Ezer migráns bujkálhat elhagyatott tanyákon a magyar határ közelében

Már az ezret is elérheti azoknak a migránsoknak a száma, akik Horgos külterületén, az elhagyott tanyákon bujkálnak, de Szabadkán is egyre többen vannak. Valóságos sátorvárost alakítottak ki a befogadóközpont udvarán – írta a Pannon RTV.

A migránsok egy része szerint elviselhetetlenek a körülmények a szabadkai befogadóközpontban, nincsenek megelégedve az étellel, az ellátással, sokan a szabad ég alatt alszanak. Akik nem regisztráltak, azokat be sem engedik, kinn, a tópart körüli bozótosokban és a nádas környékén tanyáznak. Az egyik pakisztáni migráns Olaszországba tart, miközben családját otthon hagyta. Háromszor próbált eddig átjutni a magyar határkerítésen, sikertelenül.

Valóságos sátorváros alakult ki a szabadkai befogadóközpontban, utcákba rendeződve. A hideg, nyirkos éjszakákon pokrócokba burkolózva, a földön alszanak.

Forrás: Pannon RTV/Payeta Maurice

Szabadka külvárosában, a makkhetesi erdő alatt élőknek továbbra sincs nyugtuk. Szinte minden éjjel lövésekre ébrednek a helyiek.

Horgos központját egy ideig ugyan elkerülték a migránsok. Most azonban megint ellepik a buszmegállót, a pékségeket és az önkiszolgálót is. A közlekedési szabályokat nem nagyon ismerik, megállnak az út közepén. Egy kisebb migránscsoport nemrég érkezett Algériából, most ismerkednek a faluval, Németországba tartanak a bevándorlók, állítólag dolgozni akarnak.

A magyar határkerítéshez közeli horgosi erdősávból a migránsok a felújított Szabadka–Szeged vasútvonal mentén járnak be faluba.

Forrás: Pannon RTV/Payeta Maurice

„Én előre rettegek a téltől, mert bejönnek a kertekbe, egyedül élek, és eleve az embernek nincs nyugalma”

– magyarázta az egyik helybéli, Farkas Teréz.

Horgos külterületén már több száz migráns beköltözött az elhagyott tanyákra. Az egyik ilyen, közvetlenül az autópálya mellett van. Onnan egész nap tömegesen járnak be a faluba.

Több mint kétszáz migránst és több embercsempészt fogott el a szerb rendőrség a magyar határhoz közeli Ókeresztúron – közölte a szerb belügyminisztérium.

Az illegális bevándorlóknál fegyvereket és nagyobb mennyiségű pénzt találtak, ezeket lefoglalták. A rendőrség három pisztolyt, egy puskát, több kést és bozótvágót kobozott el. A migránsokat befogadóközpontokba szállították, a feltételezett embercsempészeket pedig előzetes letartóztatásba helyezték.

Aleksandar Vulin belügyminiszter a helyszínen kijelentette: Szerbia nem volt és nem is lesz olyan hely, ahol bűnözők tanyázhatnak, akik embercsempészettel foglalkoznak, és az emberek nehézségein és balsorsán kereshetnek pénzt.

A közlemény szerint a rendőrségi akció célja az ember-, fegyver- és kábítószercsempészet felszámolása volt.

Aleksandar Vucic szerb elnök, Karl Nehammer osztrák kancellár és Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn Budapesten tárgyalt a migráció megállításának lehetőségeiről. Elhangzott, a helyzet egyre rosszabb, egyre többen érkeznek, és már fegyvereket is használnak, átfogó megoldásra van szükség.

A szerb-magyar határ közelében egyre több illegális bevándorló tartózkodik, és megnőtt az incidensek száma. Az Afrikából és a Közel-Keletről érkező migránsok úti célja nem a nyugat-balkáni ország, hanem az Európai Unió, főként Németország, ám a magyar határzár miatt sokan hosszabb időre Szerbiában rekednek.

