Európa nehezen viseli a rezsiköltségek durva növekedését

Az elhibázott brüsszeli szankcióscsomagok miatt elszálltak az energiaárak az Unióban. A lakosok egyetlen megoldást látnak, a demonstrációt.

Az energiaárak rohamos emelkedése az egész Uniót sújtja. Múlt hónapban mintegy 41 százalék volt az energiainfláció az eurózóna államaiban. Ilyen mértékű drágulásra az 1980-as évek eleje óta nem volt példa. Elemzők szerint ráadásul a következő hónapokban még súlyosabb lesz a helyzet. A koronavírus okozta globális infláció valamint a háború és az annak kapcsán bevezetett uniós szankciók miatt szöktek az egekbe az energia- és az élelmiszerárak Európában.

Tüntetéshullám Európa-szerte.

Fotó: Le Monde

Ne fizess villanyszámlát – ezt skandálták tüntetők ezrei az Egyesült Királyságban. Nagy-Britanniában és Olaszországban is rezsiszámlákat égettek a lakosok tiltakozásuk jeléül.

A tüntetések mellett egyre többen lépnek sztrájkba Angliában. Béremelést követelnek a brit vasúti dolgozók, ápolónők, kikötői dolgozók, ügyvédek és a mentősök is. Az érintett ágazatok dolgozói azt ígérik, hogy addig tiltakoznak, míg nem kapnak olyan fizetést, amiből rendesen ki tudják fizetni a számlákat.

Az elmúlt hetekben több olasz nagyvárosban is tüntettek. Angliához hasonlóan Itáliában is felgyújtották a tiltakozók a rezsiszámláikat. Az előrejelzések szerint a dél-európai ország lakói 59 százalékkal fizethetnek többet az utolsó negyedévben a gázért és áramért. Az egyik tüntető a Reutersnek arról számolt be, hogy a legutóbbi számlája több mint 300 euró volt, ami ötszörös emelkedést jelentett a tavalyi évhez képest.

Az Unió egyik legerősebb gazdaságának számító Németország is hetek óta tüntetésektől hangos. Berlinben, Düsseldorfban, Hannoverben, Stuttgartban, Drezdában és Frankfurtban is utcára vonultak a demonstrálók hétvégén. A Reuters szerint több tízezer tüntető gyűlt össze. A lakosok az emelkedő energiaárak ellen tiltakoztak. Többen azt követelték, hogy a berlini vezetés nyújtson magasabb energiaár-támogatást valamint, hogy igazságosabban osszák el a megélhetési költségekhez szükséges kormányzati forrásokat. Az pedig csak növeli a feszültséget, hogy a Die Welt cikke szerint Németországban a vállalatok negyede tervez leépítéseket az elszálló rezsiárak miatt.

A felmérés szerint a cégek 13 százaléka fontolgatja a termelés leállítását. A vállalatok 90 százaléka pedig emelni akarja az árakat, hogy így kompenzálja a veszteségeit.

Az Alternatíva Németországért szerint az orosz szankciók miatt került Európa kritikus helyzetbe.

Fotó: Die Welt

Az Alternatíva Németországért párt szerint egyértelmű, hogy az orosz szankciók miatt került Európa kritikus helyzetbe.

Az egyre súlyosbodó megélhetési válság miatt Franciaországban, Spanyolországban és Belgiumban is sztrájkba léptek a munkavállalók a tömegközlekedés, az egészségügy és a légiközlekedés területén is, hogy magasabb béreket követeljenek.

Brüsszelben az egyik tüntető azt mondta: harcolniuk kell az emelkedő árak és az energiaszámlák ellen, mert kezd igazán nyomorulttá válni az életünk. Egy másik tiltakozó pedig arról beszélt, hogy nagyon elkeseredettek, mert a nyugdíjasok lassan már oda jutnak, hogy se enni, se fűteni nem tudnak.  

Ausztriában nem tüntetésekkel, hanem hitel felvétellel készülnek a télre. Az előrejelzések alapján a tavalyi télhez képest idén várhatóan duplájára emelkednek a háztartások energiaárai.

Elemzők szerint minden hatodik család úgy készül, hogy hitelért kell folyamodnia, hogy ki tudja fizetni a rezsiszámlákat.

Görögország is egyre jobban szenved a válság miatt. A görögök több mint 40 százaléka van elmaradásban a közüzemi számlákkal.

Több városban is utcára vonultak a tüntetők és azt skandálták, hogy túl drága az áram, túl drága az élet. Az egyik tüntető tanár úgy fogalmazott: ez egy rémálom, családok fognak megfagyni télen. Egy görög nyugdíjas szerint, ha tovább éleződik krízis, akkor 2022-ben olyan tél lesz, mint a II. világháború idején.

Szakértők arra hívták fel a figyelmet, hogy az árak emelkedésével párhuzamosan nő a lakosok elégedetlensége, ezért a következő hónapokban tüntetéshullámokra és sorozatos sztrájkokra kell készülni. Elemzők szerint Madridtól Londonig demonstrációkat terveznek, válaszul a megélhetési válságra.

