Energia veszélyhelyzet. Hogyan készülnek a németek?

Nincs áram, víz, és fűtés – a Report Mainz magazin kutatása szerint sok német önkormányzat nem készült vészhelyzeti tervvel ezekre a rendkívüli helyzetekre. További problémát jelent, hogy az áramkimaradásokra országszerte még egységes szabályok sincsenek, így a települések vezetői olyan helyzetbe is kerülhetnek, hogy tehetetlenül állnak egy válság vagy katasztrófahelyzet előtt.

Gerd Landsberg, a Német Városok és Önkormányzatok Szövetségének ügyvezető igazgatója meg van győződve arról, hogyha hosszú időre kimarad az áram, semmi sem fog működni, ami hatalmas katasztrófát jelent a városok számára.

„Nem lesz víz, fűtés és áram sem, az emberek nem tudnak majd bankba menni, sem vásárolni, és a benzinkutak sem fognak működni elektromos áram nélkül. Ha regionálisan egy-két óráról van szó, az még nem katasztrofális. Ám ha ez 24 órán át tart, akkor máris óriási problémával nézünk szembe”

– fogalmazott az igazgató.

A német Tagesschau híroldal cikkében kiemelte, a kerületek és az önálló városok feladata, hogy az áramkimaradások okozta következményekre megfelelően felkészüljenek, ugyanis egy katasztrófa esetén nekik kell segíteniük a polgárokat.

Annak kiderítésére, hogy a városok és más települések mennyire vannak felkészülve egy ilyen vészhelyzetre, a Report Mainz politikai magazin szeptembertől októberig egy felmérést készített, melyben mintegy kétszáz település, tehát körülbelül a járások és városok fele vett részt.

Arra a kérdésre, hogy a közigazgatásuk rendelkezik-e olyan vészhelyzeti tervvel az áramkimaradás esetére, amelyhez minden érintett fél azonnal hozzáférhetne, 101 önkormányzat válaszolt nemmel.

Ez azt jelenti, hogy a felmérés időpontjában a részt vevő kerületek és önálló városok mintegy fele nem rendelkezett áramellátási vészhelyzeti tervvel, melyek között olyan nagyvárosok is vannak, mint például Heilbronn, Braunschweig vagy Mainz, illetve sűrűn lakott részek is, mint Harz, Wittenberg, Heinsberg vagy Landshut területe.

Szükségkutak és vészhelyzet esetére létrehozott kapcsolattartási pontok

Hosszabb áramkimaradás esetén az ivóvízellátás is összeomolhat, áram nélkül pedig a vízművek szivattyúi is egy bizonyos idő után meghibásodhatnak. Ilyen esetben az úgynevezett szükségkút fontos a lakosság vízzel való ellátása érdekében – mutatott rá a Tagesschau.

A felmérés a vészkutak elérhetőségére is rákérdezett. A válaszadó önkormányzatok közül 78 mondta azt, hogy a körzetükben vagy városukban nincsen olyan szükségkút, amelyet vészhelyzet esetén igénybe lehetne venni.

Hasonló válaszok születtek az úgynevezett katasztrófa-világítótornyok esetében is, ugyanis 67 önkormányzat vallotta be, hogy még nem hozott létre ilyeneket.

A katasztrófa-világítótornyok a lakosság számára olyan kapcsolattartási pontként szolgálnak, ahol a polgárok bejelenthetik a vészhelyzeteket, tájékozódhatnak vagy adott esetben melegedőnek is használható az objektum.

Nincsen országosan egységes szabály az áramszünetre

Békeidőben Németországban a polgári védelemért a szövetségi tagállamok felelősek. A helyi polgárok védelmének felelősségét a településekre, a kerületekre és az önálló városokra ruházták át, gyakran azonban a polgármesterek döntik el, hogy az egyes települések milyen mértékben védik meg lakosságukat katasztrófák esetén.

A Report Mainz kutatása szerint az egyes járásokon belül nagy különbségek lehetnek abban, hogy egy település hogyan és mennyire készült fel egy esetleges vészhelyzetre. Martin Voss katasztrófakutató professzor továbbá úgy gondolja, hogy

az áramkimaradásokra országosan még egységes szabályok sincsenek, ami problémát jelent.