Mivel a szerb hatóságok nem toloncolják ki azokat, akiket elfognak, csupán az ország északi határától a déli határig szállítják őket vissza, a migránsok sokszor ismét útra kelnek, és néhány nappal később ismét elérik a magyar határt.

Akár ölni is képes lenne már az az illegális bevándorló, aki Szerbiában nyilatkozott az M1 aktuális csatorna stábjának, kifogásolva, hogy nem kapnak elég segítséget az európai emberektől és emiatt fogy a türelmük.
    A hírműsor tudósítása szerint egyre feszültebb a helyzet a déli határ szerb oldalán. A Vajdaságban több ezer bevándorló torlódik, akik egyre türelmetlenebbek: szerintük ugyanis nem kapnak elég segítséget az Európai Uniótól. Közben a helyiek aggódnak: sokan ugyanis fegyverrel érkeznek a térségbe, amit nem félnek használni.
    Az M1 stábjának Belgrádban egy helybéli azt mondta: "Katonaköteles fiatal férfiak érkeznek. Ez nagyon nem tetszik. Nőket és gyerekeket továbbra sem lehet látni köztük. Ha valóban a háború elől menekülnek, akkor miért csak a harcképesek jönnek? Ez nem normális jelenség."
    Az illegális bevándorlók azt sérelmezik, hogy szerintük nem kapnak elég segítséget az európai emberektől, és emiatt fogy a türelmük. Egyikük feldúlva arról beszélt az M1 stábjának, hogy most már akár ölni is képes lenne. "Ez az én népem. Nem érdekel, hogy terroristák-e vagy sem, akkor is az enyémek. Egy nap eljön a pillanat, amikor vége lesz ennek a cirkusznak. Ha megölöd a testvérem, én azt soha nem fogom elfelejteni. Lehet, hogy húsz év múlva, de akkor én is megöllek" - mondta egy migráns, aki arról is beszélt, hogy nem érti, az Európai Unió miért nem tesz semmit az ő védelmük érdekében.
    "Én szeretem Orbán Viktort, mert az egész Európai Unióhoz szól. Magyarország lezárta a határait igaz, de ha az uniónak tényleg kellenek a migránsok, akkor miért nem biztosítanak nekünk repülőket? Akkor nem kellene késekkel harcolnunk, vagy lövöldöznünk a határokon sem. Nem Magyarország a hibás!" - közölte a migráns.
    Az M1 tudósítása felidézi, Orbán Viktor kezdeményezésére hétfőn magyar-osztrák-szerb csúcstalálkozót tartottak, hogy közösen találjanak megoldást a migrációs helyzet megoldására. A magyar miniszterelnök egy hárompontos javaslatcsomagot tett le az asztalra, aminek egyik fő eleme, hogy minél délebbre kerüljön a védvonal.
    A kormány tájékoztatása szerint 2015-óta a legsúlyosabb migrációs nyomással nézünk szembe. Csak az elmúlt egy napban közel 1400 határsértővel szemben intézkedtek a rendőrök a határon.

A magyar kormányfő, az osztrák kancellár és a szerb elnök szerint szükséges volna délebbre, lehetőleg a szerb – észak-macedón határra tolni Európa migrációs védvonalát – jelentette ki a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója.

Bakondi György azt követően nyilatkozott erről, hogy Orbán Viktor miniszterelnök, Karl Nehammer osztrák kancellár és Aleksandar Vucic szerb elnök migrációs kérdésekről folytatott megbeszélést hétfőn Budapesten.

A főtanácsadó elmondta, amennyiben sikerül elérni a védvonal délebbre tolását, a három ország közös erőfeszítéseket tenne a szerb – észak-macedón határon a határőrizet megszilárdítása érdekében.

Közlése szerint a megbeszélésen az is szóba került, hogy a három ország közösen lépne fel az illegális migránsok visszajuttatása érdekében a származási országukba. Szó volt arról is, hogy az uniós határokon kívül kellene létrehozni azokat a „hot spotokat”, ahol a migránsok beadhatják a menekültkérelmüket – sorolta.

