Az ukrán külügyminiszter beismerte, ők robbantottak a Krímben

Elismerte Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter két orosz telefonbetyárnak, hogy Ukrajna áll az oroszországi Belgorod megye és a 2014-ben Oroszország által elcsatolt Krímben elkövetett támadások mögött.

Az orosz médiában csütörtökön tették közzé az online beszélgetést, amelyet a Lexus álnéven ismertté Alekszej Sztoljarov és a Vovanként emlegetett Vlagyimir Kuznyecov készített az ukrán diplomácia vezetőjével. A félrevezetett Kuleba abban a hiszemben beszélt, hogy Michael McFaul volt moszkvai amerikai nagykövettel van dolga.

„A Krím nem tartozik a legközelebbi operatív célpontok közé. De ha megkérdezi tőlem, hogy ki robbantgat a Krímben vagy Belgorodban, akkor négyszemközt azt mondom, hogy igen, mi vagyunk azok”

– jelentette ki Kuleba a videofelvételen.

Az orosz nyelvű hosszas beszélgetés során az ukrán külügyminiszter azt is elismerte, hogy Kijev a partnerekkel, elsősorban az Egyesült Államokkal és az Egyesült Királysággal szoros együttműködésben készítette elő az ellentámadást a front déli szakaszán.

Elmondta, hogy szerinte a Washington és az Európai Unió által már Kijevnek ígért pénz csak az év végéig lesz elegendő Ukrajna számára, amelynek havonta körülbelül ötmilliárd dollárra van szüksége.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő Kuleba beismerésével kapcsolatban csütörtöki Telegram-bejegyzésében arra hívta fel a figyelmet, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nemrégiben a német médiának nyilatkozva arról próbálta meggyőzni az újságírókat, hogy Oroszország maga robbantja fel az infrastruktúrát a saját területén.

Segítséget ígért az orosz kormány csütörtökön az ukrán ellentámadás fókuszában lévő Herszon megye azon lakosainak, akik Oroszország más régióiba szeretnének utazni, a donyecki régió hatóságai pedig két település elfoglalásáról tettek bejelentést.

Marat Husznullin orosz miniszterelnök-helyettes bejelentette, hogy a kormány segíteni fogja az október elején Oroszországhoz csatolt Herszon megye lakosait, akik Oroszország más régióiba szeretnének távozni. Mint mondta, az erre vonatkozó kérést a régió ügyvezető kormányzója, Vlagyimir Szaldo intézte Moszkvához, az ukrán rakétatámadásokra hivatkozva.

A kormányfőhelyettes segítséget ígért az emberek ingyenes elhelyezésében és ellátásában. Kirill Sztremouszov, a régió közigazgatásának helyettes vezetője hangsúlyozta, hogy nem tervezik Herszon régió kiürítését.

Kijevi tisztviselők korábban arról beszéltek, reményeik szerint karácsonyig elérik a megye fővárosát, Herszont, annak ellenére, hogy Putyin nemrég bejelentette, a területet Donyeckkel, Zaporizzsjával és Luhanszkkal együtt Oroszországhoz „csatolták” – számolt be a Guardian.

A Török Áramlat gázvezeték felrobbantására készülő diverzánsokat tartóztattak le az orosz hatóságok – közölte Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő csütörtökön Asztanában újságíróknak nyilatkozva.

Peszkov szerint a robbantást orosz területen szándékoztak végrehajtani a továbbra is működőképes gázszállítási útvonalon, amely teljes terheléssel, óraműpontossággal működik. Mint mondta, ebben olyan erők érintettek, amelyek lehetséges eredetére (Vlagyimir) Putyin (orosz elnök) utalásokat tett. A szóvivő a szavak értelmezését a sajtóra bízta.

