Az amerikai ár négyszereséért adja el az Egyesült Államok a földgázt Európának, ami egyre több kritikát vált ki. Olcsóbb gázra azonban a jövőben sem számíthatunk, de a tartós ellátásban segítene, ha Európa pénzt fektetne az amerikai LNG-termelésbe.

Egyre több európai politikus teszi szóvá, hogy az Egyesült Államok profittermelésre használja ki az európai energiaválságot, és a hazai ár négyszereséért adja a cseppfolyósított gázt (LNG) bajba jutott szövetségeseinek. Erre hívta fel a figyelmet a Facebookon közzétett videóüzenetében Dömötör Csaba, a Fidesz országgyűlési képviselője is. Idézte, hogy Robert Habeck német alkancellárt, gazdasági minisztert, aki több „baráti országnak” is szemrehányást tett, amiért csillagászati áron értékesítik a gázt az országának. Megszólalt a kérdésben Bruno Le Maire francia pénzügyminiszter is, aki a párizsi nemzetgyűlésben elfogadhatatlannak nevezte az árkülönbséget, és figyelmeztetett, hogy az Egyesült Államok dominálhatja a globális energiapiacot, miközben az Európai Unió szenvedi az ukrajnai konfliktus következményeit.

„Kiegyensúlyozottabb gazdasági kapcsolatot kell kiépítenünk az energetikai kérdésekben az Egyesült Államok és az európai partnerek között. Az ukrajnai háború nem érhet azzal véget, hogy az Egyesült Államok gazdaságilag erősebbé válik, az EU pedig meggyengül. Egyik félnek sem érdeke a meggyengült európai gazdaság” – mondta.

Nem csupán a francia pénzügyminiszter, hanem Emmanuel Macron elnök is panaszkodott egy párizsi üzleti konferencián, hogy az amerikaiak túl drágán adják Európának a földgázt. Szerinte az európai országoknak össze kellene fogniuk az ázsiaiakkal, és együtt kérni meg az Egyesült Államokat és Európa legnagyobb gáztermelőjét, Norvégiát, hogy a barátság jegyében csökkentsék az árakat. Alexander De Croo belga kormányfő is figyelmeztetett, hogy az európai ipari aktivitás jelentősen visszaeshet, ha nem csökkennek az energiaárak.

Szakértők szerint azonban az árak nem az amerikai LNG-termelők és exportőrök miatt magasak, azokat a kereskedők szabják meg egy szűk piacon. „Azoktól a cégektől függ, amelyek megvásárolják a gázt az amerikai termelőktől, és ők általában oda mennek, ahol magasabb ár” – mondta egy konferencián Anna Mikulska, a Baker Istitute energetikai kutatásokkal foglalkozó központjának kutatója. A texasi Tellurian LNG-gyártó alapítója és ügyvezető elnöke, Charif Souki is figyelmeztetett, hogy Európa az energiaválságban nem számíthat többé az olcsó amerikai gázra, éppen ellenkezőleg. A költségek a duplájukra nőnek majd, mert ezeket folyamatosan emeli az infláció. „Éppen ezért ma már kár álmodozni 4-5 dolláros árakról brit hőegységenként, inkább a 10-12 dollár a reális” – vélekedett.

Az európaiak kétszer-háromszor annyit fizetnek az LNG-ért, mint az ázsiai vásárlók, állítja Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök, de egyelőre kénytelen kifizetni, bármennyibe kerül is az LNG, hogy megszabaduljon az orosz energiafüggéstől. Az amerikaiak igyekeznek betölteni az űrt, az Egyesült Államok ennek köszönhetően a világ legnagyobb LNG-exportőrévé vált 2022 első felében az Energiainformációs Hivatal (EIA) adatai szerint. Szeptemberig az amerikai gázszállítások adták az európai import több mint 70 százalékát.
Charif Souki szerint Európa számára az lenne a legjobb megoldás, ha amerikai gázprojektekbe fektetne, így biztosítaná a hozzáférést az ellátáshoz. Bár dollármilliárdokat öltek az elmúlt években amerikai LNG-projektekbe, különösen Texasban és Louisianában, többet is lehetne tenni – állítja. „Európa 500-600 milliárd dollárt fog költeni az energiafogyasztók támogatására. Ennek az árnak a töredékéért hosszú távú gáztartalékokat biztosíthatna magának az Egyesült Államokból” – vélekedett.

A hét második felében Brüsszelben sorra kerülő európai uniós csúcstalálkozó előkészítéseként közös videókonferencián vett részt Orbán Viktor miniszterelnök Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével, Robert Abela máltai, Alexander De Croo belga, Kiriákosz Micotákisz görög, valamint Robert Golob szlovén miniszterelnökkel – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője hétfőn.