A professzor szerint ha „minden kis falu a saját levesét főzi, és minden polgármester a saját helyi politikáját csinálja”, akkor gyakran a véletlenre vagy a szerencsére van bízva, hogy van-e helyi katasztrófavédelmi infrastruktúra.

„Mindent összevetve ez problematikus, és józanul ki kell mondanunk, hogy ez okból eléggé tehetetlenek vagyunk az összetett válságok és katasztrófák esetében. Abban a pillanatban, amikor egy áramkimaradás bekövetkezne, a kár olyan hatalmas lenne, hogy már most nem szabad homokba dugni a fejünket” – tette hozzá Martin Voss.

Gerd Landsberg is hasonlóan vélekedett, és a megoldást abban látja, hogy „valójában a szövetségi államoknak meg kellene állapodniuk egy egységes polgári védelmi tervről. Ezt az önkormányzatokkal közösen lenne észszerű megvalósítani, és természetesen a szövetségi kormánytól is segítséget kellene kérniük”.

Az ukrajnai háború fejleményei nyomán az Európai Unió területén belül is áramkimaradásokra és egyéb veszélyhelyzetekre készül a tél folyamán az Európai Bizottság – derül ki a Focus keddi cikkéből.

Janez Lenarčič humanitárius segítségnyújtásért és válságkezelésért felelős EU-biztos elmondta, az Európai Uniónak van forgatókönyve a krízishelyzetekre: ha csak kevés tagállamot érintene mondjuk egy áramszünet, az egyes tagállamok saját tartalékaikból segíthetik a szükséget szenvedőket.

Abban az esetben, ha egyidejűleg nagyszámú országot sújtana áramhiány, úgy az Európai Bizottság stratégiai tartalékából lehetne fedezni a szükségleteket.

A stratégiai tartalékból nem csak a hiányzó energiát lehetne pótolni, ide tartoznak az olyan, válsághelyzetekben nagy segítséget jelentő, fontos eszközök, mint generátorok, vízszivattyúk, egészségügyi felszerelések vagy gyógyszerek – tette hozzá nyugtatólag Lenarčič.

„Már a koronavírus-járvány kapcsán megtanultuk, hogy nem várhatunk a válság bekövetkeztéig, ezért megpróbáljuk megjósolni a jövőbeli kríziseket” – fogalmazott az uniós biztos.

Hangsúlyozta, hogy az erdőtüzek, árvizek, földrengések és hasonló akut krízishelyzetek esetén az EU polgári védelmi programján keresztül a közösség összes tagállama, de a világ többi országa is kérhet segítséget. A program irányításáért is felelős Lenarčič biztos közlése szerint sürgős esetben nagyon hamar, akár 1–2 napon belül eljuthat a segítség az arra rászorulókhoz.

Egymás után készülnek a vészhelyzeti forgatókönyvek Svédországban, hogy ha leállna az energiaszolgáltatás. A skandináv országban ugyanis száraz és szélcsendes volt a nyár, így kevesebb áramot tudtak termelni megújuló energiából, ráadásul az atomerőművek sincsenek felkészülve a fogyasztók ellátására. Közben a gazdasági helyzet is romlik: egekben van az infláció, és a lakhatási költségek is folyamatosan emelkednek – hangzott el az M1 Híradójában.

Elszálló energiaárak, romló gazdasági helyzet és kormányváltás: egyre súlyosabb a helyzet Svédországban – derül ki az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány legújabb tanulmányából. A fogyasztói árak emelkedése augusztusban történelmi rekordot döntött. Elérte a 9,8 százalékot, amire 30 éve nem volt példa. A legnagyobb mértékben a lakhatási és közlekedési költségek emelkedtek.

Az elemzés rámutat:

Svédország Magyarországgal ellentétben nem az energia- és üzemanyagárak rögzítésére törekedett, hanem adókat csökkentett. De ez nem váltotta be az intézkedéshez fűzött reményeket. A svéd kormány úgy számol, hogy a gazdaság jövőre tovább lassul, akár stagnálhat is az ipari termelés.

