Fidesz EP-képviselőcsoport: Az Európai Parlament Magyarország-ellenes álhírkampányt folytat

Az Európai Parlament központi és tagállami képviseleteinek közösségimédia-felületein Magyarországot hamis színben feltüntető tartalom jelent meg, amit a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselőcsoportja az MTI-hez eljuttatott közleményében a „leghatározottabban visszautasított”.

A képviselőcsoport tájékoztatása szerint az elmúlt napokban az Európai Parlament közösségimédia-felületein legalább tizenkét nyelven Magyarországot hamis színben feltüntető tartalom jelent meg. Az Európai Parlament angol, bolgár, horvát, cseh, finn, német, görög, holland, lengyel, portugál, szlovák és spanyol nyelvű közösségi média felületein megjelent tartalmak a szeptemberi plenáris ülésen elfogadott, Magyarországról szóló Delbos-Corfield-jelentés legelfogultabb megállapításait jelenítik meg, azt a látszatot keltve, mintha az EP állásfoglalásában foglalt állítások tények lennének – írták.

„Az Európai Parlament kommunikációs gyakorlatában eddig példátlan lejárató akciót a Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportja nevében a leghatározottabban visszautasítjuk” – írta Roberta Metsolának, az Európai Parlament elnökének címzett levelében Gál Kinga, a Fidesz EP-képviselőcsoportjának elnöke és Deutsch Tamás, a képviselőcsoport vezetője.

Győri Enikő, a Fidesz EP-képviselője emlékeztetett: a jelenlegi, válságokkal terhelt helyzetben Európa megosztása helyett összefogásra van szükség. A Fidesz EP-képviselői levelükben felszólították az EP elnökét, hogy vessen véget az álhírkampánynak, és számoltassa el a felelősöket – közölte.

Az a körülmény, hogy a fenti tartalmak mintegy két héttel a Delbos-Corfield-jelentés vitája és elfogadása után kerültek publikálásra, azt látszik igazolni, hogy az Európai Parlament célja a kampánnyal valójában nem a tájékoztatás, hanem a lejáratás és a nyomásgyakorlás, miközben az Európai Bizottság és a magyar kormány között konstruktív tárgyalások zajlanak a feltételességi mechanizmus keretében indított eljárás mielőbbi lezárása érdekében, a magyar kormány pedig vállalásainak teljesítésén dolgozik – hangsúlyozták.

Megszavazták az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében előkészített törvényeket, a korrupció elleni küzdelem jegyében megalakulhat az Integritás Hatóság, a kormányzati jogszabály-tervezetekről 90 százalékáról társadalmi egyeztetést tartanak. 

Módosította az Országgyűlés a jogalkotási törvényt, miután a kormány az Európai Bizottsággal történő megegyezés érdekében vállalta, hogy az által kezdeményezett és kihirdetett jogszabályok 90 százalékát társadalmi egyeztetés után fogadják el. A parlament 152 igen, 12 nem szavazattal és 19 tartózkodás mellett fogadta el a megegyezés érdekében a jogalkotásról szóló törvény és a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló jogszabály módosítását. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) évente – január 31-ig – nyilvános jelentést tesz közzé arról, hogy a jogszabály-tervezetek társadalmi egyeztetése megtörtént-e, vagy pedig az egyeztetésre bocsátás hiánya a jogszabály által megengedett esetkörök valamelyikéből következett-e.

Nem változtattak azon, hogy nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani a fizetési kötelezettségekről, az állami támogatásokról, a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, az európai uniós, illetve nemzetközi forrásokból nyújtott támogatásokról, a nemzetközi szerződés kihirdetéséről, valamint a szervezet és intézmény alapításáról szóló jogszabályok tervezeteit.

Akkor sem bocsátandó egyeztetésre egy tervezet, ha annak társadalmi egyeztetése Magyarország különösen fontos honvédelmi, nemzetbiztonsági, pénzügyi, külügyi, természetvédelmi, környezetvédelmi vagy örökségvédelmi érdekeinek védelmét veszélyeztetné. Ezekre az esetekre kizárólag indokolt esetben lehet hivatkozni.

A tervezetek véleményezési határideje nem lehet kevesebb nyolc napnál.

A KEHI a társadalmi egyeztetés elmulasztásakor – legkésőbb az ellenőrzés megtörténtétől számított két hónapon belül – pénzbírságot szab ki a jogszabály előkészítéséért felelős minisztériumra. A kormány rendeletben szabályozza a pénzbírságot, amelynek olyan mértékűnek kell lennie, hogy az kellő visszatartó erővel rendelkezzen. A minisztériumnak a pénzbírság megfizetése mellett is eleget kell tenni az ellenőrzési szerv megállapításainak.

