Bonyolult a helyzet Olaszországban

Két emblematikus politikusnő számára is sorsfordító volt a voksolás: a keményvonalas konzervatív Giorgia Meloni politikai  pályája csúcsára ért, miniszterelnök lesz. Az itáliai liberálisok nagyasszonya, Emma Bonino politikai pályája végére ért, pártjával együtt maga is búcsúzik a parlamenttől – áll a Migrációkutató Intézet legújabb gyorselemzésében, amely az olaszországi parlamenti választások eredményeit és a törvényhozás házaiba bejutott pártok migrációval kapcsolatos elképzeléseit mutatja be.

Giorgia a magasban, Emma a mélyben – erre mutat rá a Migrációkutató Intézet gyorsjelentése, azon túl, hogy az olaszországi pártok választási szereplésével és bevándorláspolitikájával foglalkozik. A Mario Draghi vezette nemzeti egységkormány megbuktatása után 2022. szeptember 25-én előrehozott parlamenti választásokat tartottak Olaszországban, melynek nyomán a törvényhozás alsó- és felsőházában egyaránt stabil többséget szerzett a jobbközép pártszövetség. A három nagyobb és több kisebb formációból álló Centrodestra az ország mindhárom nagy régiójában legyőzte a balközepet, a Centrosinistrát. Rajtuk kívül egy nagyobb, a négy évvel ezelőtti választáson győztes Öt Csillag Mozgalom nevű párt és egy kisebb, a Centrosinistránál liberálisabb baloldali formáció is bekerült a parlamentbe, Harmadik Pólus néven.

A választási eredményből a migrációkritikus jobboldalnak adott világos felhatalmazás következik - hangsúlyozza a gyorselemzést jegyző Vargha Márk, a Migrációkutató Intézet vezető elemzője. Mint kifejti, a várhatóan november elején megalakuló Meloni-kormány nem nélkülözheti a három párt közötti kompromisszumos javaslatok kidolgozását: a migráció elleni fellépés a Liga slágertémája, mely a területért felelős belügyminiszteri tárcát máris magának követeli, ugyanakkor az Olasz Testvérek programjának is hangsúlyos eleme volt. A szigorú lépések megtételének ugyanakkor külső és belső korlátai egyaránt vannak.

Meloni a kampányban az észak-afrikai országokkal kötött megállapodások fenntartásáról és az országba érkező migránsok igazságos elosztásáról beszélt, de pártszinten homályosan fogalmaznak más kérdésekben, mint például a partraszállások blokkolása az embercsempészet megállítása érdekében, az illegális bevándorlást elősegítőnek tekintett nem kormányzati szervezetek (NGO-k) ellenzése, valamint a külföldről Olaszországba visszatérni szándékozó olaszok ösztönzése. Szintén elnagyoltnak tűnik „a legális bevándorlók társadalmi és munkaerő-piaci integrációja” megfogalmazás, gyakorlati lépések felsorolása nélkül.

A választási eredményből a migrációkritikus jobboldalnak adott világos felhatalmazás következik. A várhatóan november elején megalakuló Meloni-kormány nem nélkülözheti a három párt közötti kompromisszumos javaslatok kidolgozását: a migráció elleni fellépés a Liga slágertémája, mely a területért felelős belügyminiszteri tárcát máris magának követeli, ugyanakkor az Olasz Testvérek programjának is hangsúlyos eleme volt. A szigorú lépések megtételének külső és belső korlátai egyaránt vannak. Kívülről az Európai Bizottság és a jogvédő szervezetek intézhetnek politikai és jogi támadást a kormány ellen, belülről az Európai Néppárt tagja, a Hajrá Olaszország! vonakodhat egyes, a pártcsalád vezetésében vagy többi tagpártjában ellenérzést kiváltó intézkedéseket megszavazni. Giorgia Meloninak tehát úgy kell ígéreteit betartania, hogy közben figyel arra is, ne sérüljön a piacoknak kitett, gazdasági reformokra szoruló, két évtizedes termelékenységi válsággal és 150% körüli államadóssággal küzdő ország pozíciója. A feladat korántsem ígérkezik egyszerűnek, ám megoldásának első lépése a legmegfelelőbb miniszterek és államtitkárok kiválasztása, akik egységben, bajtársiasan, egymást és a miniszterelnököt nem elárulva képesek a kritikákkal szemben képviselni a jobbközép ügyét – azaz máshogy, mint ahogyan azt az elmúlt néhány évben a különféle színezetű és rövid életű olasz kormányoktól azt megszokhattuk.

A Migrációkutató Intézet elemzésének teljes szövege itt érhető el.

Az ENI hangsúlyozta, hogy egyelőre a megszokotthoz képest fele annyi földgáz érkezik.

A Szlovákián és Ausztrián keresztül haladó, olasz területre Tarvisiónál belépő vezetéket a Gazprom pénteken zárta el. Az acélgyártókat tömörítő szövetség elnöke, Franco Bernabe a La Stampa című napilapnak úgy nyilatkozott, hogy az orosz szállítás folyamatossága biztosítása nélkül Olaszországban nem lesz elegendő gáz, mivel a tározókban felhalmozott nem elegendő. Bernabe úgy látta, nemcsak az ipar, hanem a háztartások, kórházak is gáz nélkül maradhatnak. Korábban az ENI ügyvezető igazgatója, Claudio Descalzi „elengedhetetlennek” nevezte az oroszországi gáz garantálását a téli idényben.

