Egyre több európai ország áll vissza a szénre

Az öreg kontinens egy sor országa a szénvásárlás és -kitermelés felpörgetésével, valamint a szénerőművek újranyitásával igyekszik függetlenedni az orosz energiahordozóktól. Az uniós szankciók óriási nyomást helyzetek a villamosenergia-termelőkre, mivel az EU szénfelhasználásának hetven, míg a földgázigényének körülbelül negyven százaléka korábban Oroszországból érkezett.

A magas földgázárak és a tüzelőanyagért folyó globális verseny idén megnövelte a szén iránti keresletet, mivel az országok megpróbálnak leszokni az orosz energiahordozókról – írta a Reuters. A hírügynökség cikkében bemutat néhány újraélesztett európai szénprojektet és szénnel kapcsolatos kormányzati tervet.

Ausztria

A kormány júniusban megállapodott a Verbund nevű közműszolgáltatóval egy gáztüzelésű erőmű szénre történő átállításáról az energia-vészhelyzetre való felkészülés jegyében.

Bosznia-Hercegovina

A balkáni országban márciusban jóváhagyták a Tuzla 4 és Kakanj 5 nevű széntüzelésű hőerőművek élettartamának meghosszabbításáról szóló tervet, 2023 végéig.

Dánia

A kormány októberben utasította az Orstedet, hogy az áramellátás biztosítása érdekében folytassa, valamint indítsa újra három olaj- és széntüzelésű erőművének üzemeltetését. Ezek közül kettőt 2023. március 31-én kellett volna leállítani.

Finnország

A finn Fortum közműszolgáltató azt tervezi, hogy október után 560 megawatt kapacitással bővíti az északi villamosenergia-piacot az ország nyugati partvidékén található, használaton kívüli széntüzelésű erőmű újraindításával.

Franciaország

A helyi média szerint az Emile Huchet szénerőmű október elején újraindult, mindössze hat hónappal a bezárása után.

Németország

A német kabinet szeptember végén két rendeletet fogadott el, amellyel meghosszabbítja a kőszéntüzelésű erőművek működését, és emeli a barnaszén-kapacitásokat az ellátás és a hálózati tartalékok növelése érdekében.

Görögország

A DESFA nemzeti gázhálózat-üzemeltető szeptemberben közölte, hogy Görögország a jelenlegi energiaválságra hivatkozva hét széntüzelésű erőművet a korábban tervezettnél hosszabb ideig üzemben tart.

Olaszország

A gázfogyasztás csökkentését célzó intézkedések sorában Olaszország a meglévő szén- és olajtüzelésű erőművek teljesítményének növelését tervezi.

Hollandia

Rob Jetten holland energiaügyi miniszter júniusban közölte, Hollandia feloldja a széntüzelésű erőművek termelési korlátját, hogy minél több gázt tudjanak tartalékolni.

Észak-Macedónia

Az ország 2030-ra halasztotta Bitola és Oslomej nevű széntüzelésű erőműveinek bezárását, és két új szénbánya megnyitását tervezi az erőművek ellátására.

Lengyelország

Az ország szeptemberben 2023 áprilisáig felfüggesztette a lignit – a legszennyezőbb szénfajta – háztartások fűtésére történő felhasználásának tilalmát, hogy enyhítse az ellátási válságot.  Júniusban arról is döntöttek, hogy a szén kitermelését idén legfeljebb másfél millió tonnával növelik.

Szerbia

A balkáni ország azért is növeli a széntermelést, mert a kevés eső a vízierőművek megbízható működéséhez kevés volt. A szerbiai Elektroprivreda Srbije helyi források szerint arra számít, hogy 2023-ra egy új blokkot helyeznek üzembe a kostolaci erőműben.

Spanyolország

Az ökológiai átállásért felelős minisztérium májusban kérte, halasszák el az Endesa vállalat As Pontes szénerőművének bezárását. A tárca szeptemberben végül engedélyezte az erőmű négy csoportja közül kettő feltételes bezárását azzal a kikötéssel, hogy figyelembe veszik az energiaellátás helyzetét.