Rögzítették azt is, hogy a Központi Statisztikai Hivatal a törvény, a kormányrendelet vagy a miniszteri rendelet előkészítésekor hivatalos statisztikai adatok szolgáltatásával közreműködik az előzetes hatásvizsgálat elvégzésében. Az első jelentést a KEHI-nek a 2022. szeptember 30. és 2022. december 31. közötti időszakban a kormányzati szervekkel való egyeztetésre bocsátott jogszabálytervezetekre vonatkozóan kell elkészítenie.

 A korrupció elleni küzdelem jegyében megalakulhat az Integritás Hatóság

Autonóm államigazgatási szervként létrejön az Integritás Hatóság az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos csalás, összeférhetetlenség, korrupció vagy más jogsértés kivizsgálása érdekében.

Az új intézmény felállításáról az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében döntött a parlament kedden 150 igen szavazattal, 12 ellenvoks és 19 tartózkodás mellett azt követően, hogy Magyarországgal szemben eljárás indult az uniós költségvetés védelmét szolgáló feltételrendszer alapján.

A hatóságnál bárki tehet panaszt, de az intézmény hivatalból is indíthat eljárást olyan esetekben, amikor azt látja, hogy az illetékes hatóságok nem tették meg a szükséges lépéseket a korrupció visszaszorítása érdekében.

A hatóságot egy elnök és két alelnök vezeti majd, a tisztségekre nyílt pályázatot ír ki az arra kijelölt alkalmassági bizottság. Ezen testületi tagságra a kormány már ki is írta a pályázatot. A testület döntése alapján az Állami Számvevőszék elnöke tesz javaslatot a vezetők személyére szigorú összeférhetetlenségi szabályok alapján. A tisztségek betöltőit a köztársasági elnök nevezi ki hat évre. Megbízatásuk nem újítható meg. Az elnök havi bére a Magyar Nemzeti Bank elnöki bérének 80 százaléka, vagyis négymillió forint. A vezetőknek a kinevezésükkor és évente kell vagyonnyilatkozatot tenniük.

Az Integritás Hatóság várhatóan november második felétől működik. Legfőbb döntéshozó szerve az elnökből és az elnökhelyettesekből álló igazgatóság, amely évente beszámol az Országgyűlésnek. A hatóság integritáskockázat-értékelést végez, amelyben a többi között a rendszerszintű problémákat azonosítja, és éves elemző integritásjelentést készít, emellett ajánlást is kiadhat.

Ha a hivatal csalást észlel, arról az illetékes európai szerveket is értesítenie kell, a többi közt az Európai Csalás Elleni Hivatalt, valamint az Európai Ügyészséget.

A hatóság a közbeszerzésből kizárt gazdasági szereplőkről nyilvántartást vezet. A hatóság létszámát és a szükséges erőforrások mennyiségét az elnök határozza meg.

Ugyancsak létrejön az úgynevezett korrupcióellenes munkacsoport a hatóság mellett. Ez a hatóság független elemző, javaslattevő, véleményező és döntés-előkészítő szerve. Megvizsgálja az érvényben lévő korrupcióellenes intézkedéseket, javaslatokat tehet újabbakra, és évente készít jelentést a kockázatokról. A kormánynak meg kell indokolnia, ha az abban foglaltak közül valamit nem hajt végre. A huszonegy tagú testület vezetője az Integritás Hatóság elnöke, mellette a munkacsoport tíz kormányzati és tíz nem kormányzati tagból áll. Utóbbiakat nyílt pályázaton választják ki. A jogszabályhoz tartozó törvénymódosítás létrehozza a Miniszterelnökségen belül a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóságot, a területfejlesztési miniszter alá tartozó korrupcióellenes szervezeti egységet.

Változnak a közérdekű vagyonkezelő alapítványokra vonatkozó szabályok

Nevesítette a közbeszerzésre kötelezettek között a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat az Országgyűlés, amely az alapítványok összeférhetetlenségi szabályain is változtatott, továbbá a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV) jelölte ki, hogy segítse az Európai Csalásellenes Hivatalt (OLAF) a magyarországi helyszíni ellenőrzések során.

A parlament 151 igen, 12 nem szavazattal és 19 tartózkodás mellett fogadta el az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzésével összefüggő egyes, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt, valamint az Európai Csalásellenes Hivatal ellenőrzéseit érintő törvények módosítását. Az előterjesztést szintén az európai uniós források lehívása, az Európai Bizottsággal történő megegyezés érdekében nyújtotta be Varga Judit igazságügyi miniszter, eredeti címe így szólt: az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében egyes törvények módosításáról.