A főtanácsadó szerint az együttműködés annál is inkább szükséges, mert mindhárom ország a migráció frontvonalában áll, és 2015 óta az idén érezhető a legnagyobb migrációs nyomás. Példaként említette, hogy Magyarország déli határán az idén már 188 ezer határsértést regisztráltak, ami két és félszerese a tavalyi számnak.

Ebben a helyzetben döntött úgy a három ország, nem vár az Európai Unióra, hanem közös megoldást dolgoz ki a migráció megfékezésére. Ez pedig – reményeik szerint – példaként szolgálhat az unió számára is, és változásokat eredményez az EU migrációs politikájában – fűzte hozzá.

A diplomáciai folyamat a tervek szerint miniszteri szinten szakpolitikai előkészítéssel folytatódik, majd sor kerül a három állam között a nemzetközi megállapodások megkötésére – ismertette Bakondi György.

Magyar–osztrák–szerb migrációs csúcsot tartottak a hét első napján

Magyarországon a múlt héten csaknem 4900 határsértőt tartóztattak fel és kísértek vissza a határhoz a rendőrök és a határvadászok. A kormány tájékoztatás szerint 2015-óta idén a legnagyobb a migrációs nyomás a határon. Orbán Viktor kezdeményezésére az illegális bevándorlás kezeléséről magyar–osztrák–szerb csúcstalálkozót tartottak Budapesten.

Három olyan ország vezetője találkozott, amelyet a lehető legsúlyosabban érint a migráció kérdésköre, ez rengeteg energiát, élőerőt és óriási összegeket emészt föl, miközben egyáltalán nem elégedettek azzal a helyzettel, ami kialakult – hangsúlyozta Orbán Viktor az egyeztetés utáni sajtótájékoztatón.

„A helyzet egyre nehezebb, a számok és a tények egyre riasztóbbak”

– hangsúlyozta a magyar kormányfő.

„Miközben a világnak ma vannak más égető problémái, a figyelem is ezekre irányul elsősorban, hiszen itt az orosz–ukrán háború, itt vannak a mindannyiunkat gyötrő magas energiaárak, és a szankciók problémája, és a migrációra nem irányul elegendő figyelem, pedig ez legalább olyan fontos kérdés, mint a másik kettő” – fejtette ki.

Orbán Viktor közölte: arra tettek most kísérletet, hogy szembenézzenek a helyzettel, és intézkedéseket dolgozzanak ki.

Szólt arról is, hogy az Európába vezető migrációs útvonalak közül a legsúlyosabban érintett a nyugat-balkáni.

„Ez a három ország nem egyszerűen csak saját határait védi, persze én Magyarország nevében beszélek elsősorban, hanem egész Európát védjük. Magyarország teljesíti a schengeni tagságból fakadó kötelezettségeket, de az lenne az érdekünk, egész Európának is és mindhármunknak, akik itt állunk, hogy ezt a védvonalat minél délebbre toljuk. Ma az elsődleges védvonal a szerb–magyar határ, és mindannyiunknak az az érdeke, hogy ez a védvonal délebbre kerüljön” – mondta.

Orbán Viktor arról beszélt, eddig is adtak segítséget Szerbiának és Észak-Macedóniának, de most az együttműködést ki kell terjeszteni. Közölte: a mostani találkozó után hamarosan lesz egy következő Belgrádban. Egy harmadik találkozót is terveznek, amelynek Bécs lehet a házigazdája.

Az Európai Unió menekültügyi rendszere megbukott – hangsúlyozta az osztrák kancellár. Karl Nehammer szerint sürgősen el kell azon gondolkodni, hogy miként kell megváltoztatni a jogszabályokat.

„Fontos, hogy az Európai Bizottság megtegye a szükséges lépéseket, egy valós védelem szükséges a külső határokon. Ellenkező esetben ugyanis nem lenne lehetséges, hogy ilyen nagy számban lépjék át az emberek a külső határokat, hogy Ausztriába jussanak. A külső határokon gyors uniós eljárásokat kell lefolytatni a migránsokkal szemben, és visszajuttatni őket a küldő országokba” – mondta Karl Nehammer.