A SkyTG24 hírtelevízió szerdai számításai szerint a következő hat hónapban – tavalyhoz hasonlóan – az országnak 48 milliárd köbméter földgázra van szüksége, amelyből 3 milliárdot Oroszországból, 30 milliárdot más szállítóktól, mindenekelőtt Algériából szereznek be, további 15-öt pedig a tározók biztosítanak. A csatorna megjegyezte, sok függ az időjárástól és Algéria szállítási képességétől. Az Il Giornale című jobbközép lap azt írta, a takarékossági programok és a tározók telítettsége sem menti meg az országot az esetleges fogyasztási korlátozásoktól.

A baloldali napilap, a La Repubblica szerint Európát „darabokra szakította” az energiaárak emelkedése. A délolasz Gazzetta del Mezzogiorno szerint a villanyáram októbertől további hatvan, a gáz további hetven százalékkal lesz drágább: a családok rezsiköltsége évi háromezer euróval emelkedik, további hatszázötven euróval kerül többe az élelmiszer-vásárlás. Milánó polgármestere közölte, hogy a Scala operaház számlái egy év alatt háromszorosukra emelkedtek.

A kormánya felállításán dolgozó Giorgia Meloni folyamatos kapcsolatban áll az energiahelyzettel foglalkozó jelenlegi miniszterrel, Roberto Cingolanival, aki sajtóértesülések szerint a következő kormánnyal is együttműködhetne. Az Olasz Testvérek (FdI) miniszterelnök-jelöltje közösségi oldalán közös európai problémának nevezte az energiaválságot, hangoztatva, hogy döntés hiányában a tagállamok önerőből igyekeznek cselekedni, ami vállalataik versenyképességét veszélyezteti. „Minden olyan európai akciót támogatunk, amely a spekuláció és az energiaárak igazolatlan emelkedése leállítását szolgálja, és minden kezdeményezést, amely konkrét segítséget nyújt családoknak és vállalkozásoknak” – írta Giorgia Meloni. Megismételte, hogy kormánya első intézkedése a rezsidrágulás kezelése lesz, a helyzet megoldása legalább a következő három hónapra.

Az Il Giornale szerint Európa nehezen fog megoldást találni, és mivel Berlin kizárólag saját érdekeit tartva szem előtt autonóm döntésekkel halad előre, Róma szövetségese Párizs maradhat. Az Il Giornale Giorgia Melonit idézte, aki egy találkozón azt kérdezte, hogyan reagált volna az Európai Unió, „ha Orbán Viktor lépett volna úgy, ahogyan Berlin tette”.

Az Il Giornale úgy tudja, Giorgia Meloni első külföldi útja Párizsba vezethet, majd Varsóba és talán Kijevbe látogathat. 

A parlament megválasztandó elnökeiről, valamint a közös kormány felállításáról egyeztetett Giorgia Meloni, az Olasz Testvérek (FdI) elnöke szövetségesével, Antonio Tajanival, a Hajrá Olaszország (FI) alelnökével.

Az Olasz Testvérek közleménye szerint a párt római székházában zajlott találkozón Giorgia Meloni és Antonio Tajani a közös jobbközép kormány „általános szerkezetéről” tanácskozott.

Egyikük sem nyilatkozott az újságíróknak. Távozáskor Antonio Tajani csupán annyit mondott: „Olaszországért dolgozunk”.

Korábban a Hajrá Olaszország alelnöke, az Európai Parlament volt elnöke a RAI olasz állami rádiócsatornának úgy nyilatkozott, reményei szerint a párt akár három-négy miniszteri helyet is kaphat a közös jobbközép kormányban. Antonio Tajani hozzátette, hogy a Hajrá Olaszországnak semmilyen előítélete nincsen azzal kapcsolatban, hogy a belügyi tárcát Matteo Salvini, a Liga vezetője  kapja meg.

Ami saját szerepét illeti, Antonio Tajani nem tagadta, hogy szívesen elfogadná a külügyminiszteri széket.

Az Olasz Testvérek, a Liga és a Hajrá Olaszország alkotta jobbközép szövetség nyerte a vasárnapi parlamenti választásokat, többséget szerezve a felső- és alsóházban is. A három párt közötti megállapodás szerint a miniszterelnök-jelöltet a választáson legtöbb szavazatot, huszonhat százalékot szerzett Olasz Testvérek állíthatja. A Liga és a FI is tíz százalék alatt teljesített.  

A jobbközép szövetségnek mindenekelőtt a szenátus és a képviselőház elnökének személyéről kell döntenie. A parlament első ülése október 13-án lesz, ekkor megkezdődik a két elnök megválasztása. Az államfő az előzetes számítások szerint október 17. körül hívathatja magához Giorgia Melonit, hogy kormányalakítási megbízatást adjon neki.  

Az FdI és a FI egyeztetésével egy időben a Liga négyórás vezetőségi ülést tartott, melyet Matteo Salvini hívott össze. A párt támogatottsága az öt évvel ezelőtti parlamenti választásokon elért több mint 17 százalékról 8,8 százalékra csökkent. Az Északi Liga nevű elődpártot vezető Roberto Maroni úgy nyilatkozott, elérkezett a vezetőcsere ideje. A Liga másik politikusa, Attilio Fontana lombardiai kormányzó szerint azonban Matteo Salvininek a helyén kell maradnia.

Az  Európai Bizottság bejelentése szerint Róma újabb 21 milliárd euróban részesül a pandémia utáni gazdasági helyreállításra szánt forráscsomagból. Az Olasz Testvérek ezt úgy kommentálta, hogy a párt a Helyreállítási és Ellenálló-képességi Eszközből Olaszországnak juttatott összegek felhasználási feltételeinek újratárgyalását szorgalmazza.