A brüsszeli ársapka romba döntené Magyarország energiaellátását

A brüsszeli álláspont egy háborúpárti álláspont, amely a háború és a szenvedés elhúzódásához vezet, ezzel szemben a magyar kormány azonnali tűzszünetet és béketárgyalásokat akar – jelentette ki a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséért felelős államtitkára az Origónak adott interjúban. 

Menczer Tamás felhívta a figyelmet arra is, hogy az uniós gázársapka egy szankció lenne az orosz gázzal kapcsolatban, a célja az orosz gáz kiszorítása Európából. Ez számunkra nem elfogadható, mert romba döntené Magyarország energiaellátást – tette hozzá. Menczer Tamás beszélt még a baloldal szankciópárti hozzáállásáról, a nemzeti konzultáció jelentőségéről és Magyarország energiabiztonságáról is.

Az orosz-ukrán háború egyre csak fokozódik. Mi most a legsürgetőbb feladat a béke mielőbbi megteremtése érdekében?

Sajnos még mindig túl sokan beszélnek a háború folytatásáról, és nagyon kevesen a békéről. Rendkívül veszélyes például Ylva Johansson brüsszeli belügyi biztos nyilatkozata, aki szerint a válságnak akkor lesz vége, ha Oroszország elveszíti a háborút.

VAGYIS A BÉKÉT EGY KATONAI EREDMÉNYHEZ KÖTI, AMELYRŐL NEM TUDJUK, HOGY MIKOR JÖN EL, HA LESZ ILYEN EGYÁLTALÁN.

Tehát a brüsszeli álláspont egy háborúpárti álláspont, amely a háború és a szenvedés elhúzódásához vezet, ezzel szemben a magyar kormány azonnali tűzszünetet és béketárgyalásokat akar.

Magyarország energiaellátása biztonságban van? Fel vagyunk készülve a téli időszakra?

Határozottan kijelenthetjük, hogy

MAGYARORSZÁGON LESZ ELEGENDŐ GÁZ A HIDEG HÓNAPOK ALATT IS, NÁLUNK NEM FORDULHAT ELŐ, HOGY A CSALÁDOK NEM TUDNAK FŰTENI, ÉS AZ SEM, HOGY MUNKAHELYEK KERÜLNEK VESZÉLYBE A GÁZHIÁNY MIATT.

Menczer Tamás szerint a brüsszeli álláspont egy háborúpárti álláspont, amely a háború és a szenvedés elhúzódásához vezet, ezzel szemben a magyar kormány azonnali tűzszünetet és béketárgyalásokat akar.FOTÓ: CSUDAI SÁNDOR - ORIGO

Van hosszútávú megállapodásunk Oroszországgal, ez az energiabiztonságunk alapja, a gáz akadálytalanul érkezik a Török Áramlaton keresztül déli irányból Magyarországra. Sokat támadtak minket, amikor részt vettünk a vezeték építésében, de megépítettük, és ma már ez az egyetlen vezeték, amely száz százalékos kapacitással és zavartalanul hozza az orosz gázt Európába.

A TÁROZÓINK FOGYASZTÁSARÁNYOS TÖLTÖTTSÉGE 50 SZÁZALÉK, VAGYIS ÚJABB SZÁLLÍTÁSOK NÉLKÜL IS HAT HÓNAPRA ELEGENDŐ GÁZ ÁLL RENDELKEZÉSRE, DE A SZÁLLÍTÁS TOVÁBBRA IS FOLYAMATOS.

Az uniós átlag a tározókat illetően 27 százalék, tehát mi óriási előnyben vagyunk. A német kancellár azt nyilatkozta, hogy „valószínűleg" átvészelik a telet. Orbán Viktor meg azt mondta, hogy nálunk nem lesz semmi gond. A különbség világos.

A baloldal szerint a gáztárolók megvásárlása pénzkidobás volt, és azt mondták, hogy feljelentést tesznek a visszavásárlásuk miatt. Hogyan értékelhető a magyar baloldali politikusok szankciópárti hozzáállása?

