Az MVM és a Gazprom halasztott fizetésben állapodott meg

Az energiaválságban az európai- és a világpiac kiszámíthatatlansága és az árak szélsőséges kilengése miatt az MVM csoport két intézkedést hozott. Egyrészt az MVM Csoport a pénzügyi szempontból széleskörű biztonsági háló kiépítésére törekszik és finanszírozásának optimalizálása céljából megállapodást kötött a Gazprommal. Másrészt az MVM Csoport földgáztároló kapacitásainak hatékonyabb hasznosítása érdekében átalakítására és energetikai fejlesztésekre van szükség – számolt be az MVM közleményében.

Az energiaválságban az európai- és a világpiac kiszámíthatatlansága és az árak szélsőséges kilengése miatt az MVM csoport két intézkedést hozott. Egyrészt az MVM Csoport a pénzügyi szempontból széleskörű biztonsági háló kiépítésére törekszik és finanszírozásának optimalizálása céljából megállapodást kötött a Gazprommal. Másrészt az MVM Csoport földgáztároló kapacitásainak hatékonyabb hasznosítása érdekében átalakítására és energetikai fejlesztésekre van szükség.

A világpiaci árak hatásának mérséklése céljából az MVM Csoport és a Gazprom halasztott fizetésben állapodtak meg az előttünk álló téli időszakra. A halasztott fizetés lehetőségének a szerződésbe történő időszakos beemelése növeli az MVM Csoport finanszírozási mozgásterét, illetve likviditási biztonságát.

A bizonytalanságokkal teli energiaveszélyhelyzet idején Magyarország ellátásbiztonságát a 2021. szeptemberében megkötött hosszú távú gázszerződés és azóta a Gazprom által biztosított többlet gázmennyiségek garantálják.

Másrészt az MVM tulajdonában levő Magyar Földgáztároló Zrt. (MFGT) eszközeinek és kapacitásainak hatékonyabb hasznosítása tekintetében a kapacitások átalakítására és energetikai fejlesztésekre lesz szükség középtávon.

• Az átalakítás érinti az MFGT zsanai tárolóját, amelyben a tárolókapacitás növelése és a kompresszorteljesítmények bővítése a cél.
• Érinti az MVM csoport hajdúszoboszlói tárolóját, ahol a társaság 800 millió m3 párnagáz letermeléséről döntött.
• A hosszabb távú cél nagyrészt a meglévő infrastruktúra elemek használatával az alternatív energetikai hasznosítás, mint például a sűrített levegős energiatárolás, valamint a környékbeli CO2-ben dús földgáz felhasználásával a villamosenergia termelés megvalósítása.
• Ezeken túl az MVM és az MFGT közösen vizsgálja a párnagáz letermelését követően a hajdúszoboszlói tároló esetében a CO2 tárolás lehetőségét is, annak érdekében, hogy a Mátrai Erőmű és a jövőben létrehozandó Tiszai Földgáztüzelési Erőmű CO2 termelését képes legyen enyhíteni, ezzel jelentősen hozzájárulva hazánk klímapolitikai céljainak eléréséhez.

A hajdúszoboszlói párnagáz rendkívül alacsony önköltségű, piaci értéke mai világpiaci árakon kb. másfélmilliárd euró, azaz 650 Mrd Ft, amelynek hasznosítása hozzájárulhat a rezsicsökkentés fenntartásához és új energiabiztonsági fejlesztések megvalósítására ad lehetőséget.

Magyarország tárolókapacitása jelenleg is és a jövőben is, a hajdúszoboszlói tároló más célra történő hasznosítását követően mind fogyasztás, mind m3 arányosan az EU élvonalába tartozik, a komplex energetikai szemlélet megvalósítása érdekében tett intézkedések nem veszélyeztetik Magyarország energiaellátását és energiabiztonságát.

Újabb drágulást hozott a bejelentés, hogy a Gazprom leállítja a gázszállítást Ukrajnán keresztül. A háttérben álló jogvita viszont hamar rendezhető – mutatott rá az M1-en Hortay Olivér energiapolitikai szakértő, aki biztos benne, hogy az Északi Áramlat vezetékein a támadás miatt ebben a fűtési időszakban már nem lehet gázt beszerezni. Kifejtette: az egész Európában problémát okozó energiaválságot a kereskedelmi konfliktus eszkalációja és a szankciók okozzák. A háború kirobbanásakor 92 euró/megawattórán zártak a gázárak az irányadó holland tőzsdén, de mostanra 200 euró fölé kúszott az ár, sőt, augusztus végén olyan is volt, amikor 347 euróig mentek fel az árak.

Az Északi Áramlatot ért szabotázs akció után a Gazprom bejelentette, hogy Ukrajnán keresztül leállítja a gázszállítást Európába, ami azonnal éreztette a hatását a piacon: nem csak a gáz drágult, de az euro és a forint árfolyama is zuhanni kezdett. A hivatalos bejelentés szerint jogi vita áll a döntés hátterében.

A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletág-vezetője, Hortay Olivér az ügy kapcsán rámutatott: bár voltak törekvések arra, hogy csökkenjen az ukrán útvonal súlya, az Európai Unió szempontjából továbbra is ez a legfontosabb gázbeszerzési útvonal.

„Békeidőben az orosz import fele az ukrán útvonalon érkezett. Mostanra még nagyobb lett a jelentősége, mert az Északi Áramlat gázvezetéken és a Jamal vezetéken álltak a szállítások, vagyis az az ukrán útvonalon kívül csak a Török Áramlaton keresztül érkezett gáz az Európai Unióba” – magyarázta a szakértő, hozzátéve:

a Gazprom bejelentése rossz hír, de egyelőre csak enyhe, tíz százalékos drágulást hozott.