Normakontroll a büntetőeljárási törvény hétfőn elfogadott módosításáról

A képviselők 133 igen szavazattal, 12 nem ellenében és 34 tartózkodás mellett fogadták el az alkotmánybírósági beadványt. Azt kérik: az Alkotmánybíróság (Ab) vizsgálja meg, megfelel-e az alaptörvénynek, hogy az ügyészségen kívül más személynek is lehet joga a vádkikényszerítésre, azaz, hogy ez összhangban van-e az alaptörvényben rögzített ügyészségi vádmonopólium elvével.

A normakontroll-javaslatot előterjesztő Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára elmondta, az előterjesztés elfogadása esetén arra kérnék az Alkotmánybíróságot, vizsgálja meg az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében a büntetőeljárásról szóló törvény hétfőn elfogadott módosításának alaptörvénnyel való összhangját. Az Ab-nek azt kellene eldöntenie, az ügyészségen kívül más személynek lehet-e joga arra, hogy vádat emeljen valakivel szemben a bíróság előtt, azaz a büntetőeljárási törvény által bevezetendő új jogintézmény összhangban áll-e az alaptörvényben rögzített ügyészségi vádmonopólium elvével.

Felidézte, hogy a jogszabály egy teljesen új, a büntetőeljárási szabályozásban eddig ismeretlen eljárási korrekciót vezet be a közhatalom gyakorlásával vagy közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmények esetén.

Ha az állami bűnüldöző szervek arra nem hajlandóak, vagy azt nem látják megalapozottnak, akkor is lehetővé válik, hogy az indítványozó a közösséget érintő kiemelt bűncselekmények miatt vádindítvánnyal a bírósághoz forduljon - magyarázta. Répássy Róbert emlékeztetett arra, hogy az alaptörvény szerint az ügyészség az állam büntetőigényének kizárólagos érvényesítője, ugyanakkor az Ab álláspontja szerint is van lehetőség vádkorrektívumok bevezetésére. Kifejtette: a kormány egyetért a testület azon álláspontjával, miszerint ha az ügyészség úgy foglal állást, hogy nincs helye büntetőeljárás lefolytatásának, akkor ezzel tulajdonképpen lemond az állami büntetőigény érvényesítéséről. Ha ilyen esetben a jogalkotó mégis biztosítja valakinek a bíróság előtti fellépés lehetőségét, akkor nem sérül a vádmonopólium alkotmányos előírása - érvelt. Hangsúlyozta, a jogalkotó szigorúan nem közhatalmat gyakorló szervezeteknek, személyeknek kíván jogot adni arra, hogy bíróságnál kezdeményezhessék a szerintük fennálló büntetőjogi felelősség megállapítását.

Az államtitkár úgy összegzett, a törvényt abban a szellemben alkották meg, hogy a büntetőeljárási törvény által bevezetendő új jogintézmény az alaptörvényben megfogalmazott ügyészi vádmonopólium elvét nem csorbítja, csak a pótmagánvádhoz hasonló új korrekciós mechanizmust hoz létre.

Nacsa Lőrinc szerint a baloldal nem szeretné a megállapodást 

Dunai Mónika (Fidesz) jelezte: frakciója azt javasolja - és ezzel támogatja a kormány előterjesztését -, hogy az Alkotmánybíróság vizsgálja meg a büntetőeljárási törvényt, miszerint az ügyészségen kívül lehet-e más személynek joga arra, hogy a bíróságon vádat emeljen.

Sebián-Petrovszki László (DK) emlékeztetett arra, hogy frakciója nemmel szavazott a büntetőeljárási törvény hétfői módosítására és így fognak eljárni a továbbiakban is, mert ebből "a korrupciótámogató törvénycsomagból" tudják, hogy a kormány nem akar valódi jogállamot, csak az uniós pénzt akarja kilopni a "Brüsszel szájából", hogy azt pontosan ugyanolyan rendszerben lopja el, mint az elmúlt 12 évben.

Az ellenzéki képviselő színjátéknak tartotta azt, hogy a kormánypárti képviselők az Ab-hez fordulnak, szerinte ugyanis a törvény alaptörvényellenesen lett megírva, így az alkotmánybírók el fogják utasítani azt, de Brüsszelben majd elő lehet adni a döntést egy újabb bizonyítékként a magyar demokrácia és jogállam működésére. A DK-s politikus alaptörvény-módosítást sürgetett, majd azt mondta, a legegyszerűbb az lenne, ha az ország csatlakozna az európai ügyészséghez.

Nacsa Lőrinc felszólította a baloldali képviselőket, hogy fejezzék be "nemzetellenes politikájukat", és arra használják európai parlamenti pozícióikat, hogy segítsenek Magyarországnak.