Putyin hétfőn, az orosz biztonsági tanács ülésén bejelentette, hogy nagy hatótávolságú, precíziós csapásokat rendelt el Ukrajna katonai, energetikai és kommunikációs létesítményei ellen, válaszul a Kijev utasítására orosz területen és terrorista módszerekkel elkövetett támadások ellen. A megtorlást elsősorban a Krími hídon elkövetett robbantás váltotta ki, de az elnök említést tett a zaporizzsjai atomerőmű ágyúzásáról, a kurszki atomerőmű távvezetékeinek felrobbantásáról, valamint a Török Áramlat gázvezeték egyik szakaszának levegőbe repítéséről tett kísérletről is.

Az orosz külügyminisztérium csütörtökön közölte, hogy az elmúlt napokban tiltakozását fejezte ki Németország, Dánia és Svédország moszkvai nagyköveténél, amiért nem érkezett válasz Mihail Misusztyin orosz miniszterelnöknek ezen országok vezetéséhez október 5-én intézett felhívására. Ebben a kormányfő arra támasztott igényt, hogy Oroszországot vonják be az Északi Áramlat gázvezetékpárok ellen elkövetett robbantások kivizsgálásába. A tárca kifogásolta, hogy ugyanakkor információk jelennek meg arról, hogy más országok, köztük az Egyesült Államok is részt vesznek a nyomozásban.

A külügyminisztérium hangsúlyozta, hogy amennyiben orosz szakértők nem vehetnek részt a folyamatban lévő vizsgálatban, Moszkva abból a feltételezésből fog kiindulni, hogy az említett országoknak rejtegetnivalójuk van, vagy fedezik a terrorcselekmények elkövetőit.

„Oroszország természetesen nem fogja elismerni egy ilyen vizsgálat áleredményeit, hacsak nem vesznek részt benne orosz szakemberek” – közölte a külügyminisztérium.

Az orosz csapatok parancsot kaptak a felsővezetéstől, hogy ideiglenesen állítsák le a támadóműveleteket a harci cselekmények bizonyos területein, köztük Donyeck megyében – írta az ukrán vezérkar csütörtöki harctéri helyzetjelentésében.

A közlemény szerint az ilyen döntések fő oka az utánpótlás rendkívül alacsony erkölcsi és pszichológiai állapota és az, hogy a mozgósítottak közül sokan dezertálnak, illetve nem tartják be a harci parancsokat.

A zaporizzsjai régióban, Tokmak térségében az ukrán alegységek három orosz Sz-300-as légvédelmi rakétarendszert semmisítettek meg legénységgel együtt. A megsérült orosz katonákat a helyi kórházba szállították. A déli Herszon megyében Tokarivka térségében mértek az ukrán erők tüzérségi csapást az orosz csapatokra, aminek következtében az orosz hadsereg mintegy 150 katonát veszített.

Szerdán az ukrán vezérkar jelentése szerint az oroszok három rakéta- és 21 légicsapást, valamint 104 támadást hajtottak végre rakéta-sorozatvetőkkel. Több mint negyven település volt kitéve ellenséges támadásoknak, köztük Mikolajiv, Vinnicja és Cserkaszi megyeszékhelyű városok térsége. Az orosz erők különböző rakétákat és iráni gyártású drónokat vetettek be.

A vezérkar legfrissebb, csütörtöki összesítése szerint eddig 63 800 orosz katona halt meg Ukrajnában, közülük előző nap mintegy 420.

Jaroszlav Jarusevics Herszon megyei kormányzó egy tévéműsorban azt mondta, hogy az ukrán csapatok már 75 települést szabadítottak fel a régióban, ebből csak októberben 29-et. Néhányat megnevezett azokon felül, amelyeknek a visszavételét már korábban közzétette a déli műveleti parancsnokság is. Kiemelte, hogy Herszon megye felszabadítása folytatódik, de – mint mondta – több részletet nem közölhet a hadsereg által kért információs csend betartása miatt.