Hortay Olivér szerint várhatóan hamar rendeződik a jogvita, mert amikor korábban a Barátság-vezeték esetében volt egy hasonló elszámolási vita, azt néhány nap alatt sikerült megoldani, sőt a 2009-es orosz-ukrán gázválság idején is pár hét alatt lerendeztek a felek egy hasonló nézetkülönbséget.

Elmondta azt is, hogy az Északi Áramlat két vezetékének sérülése

nem befolyásolja az aktuális ellátást, hiszen ezeken keresztül jelenleg nem érkezik gáz, viszont a sérülés miatt most már biztos, hogy a közeljövőben nem is fog.

Hortay emlékeztetett, az Északi Áramlat 1 vezetékkel kapcsolatban az oroszok azt nyilatkozták, hogy újraindulhatnak a szállítások, ha a szankciókat feloldja az EU. Azáltal viszont, hogy megsérültek a vezetékek, ebben a fűtési időszakban egészen biztosan nem lehet majd gázt beszerezni ezeken a vezetékeken keresztül. Hogy mennyi ideig, azt nem tudni, mert most vélhetően elindul egy több hétig tartó vizsgálat, és csak utána kezdődik a javítás, ami több mint egy évig is eltarthat.

A szakértő rámutatott:

számos hivatalos forrás megerősítette, hogy célzott támadás történt, a felelősök megnevezésével kapcsolatban viszont nem szabad elhamarkodott kijelentéseket tenni.

Arról is beszámolt, hogy az egész Európában problémát okozó energiaválságot a kereskedelmi konfliktus eszkalációja okozza.

Felidézte, a háború kirobbanásakor 92 euró/megawattórán zártak a gázárak az irányadó holland tőzsdén, de mostanra 200 euró fölé kúszott az ár, sőt, augusztus végén olyan is volt, amikor 347 euróig felmentek az árak. Hortay Olivér szerint ez annak köszönhető, hogy március elején elindult egy adok-kapok Oroszország és az EU között, a kereskedelmi konfliktus egyre mélyül, az Unió energiaellátási mozgástere pedig szűkül.

A szakértő szerint nem jó megoldás az olajársapka és a gázársapka, ezek szerinte csak tovább mélyítik a konfliktust, hiszen Oroszország már világosan jelezte, hogy nem fog olajat, sem gázt szállítani azoknak az országoknak, amelyek árkorlátozásakat vezetnek be.

A szankciók kapcsán kihirdetett nemzeti konzultáció jelentőségéről Hortay Olivér elmondta: novemberben az elmúlt félév legfontosabb vitája lesz az Európai Tanácsban, amikor az EU szankciós politikájának jövőjéről tárgyalnak. Hogy ebben a vitában mennyire lesz képes érvényesíteni az érdekeit a magyar kormány, az alapjaiban függ attól, mennyire tudja majd bemutatni, hogy a magyarok és az európaiak az ő pártján állnak.

Az ország felkészült a téli fűtési időszakra, a gáztárolók töltöttsége alapján biztosítottak a gazdaság és a háztartások működtetéséhez szükséges energiahordozók – jelentette be Steiner Attila, a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) energetikáért felelős államtitkára szombaton.

Az államtitkár a tárca közleménye szerint emlékeztetett: a kormány célja, hogy az energiaválságban is garantálja az ellátásbiztonságot és alacsonyan tartsa a lakossági energiaárakat.

„Az európai emberek Brüsszel elhibázott politikája miatt fizetnek szankciós árat az energiáért” – idézte az államtitkárt a TIM. A magyar kormány a kezdetektől ellenezte ezeket a szankciókat, melyekről most már tisztán látszik, hogy több kárt okoztak Európának mint Oroszországnak – fogalmazott Steiner Attila.

A kormány a rezsicsökkentéssel, a tűzifa-programmal, a barnaszén-programmal, a benzinárstoppal, az élelmiszerárstoppal és a kamatstoppal segíti a családokat.

A rezsicsökkentés 2013 óta Európában egyedülálló módon védi a lakosságot az energiaárak növekedésétől, ez a legnagyobb ilyen jellegű családoknak nyújtott segítség Európában, hiszen az átlagjövedelem 30 százalékát adja támogatásként, míg ez Németországban 20, Ausztriában pedig 6 százalék

– tették hozzá.

Emlékeztettek arra is, hogy a rezsicsökkentés továbbra is minden magyar háztartás számára megmarad az átlagfogyasztás mértékéig, amely felett úgynevezett lakossági piaci árat kell fizetnie a magyar felhasználóknak, ami a világpiaci árhoz képest jóval kedvezőbb. Ezzel mindenki havonta hozzávetőleg 181 ezer forintot spórol meg az átlagos fogyasztásig.

Az MVM szeptember 19-ig mintegy 2,4 millió gázszámlát állított ki, amelyek közel négyötöde az átlagfogyasztás alatti volt,ezekre teljes mértékben a rezsicsökkentett árazás vonatkozott.

Beszámoltak arról is, hogy a gáztárolók töltöttsége jelenleg 72 százalék, és mivel az ország tárolókapacitása meglehetősen nagy, az éves fogyasztáshoz viszonyított töltöttség szempontjából jóval az uniós átlag felett van, a hazai gazdaság működéséhez és a háztartások számára szükséges energiahordozók rendelkezésre állnak.