Valóban, ez egy olyan fontos kérdés, amiről kevés szó esik. Amikor a tárolókat visszavásároltuk, a magyar baloldal folyamatosan támadott bennünket. Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció politikusa még 2016-ban azt mondta, hogy „az elmúlt évek egyik legnagyobb pénzkidobása volt a gáztárolók megvásárlása", a Gyurcsány-párt még feljelentést is tett. Tóth Bertalan MSZP-elnök pedig az állította, hogy „értelmetlenül költöttük a pénzt vasak, vezetékek és csövek megvásárlására".

EZEK A VASAK, VEZETÉKEK ÉS CSÖVEK JELENTIK MOST AZ ORSZÁG BIZTONSÁGÁT.

Akkor is felelőtlenül és a magyar érdekekkel ellentétesen beszéltek és cselekedtek, és most is így tesznek a szankciókkal kapcsolatban.

A BALOLDAL SAJNOS HÁBORÚ- ÉS SZANKCIÓPÁRTI.

Kiváló példa a Gyurcsány-féle árnyék külügyminiszter, Rónai Sándor, aki azt akarja, hogy Magyarország szállítson fegyvereket a háborúba, pedig tudjuk, hogy aki ezt teszi, már fél lábbal a háborúban van. Azt is nyilatkozta, hogy a szankciók jók és működnek, illetve arról is beszélt, hogy leállítaná a paksi atomerőmű bővítési folyamatát. Ebből is látszik, hogy

A BALOLDAL KÉPES LENNE LEROMBOLNI AZ ORSZÁG FIZIKAI ÉS ENERGETIKAI BIZTONSÁGÁT IS.

Menczer Tamás államtitkár hangsúlyozta, hogy az energetikai szankciók következményeként az energiaárak elszálltak, így az lehet, hogy Oroszország kevesebb gázt ad el, de sokkal drágábban.

FOTÓ: CSUDAI SÁNDOR - ORIGO

Orbán Viktor miniszterelnök Berlinben Olaf Scholz német kancellárral tárgyalt, ezt megelőzően Angela Merkellel is találkozott. Számíthat Magyarország szövetségesekre a brüsszeli szankciók elhárítása tekintetében?

Azért kellenek szankciók – mondták Brüsszelben – hogy véget érjen a háború. Látjuk, hogy a háború nem ért véget, sőt a helyzet egyre súlyosabb. Azt is mondták Brüsszelben, hogy a szankciók jobban fognak fájni Oroszországnak, mint nekünk. Nem így van. Az energetikai szankciók következményeként az energiaárak elszálltak, így az lehet, hogy Oroszország kevesebb gázt ad el, de sokkal drágábban. Az oroszok nemhogy a pénzüknél vannak, messze a pénzük fölött, a Gazprom rekordnyereségre tett szert. Ezzel párhuzamosan Európában energiahiány van, az árak pedig rendkívüli módon emelkedtek. Az inflációért is az energiaárak emelkedés a felelős, 50 százalékban közvetlen, 30 százalékban pedig közvetett módon.

Brüsszel nem azt ígérte ami történik, ezért az emberek dühösek, és igazuk van, jelenleg szankciós felárat fizetünk az energiáért, és elszenvedői vagyunk a szankciós inflációnak. Pedig nem vagyunk felelősek a háborúért, így az árát sem mi akarjuk megfizetni.

A szankciós politika értékelése az év végén esedékes, bízom benne, hogy egyre több lesz az olyan európai vezető, aki hajlandó számot vetni a valósággal.

Magyarország nem támogatja a gázársapka bevezetését, az teljesen abszurd és kivitelezhetetlen – mondta Ön korábban. Mi történne, ha bevezetnék ezt az elképzelést?

A kormány álláspontja kezdettől világos: Magyarország energiabiztonsága vörös vonalat jelent, nem támogatunk semmilyen szankciót, amely ezt veszélyeztetné.

A GÁZÁRSAPKA AZT JELENTI, HOGY BRÜSSZELBEN AKARJÁK MEGMONDANI A GÁZ ÁRÁT.

Az oroszok közölték, hogy akkor ők nem szállítanak.

VAGYIS A GÁZÁRSAPKA EGY SZANKCIÓ LENNE AZ OROSZ GÁZZAL KAPCSOLATBAN, A CÉLJA AZ OROSZ GÁZ KISZORÍTÁSA EURÓPÁBÓL. EZ SZÁMUNKRA NEM ELFOGADHATÓ, MERT ROMBA DÖNTENÉ MAGYARORSZÁG ENERGIAELLÁTÁSÁT.