Aleksandar Vučić szerb államfő arról beszélt, Szerbiában egyre nagyobb problémát jelent az illegális migránsok növekvő létszáma, ráadásul Ukrajnából és Oroszországból is egyre többen érkeznek az országba. Emlékeztetett, az Európai Unió január 1-jétől életbe lépő új vízumpolitikája miatt nehezebb lesz Szerbiából a nyugati országokba utazni, ezért az új helyzet kezelésére Magyarország, Ausztria és Szerbia közös akciótervet dolgoz ki.

„Belgrádban az emberek nem is tudják, milyen komoly problémákkal szembesül a határőrségünk, de a magyarkanizsaiak és az északi határ mellett élő emberek nagyon is érzik ezt, ezért igyekszünk ezzel a közös összefogással, közös munkával segíteni mindhárom ország illetékes rendészeti erőinek”

– jelentette ki Aleksandar Vucic, megjegyezve, néhány nap múlva Belgrádban dolgozzák ki a megállapodás részleteit.

 Budapesten. Orbán Viktor hárompontos javaslatot tett a bevándorlás megfékezésére. A miniszterelnök azt mondta: délebbre kell helyezni a migrációs védvonalat, hot spotokat kell kialakítani az unió határain kívül, akik pedig illegálisan érkeztek az unióba, azokat vissza kell vinni oda, ahonnan jöttek. Az osztrák kancellár és a szerb elnök a partnerséget hangsúlyozta. 

Meg kell védeni a külső határainkat ahhoz, hogy béke és biztonság legyen a schengeni belső határokon belül – jelentette ki Pintér Sándor belügyminiszter Pozsonyban azon a sajtótájékoztatón, amelyet szlovák, cseh és osztrák hivatali partnereivel közösen tartottak az illegális migrációval kapcsolatos találkozó után hétfőn.

A négyoldalú, belügyminiszteri szintű találkozót a szlovák fél kezdeményezésére hozták tető alá az erősödő migrációs nyomással, illetve azzal összefüggésben, hogy utóbbira hivatkozva a közelmúltban Csehország, majd Ausztria is ideiglenesen visszaállította a határellenőrzést szlovák határszakaszán.

A találkozón az illegális bevándorlás összefüggésében került terítékre a résztvevő országok együttműködésének erősítése, illetve közös fellépésük.

A magyar belügyminiszter a sajtótájékoztatón elmondta:

Magyarország az illegális bevándorlás tekintetében 2015 óta ugyanazon az állásponton van.

„2015-ben, amikor 391 ezren érkeztek hívatlanul Magyarországra, kerítést építettünk, és azóta egyfolytában védjük az Európai Unió külső, schengeni határait” – mutatott rá.

Kifejtette: az idei év 2015 óta a legerőteljesebb az illegális bevándorlás tekintetében, eddig 100 ezer embert fordítottak vissza a magyar határról vagy szállítottak ki az országból. Hozzátette: az eredményes munkát bizonyítja, hogy a visszafordítottakon kívül eddig már 2 ezer olyan embercsempész van, akit elítéltek vagy aki büntetését várja.

A magyar belügyi tárca vezetője megköszönte Ausztriának és Csehországnak az általuk a schengeni külső határ védelmében Magyarországnak nyújtott segítséget,

s elmondta: bízik benne, hogy az együttműködésről most született megegyezések segítenek majd.

„Reményeim szerint Brüsszel is el fogja fogadni, hogy a külső határainkat meg kell védeni ahhoz, hogy béke és biztonság legyen a schengeni, belső határokon belül” – tette hozzá Pintér Sándor.

