Az új olasz belügyminiszter biztonsági veszélynek tartja az illegális migrációt

A területi biztonságra vonatkozó európai és olasz jogszabályok megsértésére hivatkozva veszélyesnek nyilvánította a Földközi-tengeren tevékeny, nem kormányzati (NGO) szervezetek által működtetett hajókat Matteo Piantedosi, az új olasz jobboldali kormány belügyminisztere, aki egy keddi rendelettel nemet mondott az Ocean Viking és a Humanity1 nevű NGO-hajók kikötésére.

A nyilvános rendelkezést az olasz rendfenntartó erőknek és a kikötői kapitányságoknak címezték. Norvégia és Németország diplomáciai képviselete is megkapta, mivel a két hajó azon országok felségjelzését viseli.

Matteo Piantedosi szerint a jelenleg a Földközi-tengeren tartózkodó Ocean Viking és a Humanity1 tevékenysége „nincs összhangban az európai és az olasz jogszabályokkal, ami a biztonságot és a határok védelmét, valamint az illegális bevándorlás elleni fellépést illeti”.

A rendelkezés szerint az ENSZ tengerjogi egyezményének értelmében a belügyminiszter fenntartja magának a jogot, hogy megtiltsa a két hajó belépését az olaszországi felségvizekre, a nemzetbiztonság védelmére hivatkozva. A tengerjogi egyezmény szerint a hajók beléphetnek más állam vizeire, ha az nem veszélyezteti az adott ország biztonságát.

Matteo Piantedosi első rendelkezéséről van szó a tárca élén.

A prefektusból lett belügyminiszter 2018 és 2019 között az előző tárcavezető, Matteo Salvini kabinetfőnöke volt, egyik szerzője annak a migrációs-biztonsági törvénycsomagnak, amely megtiltotta a nem kormányzati szervezetek hajóinak kikötését. Ugyanilyen rendelkezést Matteo Salvini is kiadott 2019 márciusában.

A Giorgia Meloni vezette kormány beiktatása óta az Ocean Viking és a Humanity1 a két első civil hajó, mely Olaszország partjai felé tarthat. Az Ocean Viking az SOS Méditerranée francia szervezet hajója, a Humanity1-et a német SOS Humanity működteti. Mindkét hajó Líbia partjainál tartózkodik: az első eddig 73, a második 45 embert vett fel fedélzetére.

Egyelőre nem indultak el Olaszország irányába, és nem kértek kikötési engedélyt. A földközi-tengeri migrációs áramlatot figyelő Alarm Phone adatai szerint csaknem ezernégyszáz migráns szorul segítségre Líbia partjainál.

A kikötők esetleges megnyitása az infrastrukturális minisztérium hatáskörébe tartozik, amelyet az új kormányban Matteo Salvini vezet. A parti őrség parancsnokával, Nicola Carlone tengernaggyal tartott találkozóját követően Salvini a közösségi oldalára bejegyezte, hogy „visszaállítják a határok ellenőrzését”.

Giorgia Meloni miniszterelnök keddi parlamenti beszédében hangoztatta: nem vitatja a háború és üldözés elől menekülők jogait, de ne az emberkereskedők válasszák ki, ki léphet be Olaszországba.

Matteo Piantedosi szerint a kormányfő helyes irányt mutatott. A belügyminiszter úgy vélte, gyakran a humanitárius segítség hangsúlyozása háttérbe szorítja a törvények tiszteletben tartását, miközben mindkettőre szükség van: „a migráció ellenőrzése megelőzi az indulásokat, megelőzi a tengerbe vesző emberek halálát, emberségre és szigorra is szükség van”.

Matteo Zuppi bíboros, az olasz püspöki kar elnöke (Cei) úgy reagált, hogy nemcsak biztonságra, emberségre is szükség van. Hozzátette: „A falak nem garantálják a biztonságot, csak komplikálják.”

Az olasz parti őrség kedden négyszáz embernek sietett a segítségére, Lampedusa szigetén pedig ötszázan kötöttek ki, közöttük két csecsemő, aki az átkelésben veszítette életét. A sziget háromszázötven fős migránstáborában ismét több mint ezren vannak.

Szerdán újul meg automatikusan a 2017-ben kötött olasz–líbiai megállapodás, melynek értelmében Róma finanszírozza az észak-afrikai országot a kivándorlók „visszatartásában”, ami a gyakorlatban a Líbián áthaladó migránsok bebörtönzését jelenti.

Negyven olasz és külföldi civil szervezet tiltakozott a megállapodás megújítása ellen.

Az Európai Unióban nincsenek első és másodosztályú tagok – hangoztatta Giorgia Meloni olasz miniszterelnök első parlamenti beszédében kedden, amellyel bizalmat kért az alsóházban. A szavazás este várható.

Meloni kijelentette: az általa vezetett jobboldali kormány az első helyre a nemzeti érdekek védelmét teszi, és hallatni akarja a hangját az EU intézményeiben.

„Aki kérdéseket tesz fel Európáról, nem ellenség vagy eretnek, hanem pragmatikus, aki nem fél kimondani, hogy valami jobban is működhet – mondta.

Hozzátette, „nem akarjuk fékezni vagy szabotálni az európai integrációt, ellenkezőleg, a válsághelyzetekkel szemben a hatékonyabb válaszadás irányába kívánjuk terelni”.

Úgy vélte, az Európai Unió nem lehet olyan elitklub, amelynek tagjai – labdarúgó-hasonlattal élve – a Serie A vagy a Serie B osztályba tartoznak, és nem is részvénytársaság, amelynek az Európai Bizottság ül az igazgatótanácsi székében, és egyedüli feladata a pénzügyek rendben tartása.