Az Európai Tanács csütörtökön és pénteken az ukrajnai háborúról, az energiaválságról, gazdasági kérdésekről és a külkapcsolatokról tart megbeszélést.

A sajtófőnök emlékeztetett: Orbán Viktor legutóbb pénteken, a Kossuth rádióban beszélt részletesen az EU-csúcs napirendjén lévő kérdésekről. Azt mondta, Brüsszelben a szankciókat „elszúrták”, azokhoz ráadásul nem társulnak árcsökkentési javaslatok, ezért most szankciós infláció van, és szankciós felárat fizet az ország az energiáért. Hozzátette: Magyarország minden, az energiapiacára negatív szankció alól mentesítést kapott, de a baj az, hogy a közös európai piac részeként az országra mégis hatással vannak a magas energiaárak. A végső megoldást a magas energiaárakkal szemben az jelentené, ha az Európai Unió elállna a szankciós politikától – fogalmazott Orbán Viktor, jelezve, ezért nagyon sokat kell még küzdeni.

A csúcstalálkozót előkészítő videókonferenciát megelőzően, hétfő délelőtt Thierry Breton, az Európai Bizottság belső piacért felelős tagja volt Orbán Viktor miniszterelnök vendége a Karmelita kolostorban – közölte Havasi Bertalan.

Az ársapkának álcázott újabb szankcióról szeptember eleje óta vitáznak a tagállamok vezetői, és az eheti uniós csúcstalálkozón is téma lesz. Magyarország nem támogatja a gázársapka bevezetését, az ugyanis az árak további emelkedéséhez és az ellátásbiztonság csorbulásához vezetne. Oroszország pedig többször egyértelművé tette: ha jön az ársapka, nem szállít több gázt az EU-ba.

Brüsszel javaslata azt jelenti, hogy nem kapunk orosz gázt, mert Moszkva bejelentette, hogy annak nem szállít, aki az EU javaslatnak megfelelően átírja a hosszú távú szerződéseket. Ez valójában gázembargó!

Az Európai Bizottság szeptember elején hozta nyilvánosságra az uniós gázársapka tervét, amelynek a lényege, hogy az EU csak egy előre meghatározott, maximált áron vásárolná meg Oroszországtól a földgázt. A javaslat az eheti EU-csúcson is téma lesz, ahol a tagállamok állam- és kormányfői vitáznak majd a kérdésről.

Magyarország nem támogatja a javaslatot, ugyanis

AZ ÁRSAPKA BEVEZETÉSE VESZÉLYBE SODORNÁ A KONTINENS ENERGIAELLÁTÁSÁT, RÁADÁSUL AZ ÁRAKAT IS FELHAJTANÁ.

Erről Szijjártó Péter külügyminiszter beszélt az európai uniós energiaügyi miniszterek ülését követően szeptemberben. Kiemelte, hogy ilyen javaslatot Magyarország semmilyen formában nem fog támogatni, és tiltakozásával nincs is egyedül a tagállamok között.

Az EU-ban Németország, Ausztria és Hollandia szintén ellenzi az ársapka bevezetését, mivel szerintük gázhiányhoz vezethetne és nem ösztönözné az energiatakarékosságot.

Az ársapka miatti gázhiány valós veszélyt jelent, miután Oroszország többször figyelmeztette az Európai Uniót, hogy ha ársapkát vezet be, akkor nem szállít több gázt Európába. Vlagyimir Putyin orosz elnök ezt már szeptember elején közölte.

Alekszej Miller, a Gazprom vezérigazgatója pedig legutóbb vasárnap ismét megerősítette, hogy ha az EU ársapkát vezet be, az a gázszállítások leállásához vezet.

Az általunk aláírt szerződések vezérelnek bennünket. Az ilyen egyoldalú döntés természetesen a szerződés lényeges feltételeinek megsértését jelenti, ami a szállítások megszüntetését vonja maga után”

- idézte a Mandiner a Euronews alapján. Oroszország jelenleg a világ legnagyobb földgázexportőre, a szállítások leállása következtében pedig a világgazdaság a jelenleginél is nagyobb energiaárak elé nézne.

A Brüsszel által javasolt Energiaunió kapcsán egyébként érdemes felidézni, hogy amikor az uniós országok közösen szerezték be a Covid vakcinákat, akkor többszörös áron vette Európa a Pfizertől, mint például Afrika, Ursula von der Leyen pedig máig nem hajlandó kiadni a Pfizer vezérével váltott SMS-eit.

Egyre nő a feszültség Európában a drága amerikai gáz miatt