Egyesült Királyság

A brit National Grid szerződést kötött a Drax Group és az EDF Energy áramtermelőivel, hogy meghosszabbítják két erőmű négy széntüzelésű blokkjának élettartamát.

Ukrajna

Bár Ukrajna szénbányáinak többsége az oroszbarát erők által elfoglalt Donbasz régióban van, az ország azt tervezi, hogy a tél előtt kettőről hárommillió tonnára növeli a szénkészletét. A Reuters zárójelben megjegyezte, hogy Ukrajna a háború kezdete óta nem közöl széntermelési adatokat.

A szankciók óriási nyomást helyeztek villamosenergia-termelőkre

Az Mfor gazdasági portál szeptemberi cikkében a Coalmint nevű indiai tanácsadó cég adataira hivatkozva azt írta, az Európai Unió által Ausztráliából, Dél-Afrikából és Indonéziából – amelyek hagyományosan az ázsiai piacokat látják el – importált kőszén mennyisége több mint tizenegyszeresére emelkedett az Oroszország ukrajnai invázióját követő négy hónapban.

A portál akkor azt is megírta, hogy a brüsszeli Bruegel agytröszt számításai szerint az EU szénfelhasználásának hetven, míg a földgázigényének körülbelül negyven százaléka korábban Oroszországból érkezett.

Hozzátették: az unió által az orosz szén- és olajimportra kivetett tilalom jelentősen növelte a villamosenergia-termelőkre nehezedő nyomást, hogy alternatív tüzelőanyag-forrásokat találjanak, a terheket pedig tovább növelte, hogy Oroszország csökkentette a régióba irányuló gázszállításait.

Az Mfor az Ember nevű energiaipari elemzőcég számításaira hivatkozva azt is megírta, hogy a fentiek eredményeképpen az európai szén- és lignitfelhasználás huszonöt százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, annak ellenére is, hogy az utóbbi három évben egy sor erőművet bezártak. Ez veszélyezteti a CO2-kibocsátás csökkentésére vonatkozó ambiciózus célkitűzéseket is, hiszen, ha az orosz gázszállítások teljesen leállnak, úgy az unióban a több szén elégetése évente 1,3 százalékkal növeli a szén-dioxid-kibocsátást.

Magyarország energiaellátása biztosított, teljes mértékben felkészült a télre – jelentette ki Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséért felelős államtitkára kedden a Pest megyei Újhartyánon.

Az államtitkár a Toyo Ink vállalatcsoport 7 milliárd forintból kialakított újhartyáni gyártóüzemének avatásán elmondta: a Török Áramlat gázvezetéken keresztül az orosz gáz folyamatosan, minden gond nélkül érkezik Magyarországra ez ma már az egyetlen olyan vezeték, amely teljes kapacitáson működik. Ennek is köszönhetően a magyar gáztározók telítettsége fogyasztásarányosan ötven százalékos.

Menczer Tamás hangsúlyozta: minden család tud majd fűteni a tél során. A gazdasági, illetve ipari szereplők számára szintén biztosított lesz az energia a téli hónapokban is, munkahelyek emiatt nem kerülnek veszélybe – tette hozzá az államtitkár.

Az államtitkár elmondta:

a válságok korát éljük, háború dúl a szomszédságunkban, a jelenlegi helyzetben pedig a magyar érdek egybeesik az európai érdekkel, és a közös érdek a béke.

Ez ugyanis az egyetlen megoldás a jelenlegi kihívásokra és a szenvedésre. Mint fogalmazott, a magyar kormány álláspontja egyértelmű: azonnali tűzszünetet és béketárgyalásokat szorgalmaz.

Arról is beszélt, hogy a háborúra adott brüsszeli szankciós politika egyrészt eredménytelen, másrészt ront a helyzeten, hiszen az európai országokat a szankciók jobban sújtják, mint a célzott Oroszországot. Az energetikai szankciókon az oroszok nem veszítenek, éppen ellenkezőleg nyernek, miközben Európában gazdasági válságot, energetikai krízist és óriási inflációt okoztak a szankciók.