Roman Mikulec szlovák belügyminiszter nagyon konstruktívnak minősítette a hétfői találkozót, majd elmondta: egyetértettek abban, hogy erősíteni kell a külső határok védelmét, az illegális migrációt a schengeni határokon kívül kell megállítani, s ehhez az EU közreműködésére is szükség van. „A Frontexnek azt kell csinálnia, amiért létre lett hozva” – jelentette ki.

Hangsúlyozta:

az Európai Bizottságnak tennie kell az illegális migránsok visszaküldésének hatékonyságán, s ennek érdekében közös nyomásgyakorlást helyezett kilátásba az EB irányában.

„Ha nincs visszaküldési politika, akkor nem tudjuk megoldani a migrációt” – szögezte le Mikulec.

Vít Rakusan, cseh belügyminiszter a találkozóról azt mondta: annak alapüzenete, hogy az illegális migrációt összeurópai szinten kell megoldani, az uniónak fel kell ismernie, hogy tennie kell valamit. „A helyzet tarthatatlan, az elmúlt egy év alatt Csehországban 1200 százalékkal nőtt az illegális bevándorlók száma” – mutatott rá Rakusan.

„A határokon átívelő bűnözés határokon átívelő megoldásokat igényel” – mondta a találkozó után Gerhard Karner osztrák belügyminiszter, rámutatva: bár a belső határok védelme is fontos, jelenleg a külső határok megerősítése a legfontosabb, s ezért Ausztria rendőröket fog küldeni a határőrizet megerősítésére.

Hozzátette: ugyancsak fontos, hogy közösen gyakoroljanak nyomást az unióra a visszaküldési politika tekintetében.

Az elmúlt 24 óra alatt érkező újabb csoportokkal 72 ezer fölé nőtt az év eleje óta az olasz partokhoz érkező migránsok száma a belügyminisztérium szerdai adatai szerint.

Lampedusa szigetén 80-an kötöttek ki két külön hajóval. Az egyiken gazdasági bevándorlónak számító tunéziaiak utaztak, a másik csoportban Gambiából, Szenegálból, Szudánból, Egyiptomból, valamint Bangladesből származó emberek.

A dél-olaszországi sziget táborában jelenleg 370-en tartózkodnak, ami az egyik legkevesebb az idén.

Több mint százan érkeztek Reggio Calabria partjaihoz is, ők Törökország irányából keltek át a Földközi-tengeren. A tartományba az év eleje óta több mint 9000 bevándorló érkezett.

A belügyi tárca honlapján feltüntetett adatok szerint az idén már több mint 72 ezren érkeztek Olaszországba. A tavalyi év ugyanezen időszakában valamivel kevesebb mint 48 ezer volt a számuk, 2020-ban több mint 24 ezer.

A trieszti pénzügyőrség közlése szerint a régióban 141 olyan bevándorlót azonosítottak, aki jogtalanul részesült a 2019-ben bevezetett alapjövedelemben, ellenük hivatalos eljárás indult. Ezek a bevándorlók táborokban élnek állami támogatásból, de adathamisítással fejenként 400 és 800 euró közötti összeget vettek fel 9 hónapon át.

A szeptember 25-i olasz parlamenti választást követően Giorgia Meloni, a jobboldali koalíció miniszterelnök-jelöltje még nem közölte leendő kormánya névsorát, amely az új parlament október 13-i megalakulása után kerülhet nyilvánosságra. A belügyminiszteri poszt várományosa Matteo Salvini, a Liga vezetője, aki 2018 és 2019 között már vezette a tárcát. A Liga vezetősége keddi ülésén több minisztérium „megszerzését” szorgalmazta a kormányalakítási tárgyalásokon. A Liga vezetőségi tagja, Giancarlo Giorgetti a belügyminiszteri poszt „természetes” várományosának nevezte Salvinit. Sajtóértesülések esélyesnek tartják Matteo Piantedosit, aki jelenleg Róma prefektusa, korábban pedig Salvini kabinetfőnöke volt. Utóbbi esetben Matteo Salvini és a Liga más jelentős tárcát kaphatna az alakuló új olasz kormányban.