Közben pedig súlyos energiahiány fenyeget. Már vészforgatókönyveket is készítettek. A száraz és szélmentes nyár miatt kevesebb áramot termeltek megújuló energiával, az atomerőművek pedig nem tudják ellátni az országot. Ráadásul az orosz gáz elzárása és az olajexport leállítása után Svédország is kénytelen máshonnan vásárolni, ami emeli a rezsiköltségeket.

Az állami energiaszolgáltató takarékoskodási ötletekkel próbálja felkészíteni a lakosságot a télre. Például, hogy mossanak éjszaka, szereljenek be LED-izzókat, és állítsák alacsonyabb fokra a fűtést. Nyíltan beszélnek arról is, hogy előfordulhatnak részleges áramkorlátozások. Ebben az esetben azt kérik a svédektől, hogy szigeteljék le az ablakokat, a család gyűljön össze egy szobában és készítsen pokrócokból rögtönzött kunyhót.

„Pontos tervek vannak arra, hogy mely területeken kell minden körülmények között biztosítani az ellátást. Például a kórházakban, ahol egy áramszünet súlyos következményekkel járna

– fogalmazott Erik Ek, a Svenska Kraftnät állami tulajdonú közüzemi szolgáltatás stratégiai műveleti igazgatója.

A kormányzásra készülő Mérsékelt Párt az atomenergia bővítését támogatja. Már be is jelentették, hogy 400 millió svéd koronát fordítanak erre a célra, de ez most télen még biztosan nem jelent megoldást az energiahiányra.

A svédek 1973-ban, a globális olajválság idején már megtapasztalták, milyen az, ha korlátozzák az energiafogyasztást. A lakásokban a megszokottnál hidegebb volt, fűtőlajat és üzemanyagot csak hetente meghatározott mennyiségben, jegyre lehetett vásárolni, és a közvilágítást is korlátozták. Most mindez megismétlődhet, ha Svédország rövid időn belül nem jut plusz energiához.

Áram nélkül maradt  egy dán sziget a Balti-tengeren. Bornholmot részben egy svéd transzformátor-állomás látja el árammal, ahonnan víz alatti vezetéken érkezik az energia a szigetre.

Egyelőre ellentmondásos információk jelentek meg az áramkimaradással kapcsolatban. A szolgáltató szerint egy transzformátor hibásodott meg, egyes svéd és dán sajtóorgánumok viszont azt írták, hogy a tenger alatti kábelek hibája miatt volt áramszünet.

A Bornholmot és Svédországot összekötő vezeték már többször meghibásodott. Az idén bekövetkezett meghibásodást egy hajó horgonya okozta.

A pánikot ezúttal az okozta, hogy Bornholm annak a helynek a közelében fekszik, ahol máig ismeretlen okokból megrongálódtak az Északi Áramlat gázvezetékek.

A dán miniszterelnök múlt héten úgy fogalmazott: a Balti-tengeren történtek is azt bizonyítják, hogy vigyáznunk kell Dániára.

 „A világ bizonytalanná vált. Energiaválságok, kibertámadások, a kritikus infrastruktúra elleni támadások. Ellátási biztonságunk nyomás alatt van, és ami a legrosszabb, a háború visszatért Európába”

– fogalmazott akkor Mette Frederiksen.

Az észak-németországi Hannover vasútállomásán szombat délelőtt órákon át szünetelt a vonatközlekedés. A német vasúttársaság közlése szerint többek között Berlin, Észak-Rajna–Vesztfália, Alsó-Szászország, Bréma és Hamburg is érintettek voltak. A leállás a szupergyorsvonatokra is vonatkozott, és egyes nemzetközi járatok sem tudtak menetrend szerint áthaladni az országon. A közlekedési miniszter megerősítette, hogy minden bizonnyal bűncselekmény történt.

„A leállás oka a kábelhálózaton végrehajtott szabotázs volt. A vonatforgalomhoz nélkülözhetetlen kábeleket szándékosan vágták el”

– mondta Volker Wissing német közlekedési miniszter.

Volker Wissing hozzátette: a szombati egyértelműen célzott támadás volt, a német rendőrség nyomoz és próbálja felderíteni az elkövetők kilétét, de egyelőre nincsenek konkrét információik.