Az államtitkár szerint az energiaárak növekedése 40-50 százalékban közvetlenül, mintegy 30 százalékban közvetett módon felelős az inflációért.

A magyar kormány éppen ezért azt szorgalmazza Brüsszelben, hogy a szankciós politikát át kell gondolni, a már meglévő energetikai szankciókat el kell törölni, és újakat semmiképpen sem szabad bevezetni – mondta.

Menczer Tamás bejelentette, hogy

a japán Toyo Ink vállalatcsoport 7 milliárd forintból felépült újhartyáni üzemét a magyar állam 700 millió forinttal támogatta.

Az államtitkár a Toyo Ink Hungary Kft. gyáravatóján elmondta: a cég a modern autóipar fontos szereplője, hiszen az elektromos autókhoz használt akkumulátorokhoz gyárt alkatrészeket, és most megkezdte a tömegtermelést az újhartyáni gyárában is, 45 munkahelyet teremtve.

A beruházás fontosságát és súlyát mutatja, hogy a jelenlegi üzemben a gyártókapacitás meghaladja az évenkénti kétezer tonna mennyiséget – tette hozzá.

Emlékeztetett: Magyarországon jelenleg 180 japán cég tevékenykedik 30 ezer magyar embernek biztosítva munkát. A japán befektetők a hetedik legnagyobb beruházói közösség az országban. A Japánból Magyarországra érkező befektetések mennyisége már meghaladta a 4 milliárd dollárt..

Az államtitkár kiemelte, hogy a japán befektetések magas technológiai színvonalat képviselnek, és ez nagymértékben hozzájárul a magyar gazdaság dimenzióváltásához, a kutatás-fejlesztés erősítéséhez, illetve a hozzáadott érték növeléséhez.

Menczer Tamás hangsúlyozta:

Magyarország mára akkumulátorgyártó és -exportőr nagyhatalommá vált, hiszen 10 milliós országként 2021-ben a világ harmadik legnagyobb akkumulátorgyártója volt, tehát a modern autógyártásban betöltött szerepe vitathatatlan. Ezt a pozíciót erősítik a japán beruházások, köztük az újhartyáni Toyo Ink Hungary Kft. is

Katsumi Kitagawa, a Toyo Ink vállalatcsoport elnöke elmondta: a tokiói székhelyű anyavállalat egy vegyi anyagokra specializálódott tudományos vállalat, amely 1896-ban nyomdafesték-gyártóként kezdte meg működését. A vállalatcsoport ma színezékek és funkcionális anyagok, polimerek és bevonatok, csomagolóanyagok, valamint nyomtatás és információipar üzleti szegmensben végzi tevékenységét.

A vállalatcsoport tudatos tőkebefektetéseket hajtott végre a fejlett akkumulátoranyagok ellátási kapacitásának megerősítése érdekében azzal a céllal, hogy az üzletágat olyan alaptevékenységgé fejlesszék, amely évente 20 milliárd jen árbevételt generál. Ennek érdekében a jelenleg 64 vállalatból álló cégcsoport a négy nagy elektromosjármű-piacon, az Egyesült Államokban, Kínában, Japánban és most Európában nyitott gyárakat – tette hozzá.

Yoshiharu Ono, a Toyo Ink Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója elmondta:

a lítium-ion akkumulátorok a legelterjedtebb típusok, amelyeket a modern elektromos járművekben használnak nagyobb energiakapacitásuk miatt.

A Pest megyei új gyár Lioaccum szén nanocső (CNT) vezetőképes diszperziókat gyárt és forgalmaz, amelyeket kifejezetten elektromos járművek lítium-ion akkumulátorának katódjához fejlesztettek a Toyo Ink vállalatcsoport kutatói.

Az újhartyáni telephelyen gyártott nagy teljesítményű diszperziókat a dél-koreai székhelyű SK On számára készítik, amely az elektromos járművek nagy energiasűrűségű akkumulátorainak vezető szállítója olyan globális autógyártók számára, mint a Volkswagen-csoport.

A most felavatott üzemben a termelési kapacitás jelenlegi szintjének hatszorosára növelése érdekében 2023. év végéig további fejlesztések folynak – hangzott el.