Az államtitkár elmondta: a gázársapka egy szankció lenne az orosz gázzal kapcsolatban, a célja az orosz gáz kiszorítása Európából.FOTÓ: CSUDAI SÁNDOR - ORIGO

Az európai gázfelhasználás több mint 40, a magyar gázfelhasználás 85 százaléka orosz gáz, ezt nem lehet rövid idő alatt pótolni. Megjegyzem, mi a házi feladatunkat elvégeztük, 2010-ben csak két szomszédos ország felől tudtunk gázt vásárolni, ma hétből hat országgal van gázszállítási összeköttetésünk, tehát mi bárhonnan képesek vagyunk gázt fogadni, de kell hozzá forrás és kell hozzá cső. Mivel ezek nem állnak rendelkezésre, az orosz gáz nélkülözhetetlen.

BRÜSSZELBEN MEGINT HÁTTAL ÁLLNAK A VALÓSÁGNAK, DE AZ EURÓPAI ÉRDEKEKNEK MINDENKÉPPEN, UGYANIS NEM AZ A BAJ, HOGY VAN OROSZ GÁZ EURÓPÁBAN, AZ A BAJ, HOGY NINCS MÁSIK.

Egyre nagyobb energia- és élelmiszerár emelkedés van Európa országaiban. Míg több országban súlyos gondok, korlátozások vannak, itthon hogyan segít a magyar kormány az embereknek?

Az inflációs és az energia ára is a felére csökkenne, ha Brüsszelben eltörölnék a már meglévő energiaszankciókat, és nem akarnának továbbiakat bevezetni.

AZ ÁTLAGFOGYASZTÁSIG FENNTARTOTT REZSICSÖKKENTÉSNEK KÖSZÖNHETŐEN AZ EURÓPAI UNIÓBAN MAGYARORSZÁGON A LEGOLCSÓBB AZ ÁRAM ÉS A GÁZ IS.

Ez igaz az abszolút sorrendre és a vásárlóerő-paritáson számított sorrendre is.

A MINDEN CSALÁDNAK HAVONTA NYÚJTOTT 181 EZER FORINTOS TÁMOGATÁS PEDIG A BÉREKHEZ VISZONYÍTVA A LEGNAGYOBB EURÓPÁBAN. A MAGYAR KORMÁNY ÁLTAL NYÚJTOTT TÁMOGATÁS AZ ÁTLAGBÉR 30 SZÁZALÉKA, UGYANEZ AZ ARÁNY NÉMETORSZÁGBAN 20, AUSZTRIÁBAN 6 SZÁZALÉK.

Menczer Tamás emlékeztetett, hogy a kormány a nehéz helyzetben is a magyar emberek érdekeit nézi.FOTÓ: CSUDAI SÁNDOR - ORIGO

Mindezzel együtt persze az energia ára elképesztően magas. Akkor lesz újra elfogadhatóbb az ár, ha Brüsszel befejezi a káros szankciós politikát.

A kormány novemberben újabb, 4,5%-os kiegészítő nyugdíjemelést hajt végre, és szintén novemberben érkezik a nyugdíjprémium is. Miért van ennek jelentősége, annak tükrében, hogy Európa más országaiban megélhetési válság kezd kialakulni?

A kormánynak vannak stratégiai céljai. Ilyen például, hogy az idősekkel kötött szövetségnek megfelelően a nyugdíjak vásárlóértékét mindig, nehéz időkben is megőrizzük. Ezen kívül teljesítettük erkölcsi kötelességünket, amikor a baloldal által elvett 13. havi nyugdíjat visszaadtuk. Hasonló stratégiai cél, hogy a családtámogatási rendszerből a nagyon nehéz gazdasági helyzet ellenére sem veszünk el egy forintot sem, sőt bővíteni szeretnénk.