Tízezrek tüntettek a drasztikusan emelkedő energiárak miatt Németország nagyvárosaiban szombaton. A demonstrálók több támogatást és szolidaritást követeltek a kormánytól az alacsonyabb jövedelműek számára. A szervezők becslése szerint mintegy huszonnégyezren vonultak utcára Berlinben, Düsseldorfban, Hannoverben, Stuttgartban, Drezdában és Frankfurtban. De nemcsak Németországban, hanem több más európai országban is demonstrációkat tartottak az elszabadult energiaárak és az egyre nehezebb megélhetés miatt – számolt be az aktuális eseményekről az M1 Híradója.

Miközben hétről hétre tízezrek vonulnak az utcákra Európában a magas energiaárak miatt, az Európai Bizottság többek között a gázhiányra és a magas árakra tekintettel egy 15 százalékos önkéntes fogyasztáscsökkenést irányzott elő. Bár Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke terve ambciózus, annak működőképessége kérdéses. A Magyar Nemzet által szemlézett V4NA elemzés szerint ugyanis több tagországban, így például Spanyolországban, Szlovákiában vagy Írországban nem hogy nem csökkent, hanem kismértékben még nőtt is a gázfogyasztás.

„Európában és Magyarországon is szankciós infláció van. Szankciós felárat kell fizetni az energiáért, ami megjelenik a szállítási költségekben és az élelmiszerárakban is”

– mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter a szombati Kormányinfón. Gulyás Gergely hozzátette, hogy mindez a brüsszeli szankciók következménye.

Egész Európát sújtja a szankciós infláció. Spanyolországban például egyre többen szorulnak segélyekre, mert a becslések szerint a lakosság mintegy tíz százaléka él szegénységi küszöb alatt. A bérlakások iránt közben egyre nagyobb a kereslet: egyre több észak-európai tölti délebben a telet a magas rezsiárak miatt.

Hatalmas szatyrokkal várnak élelmiszerre a madridiak egy segélyközpont előtt. A spanyol fővárosban egyre több ember kér támogatást ahhoz, hogy enni tudjon.

Átlagosan minden héten tízzel több család kér segítséget. Ez már kezd aggasztó lenni, mert a mi lehetőségeink is végesek – magyarázta egy madridi önkéntes.

Ugyanis már nemcsak a munkanélküliek keresik fel a segélyközpontokat, olyanok is élelmiszersegélyre szorulnak, akiknek van ugyan jövedelmük, de az már nem fedezi a kiadásaikat. Szeptemberben például az élelmiszerek ára már több mint 14 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban.

Egyes becslések szerint jelenleg már csaknem 5 millió ember él mélyszegénységben Spanyolországban.

Közben az ingatlanárak úgy megugrottak, mint a 2008-as gazdasági válság idején, ami különösen a fiatalok dolgát nehezíti meg. A magas megélhetési költségek, az alacsony megtakarítások és a bizonytalan foglakoztatási helyzet egyaránt hozzájárul a problémához.

A feleségemmel együtt minden megtakarításunkat felhasználtuk, de még ez sem volt elég, a rokonainktól kellett kölcsön kérni – mondta egy fiatal madridi férfi.

A 35 év alatti felnőtt lakosság több mint felének esélye sincs saját ingatlanra, ezért albérletben laknak, ami még tovább csökkenti megtakarításaikat.

A bérlakások iránt már nem csak spanyolok érdeklődnek.

Egy lakáskiadással foglalkozó spanyol cég szerint idén jelentősen megugrott azoknak a külföldieknek a száma, akik több hónapra bérelnek ingatlant a dél-európai országban, hogy így spóroljanak a rezsiszámlákon.

A legtöbb bérlőnk Észak-Európából érkezik: Norvégiából, Svédországból, Hollandiából vagy Németországból.

Érthető, hiszen ezeknek az embereknek másképp sokkal többet kéne költeniük otthonaik fűtésére. Erre itt Dél-Európában nincs szükség – nyilatkozta a cég egyik értékesítője.

Spanyolország déli részén a napközbeni hőmérséklet télen általában eléri a 20 fokot és a napsütéses órák száma is jóval magasabb, mint északabbra.

Az M1 műsorában pedig már Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő beszélt arról, hogy a szankciós politika miatt szálltak el az energiaárak. „Egyszerűen a szankcióknak olyan hatása volt az energiaárakra, olyan módon lökte az egekbe az energiaárakat, hogy azt most nincs olyan európai ország, amelyik ne érezné a saját bőrén.”

Kiemelte azonban, hogy a kormány a háború kitörése óta azon dolgozik, hogy a lakosság minél kevesebbet érezzen a szankciók hatásaiból. Szentkirályi Alexandra hangsúlyozta, hogy a rezsicsökkentés egész Európában egyedülálló módon védi a magyarokat.

„…Magyarországon egész Európában egyedülálló módon tudjuk az embereket védeni a rezsicsökkentéssel az átlagfogyasztásig. Ez nagyjából a fogyasztók háromnegyedét érinti”

– hangsúlyozta Szentkirályi Alexandra, és hozzátette, hogy a szankciós infláció hatásainak tompítása érdekében a kormány számos egyéb döntést is hozott a magyar emberek támogatására, mint az élelmiszerárstop, a benzinárstop, a kamatstop. A családok támogatása mellett pedig szintén fontos, hogy a vállalkozásokat is segítse a kormány. Ahogy arra a kormányszóvivő is emlékeztetett, a hétvégén három új vállalkozássegítő intézkedést is bejelentett a kormány.