Dmitro Lunyin, az ország középső részében fekvő Poltava megye kormányzója újságíróknak azt mondta, hogy az elmúlt két napban két ukrán katonai repülőgép zuhant le a régióban. Jurij Ihnat, a légierő szóvivője ugyanakkor az Ukrajinszka Pravda hírportálnak egy Szu-24-es gép lezuhanását erősítette meg. Hozzátette, hogy a két pilóta katapultált, egy közülük életét vesztette.

Mikolajiv dél-ukrajnai várost az éjjel támadta Sz-300-as rakétákkal az orosz hadsereg. Találat ért több lakóházat, köztük egy ötemeletest, amelynek a két felső szintje leomlott. Egy helyi lakos meghalt, ketten megsérültek, köztük egy 11 éves fiú, hét ember után még kutatnak a romok alatt – hozta nyilvánosságra Vitalij Kim megyei kormányzó. Volodimir Zelenszkij elnök a Telegramon közzétett üzenetében hozzátette, hogy a fiú hat órát töltött a romok alatt, mire sikerült kimenteni.

Pavlo Kirilenko Donyeck megyei kormányzó arról adott hírt, hogy az előző napi orosz ágyúzások következtében Avgyijivka településen hét civil vesztette életét.

Olekszandr Sztaruh Zaporizzsja megyei kormányzó csütörtökön közölte, hogy az orosz erők Orihiv várost lőtték, egy helyi lakos vesztette életét, 13-an sebesültek meg.

Andrij Nyebitov Kijev megyei rendőrfőnök a Telegramon arról tájékoztatott, hogy reggel a fővárostól, Kijevtől nyugatra fekvő Makariv környékét támadták az orosz erők iráni gyártású kamikaze drónokkal. Olekszij Kuleba Kijev megyei kormányzó hozzátette, hogy senki sem sérült meg a támadásokban.

Volodimir Kudrickij, az Ukrenerho áramszolgáltató vállalat igazgatótanácsának elnöke közölte, hogy nincs szükség az országban az áramszolgáltatás időleges korlátozására, mert az orosz rakétacsapások nyomán keletkezett károkat minden régióban sikerült helyreállítani.

Ez idáig 17,4 milliárd euró értékű, szankciós intézkedés alatt álló orosz vagyont sikerült befagyasztani az Európai Unióban az Ukrajna elleni orosz háború miatt, ami jelentős összeg, de a lefoglalások 90 százalékát mindössze hét tagállam hajtotta végre – jelentette ki Didier Reynders, az Európai Bizottság igazságügyért felelős tagja csütörtökön Luxembourgban.

Az uniós tagállamok igazságügyi minisztereinek tanácskozását lezáró sajtótájékoztatón a belga biztos elmondta, hogy minden tagállamnak végre kell hajtania a szankciós intézkedéseket, és ezekről jelentést kell tenniük az Európai Bizottságnak. Mint mondta, az Európai Bizottság és az európai főügyész is felvetette az Európai Ügyészség megbízatásának esetleges kiterjesztését az uniós szankciók megsértésének üldözésére, de a téma még alapos megfontolást igényel.

Reynders elmondta továbbá, hogy 14 uniós tagállam az ukrán hatóságokkal együtt – és az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynökségének (Eurojust) támogatásával – közös nyomozócsoportot hoztak létre, hogy elősegítsék az Ukrajnában elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatos bűnügyi nyomozást. „A tagállamok további hétmillió eurót biztosítanak a Nemzetközi Büntetőbíróság támogatására, valamint az Ukrajnának a bizonyítékok összegyűjtéséhez nyújtott törvényszéki támogatásra” – tette hozzá. Arra az újságírói kérdésre, miszerint az EU támogatja-e egy Kijev által szorgalmazott különleges bíróság létrehozását a háborús bűnökkel kapcsolatban, a biztos azt válaszolta, hogy legelőször a már létező jogi infrastruktúrát kellene alkalmazni. Hozzátette, hogy a különleges bíróság kérdésében a tagállamok kormányait tömörítő Tanácsnak nincs egyelőre közös álláspontja.