novemberben megszülethet a megállapodás a hazánknak járó uniós forrásokról. Ha ez bekövetkezik, nyugodtabban vághatunk neki a télnek, amit tovább erősít, hogy az uniós források várható megérkezése mellett az oroszokkal sikerült a halasztott gázfizetésben megállapodni, a kínaiak pedig jelentős összegekben veszik a magyar államkötvényeket. Így hazánk finanszírozása stabil, bármit is állít erről a balliberális oldal.

Az előző havihoz képest augusztusban szezonális és naptári kiigazítással 0,8 százalékkal csökkent az ipari termelés a várt 0,5 százalékos csökkenés helyet, a havi bázison változatlan júliusi termelés után. A júliusi adatot a Destatis felülvizsgálat után 0,3 százalékos csökkenésről módosította változatlanra.

Az egy évvel korábbihoz képest naptári kiigazítással 2,1 százalékkal nőtt az ipari termelés augusztusban.

A német ipari termelés a feldolgozóipar, a bányák és közüzemi szolgáltatók inflációval kiigazított termelési értékének változását méri.

A feldolgozóipari termelés (az energiaipar és az építőipar nélkül) augusztusban 0,1 százalékkal csökkent júliushoz képest szezonális és naptári kiigazítással. A feldolgozóiparon belül a fogyasztási cikkek termelése 1,8 százalékkal, a beruházási javaké pedig 1,2 százalékkal nőtt. A félkész termékek termelése 2,4 százalékkal csökkent.

Az energiatermelés augusztusban 6,1 százalékkal, az építőipari termelés pedig 2,1 százalékkal volt alacsonyabb az előző havinál.

Az energiaigényes iparágakban a termelés augusztusban 2,1 százalékkal csökkent júliushoz képest, ami sokkal meredekebb visszaesés, mint a feldolgozóiparban és az iparban összességében.

A termelésre továbbra is hatással van az elsődleges termékek nagyfokú hiánya. Az ifo gazdaságkutató intézet szerint augusztusban megkérdezett ipari vállalatok 62,0 százaléka mondta azt, hogy a szűk szállítási keresztmetszet miatt nehézséget okoz számukra a köztes termékek és nyersanyagok beszerzése.

Augusztusban az energiahordozók drágulása miatt a vártnál nagyobb mértékben emelkedtek az importárak is, amit ugyancsak a Destatis pénteki jelentése állapított meg.

Németországban az importárak augusztusban 32,7 százalékkal, 1974 márciusa óta a legnagyobb mértékben emelkedtek éves bázison, felülmúlva a 29,9 százalékos piaci előrejelzéseket. Júliusban 28,9 százalékos, júniusban pedig 29,9 százalékos volt az importárak éves emelkedésének mértéke.

Az előző havihoz képest az importárak 4,3 százalékkal emelkedtek augusztusban a júliusi 1,4 százalékos havi emelkedés után.

Az energiaimport augusztusban 162,4 százalékkal volt drágább, mint egy évvel korábban, és 18,9 százalékkal volt drágább, mint júliusban. Az energiaimport ára elsősorban a földgáz miatt emelkedett. A idén augusztusban a földgáz mintegy négyszer annyiba került, mint tavaly augusztusban, az ár 306,3 százalékkal nőtt, az előző havit, a júliusit pedig 48,2 százalékkal haladta meg.

A villamosenergia ára augusztusban 464,5 százalékkal ment fel éves bázison az európai piaci jegyzésben. Az importált villamosenergia ára júliushoz képest 46,9 százalékkal ment feljebb augusztusban.

Az energiaárak nélkül az importárak augusztusban 13,2 százalékkal voltak magasabbak mint az előző év augusztusában és 0,1 százalékkal magasabbak, mint júliusban. Kizárólag a kőolaj és kőolajtermékek nélkül számítva az importárindex 30,1 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban és 5,6 százalékkal magasabb az előző havinál.

Habár Németország korábban arról volt híres, hogy az unió valamennyi tagállamától megkövetelte a szolidaritást és a közösség szabályainak betartását, most éppen Berlin lehet az, amely a Századvég elemzése szerint különutas politikába kezd. Olaf Scholz kancellár ugyanis bejelentette: a fiskális kötelezettségekre fittyet hányva 200 milliárd eurós válságalapot hoznak létre – hitelből.

„Európa helyzete egyre nyugtalanítóbb. Brüsszel időről időre a központi megoldásokra hivatkozva sürgeti az újabb szankciók bevezetését, pedig a valóság egyértelműen megmutatja, hogy ha baj van, a tagállamok saját érdekeiket minden esetben a közösség érdekei elé helyezik” – állapította meg legfrissebb videójában Hortay Olivér. A Századvég energia- és klímapolitikai üzletágvezetője annak kapcsán vont mérleget, hogy a német kormány történelmi méretű hitel felvételével fékezné az energiaválság hatásait, ezzel pedig számos uniós tagállamnál „kiverte a biztosítékot.”

Mint rámutatott, a német kancellár bejelentette, hogy 200 milliárd euró keretösszegű speciális alapot hoz létre, amivel a német vállalatokat mentené az elszabadult gázárak terheitől. A segélyalapot hitelből finanszírozná, amire Berlinnek ugyan megvan a fedezete, de az intézkedés Hortay szerint durván sért minden olyan uniós normát, amire a közös európai piac épül, és amit Németország – amikor még az érdeke úgy kívánta – harciasan képviselt.

Az elemző úgy véli, az európai gázárak emelkedése jelentős részben a német kormány korábbi politikájának következménye. „Az elmúlt évek ideológia-vezérelt energiastratégiája, az Északi Áramlat–2 gázvezeték engedélyeztetésének akadályozása, és az energiaszállításokat érintő szankciók erőltetése mind-mind vastagon közrejátszottak a jelenlegi helyzet kialakulásában” – fogalmazott.

Kiemelte továbbá, hogy eddig, amikor a tagállamok önálló beavatkozásokkal próbálták tompítani az energiaárak negatív hatásait, Németország – versenyjogi szempontokra hivatkozva – rendszeresen szót emelt és közös intézkedéseket sürgetett. Abban a pillanatban viszont, amikor az áremelkedés a német gazdaság számára is tarthatatlanná vált, Berlin azonnal különutas pozíciót vett fel.

A döntésnek számos kritikusa akadt, például Párizs és Róma is szót emelt ellene, mivel a 200 milliárd eurós hitel jelentős versenyelőnyhöz juttathatja a német vállalatokat az uniós adósságkezelési és versenyjogi szabályokat betartó országok társaságaival szemben.