A szeptemberi választásokon legtöbb szavazatot kapó Olasz Testvérek (FdI) elnöke kormánya szombati eskütétele után a képviselőházban kért bizalmat. Egyórás beszédében hangoztatta, hogy az utóbbi évek „rendellenes” kormányzása után most „a népakaratot kifejező politikai kormány” kezdi meg munkáját.

Azt mondta, a jobbközép szövetség betartja választási ígéreteit, még ha egyes javaslatok „nem fognak is tetszeni”. Az FdI szorgalmazta reformok között az államfő közvetlen megválasztását említette, valamint az ország élelmiszer-szuverenitását, ami nem azt jelenti, hogy az ananász eltűnik az asztalainkról, hanem, hogy „távoli országoktól való függőség nélkül tudunk enni adni gyerekeinknek”.

Kormánya külföldi megítélésére utalva hangoztatta, hogy aki a római kormányt „ellenőrzés alatt akarja tartani”, az nem tartja tiszteletben az olasz népet, mert senki sem adhat leckét neki.

Hangoztatta, hogy Olaszország a nyugati világhoz, a keresztény-zsidó gyökerekkel bíró Európához tartozik. Megjegyezte: az ország azon Szent Benedek örökösének tartja magát, aki Európa védőszentje.

Hangsúlyozta, hogy a második világháború óta legnehezebb gazdasági időszakban, „egy vihar közepén” veszi át a kormányzást. Említette, hogy az olasz infláció éves szinten túllépte a tizenegy százalékot, és 2023-ban recesszió várható.

A tervezett pénzügyi-gazdasági intézkedések között az FdI választási programpontjait említette: a nemzeti erőforrások kiaknázását, adókedvezményt a családoknak és a vállalkozásoknak, nyugdíjreformot, az Öt Csillag Mozgalom volt kormánypárt által bevezetett állampolgári jövedelem eltörlését, mivel a „szegénységet nem lehet segélyekkel felszámolni” és az államadósság csökkentését, amik mind részletesen szerepelnek majd a költségvetési csomagban.

Az ország északi és déli része közötti szakadék felszámolását szorgalmazta, a maffiaellenes harc erősítését, börtönreformot.

Az ukrajnai háborúról úgy vélte: téved, aki azt hiszi, hogy az ukrajnaiak szabadságát ki lehet váltani saját nyugalmunkkal.

Ami a migrációs politikát illeti, kifejtette: senki sem vitatja a háború és üldöztetés elől menekülők jogait, de ne az emberkereskedők válasszák, ki léphet be Olaszországba. „Olaszországba nem lehet törvénytelenül belépni, véget kell vetni az illegális utaknak, megtörve ezzel a földközi-tengeri emberkereskedelmet” – jelentette ki.

Megoldásként a hazájukat, kultúrájukat elhagyni kényszerülő fiatalok kivándorlása okainak felszámolását szorgalmazta. Felidézte az egykori partizán, vállalkozó és politikus Enrico Mattei nevével fémjelzett programot, amely szerint Afrikában kell segíteni az afrikaiaknak. Uniós szinten európai regisztrációs központok felállítását sürgette azokban az országokban, ahonnét a migránsok elindulnak.

Giorgia Meloni elítélte az 1938-as olaszországi faji törvényeket, hangsúlyozva, hogy sohasem állt közel az antidemokratikus rezsimekhez, „közöttük a fasizmushoz sem”. Magát angolul „underdognak” nevezte, aki „az esélytelenebb helyzetből indult, de minden előrejelzést megcáfolt”, és ugyanezt kívánja tenni miniszterelnökként is. Hangoztatta, hogy olyan kulturális közegből származik, amelyet sokan perifériának tekintenek, sem családi, sem baráti háttere nem segítette pályafutásában.

Köszönetet mondott azoknak a nőknek, akik elősegítették, hogy a miniszterelnökök között első nőként áttörje az üvegplafont, többek között a zsidó származású tudósnak, Rita Levi Montalcininak, a képviselőház első elnökének, a kommunista Nilde Jottinak, az írónő Oriana Fallacinak és az olasz űrhajós Samantha Cristoforettinek a nevét említette. Ismét idézte II. János Pál pápát, akit példaképének tart.

A frakciók szándéknyilatkozata után a képviselőházi bizalmi szavazás este hét órakor kezdődik, szerdán pedig a felsőházban folytatódik.

Hivatalos levélben is kifejezte gratulációját Orbán Viktor miniszterelnök Giorgia Meloninak, Olaszország új miniszterelnökének - tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a kormányfő sajtófőnöke kedden.

Orbán Viktor szerint a mostani, kihívásokkal teli időszakban olasz kollégájával folytatandó együttműködésük hozzájárul majd ahhoz, hogy az európai politika visszatérjen a józan ész és a valódi európai értékek talajára.

Levelében a magyar miniszterelnök kifejezte reményét, hogy az előttük álló közös teendőkről mielőbb személyesen is lehetősége nyílik majd egyeztetni Giorgia Melonival.

Alapjogokért Központ: A magyarok az olaszok mellett állnak a jelen küzdelmeiben

Az elemzőintézet közösségi oldalán emlékezett meg az olaszok kiállására az 1956-os forradalom és szabadságharc alatt, valamint leszögezték, az olasz kormány is hasonló módon számíthat a magyar emberekre a jelen harcaiban.

Az elemzőintézet kiemelte:”Forradalmi változások előtt Olaszország! Szimbolikus, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc előestéjén Olaszország első női miniszterelnöke a választók jóvoltából a családos Giergia Meloni lett, akivel osztozunk a családok támogatásának fontossága, a migráció- és a genderőrület-ellenességben is.”