HÁROMSZOR ANNYIT FORDÍTUNK A CSALÁDOKRA, MINT TETTE A BALOLDAL 2010-BEN. HA AZ ORSZÁG GDP-JÉHEZ VISZONYÍTJUK A CSALÁDTÁMOGATÁSRA FORDÍTOTT ÖSSZEGET, LÁTHATJUK, HOGY A MAGYAR MODELL VILÁGSZINTEN IS KIEMELKEDŐ.

Szintén segítünk minden magyar családot a rezsicsökkentés átlagfogyasztásig történő fenntartásával, amely a békeidőben megszokottakhoz képest sokszoros terhet jelent a költségvetésnek, több ezer milliárd forintról van szó. Azt pedig mindig nagy érdeklődéssel figyelem, amikor a baloldali kollégák összehasonlítják a Gyurcsány-kormány gazdasági teljesítményét az Orbán-kormányéval.

Gyurcsány Ferenc államcsődbe vezette az országot, a baloldal elvett egyhavi nyugdíjat és bért, a családok és az állam nyakik úszott az adósságban, 11,5 százalék volt a munkanélküliség. Pedig „csak" egy gazdasági válsággal kellett szembenézniük.

Menczer Tamás hangsúlyozta az Origónak adott interjúban, hogy a szankciók bevezetését nem tartják demokratikusnak, mert bár rengeteget ártanak az európai embereknek, nem kérdezte meg őket a szankciókkal kapcsolatban senki.

FOTÓ: CSUDAI SÁNDOR - ORIGO

Az Orbán-kormány alatt viszont a válságok egymás után és egymással párhuzamosan jelennek meg, migráció, koronavírus, háború, szankciók miatti energiaválság. Államcsőd helyett mégis 13. havi nyugdíjról, fiataloknak járó adókedvezményről, családtámogatásról, rezsicsökkentésről, foglalkoztatási rekordról beszélhetünk. Ez a különbség. A helyzet persze nehéz, ezt mindannyian érezzük és tudjuk, éppen ezért harcol a kormány továbbra is a magyar érdekekért.

Miért fontos és egyedülálló most a nemzeti konzultáció, amelyet a kormány az energetikai szankciókkal kapcsolatban indít?

A háború kitörése után az európai miniszterelnökök és államfők megállapodtak abban, hogy a szankciók az energetikát nem fogják érinteni, de a brüsszeli bizottság mégis ezzel ellentétes javaslatokat készített.

A SZANKCIÓK BEVEZETÉSÉT NEM TARTJUK DEMOKRATIKUSNAK, MERT BÁR RENGETEGET ÁRTANAK AZ EURÓPAI EMBEREKNEK, NEM KÉRDEZTE MEG ŐKET A SZANKCIÓKKAL KAPCSOLATBAN SENKI.

Magyarország az első ország, ahol az emberek elmondhatják a véleményüket, és ezzel irányt szabhatnak a kormány munkájának. A nemzeti konzultációval egyetértési pontokat hozunk létre, a magyar emberek elmondhatják, hogy mi az, amit jónak vagy rossznak gondolnak, mi az, amit nem hajlandóak elviselni, és elvárjuk, hogy a magyarok véleményét mindenki tartsa tiszteletben. Ráadásul egy egységes, erős álláspont nagy erőt ad a kormánynak a nemzetközi vitákban.

A gázárplafon bevezetése nem több, hanem kevesebb gázt eredményezne az európai piacon – mondta a Századvég energetikai üzletágának vezetője az Origónak adott interjúban. Hortay Olivér szerint következményeit tekintve a gázárplafon-javaslat egy közvetett szankciónak tekinthető, amelynek a lényege, következménye ugyanaz lenne, mint egy uniós gázembargónak.

Március eleje óta az Európai Bizottság fokozott erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy az Európai Unió teljes körű energiaembargót vezessen be Oroszországgal szemben

– emlékeztetett a Századvég energetikai üzletágának vezetője az Origónak adott interjúban. Hortay Olivér felidézte, hogy ennek első lépéseként elfogadtatták a Tanáccsal a szilárd tüzelőanyagokra vonatkozó embargót, amely augusztusban lépett életbe, majd június elején pedig az olajembargót, ez pedig december 5-én fog hatályba lépni. Kiemelte:

FOTÓ: POLYÁK ATTILA - ORIGO

Óriási a vita a javaslat körül

Amikor az olajembargós döntés megszületett, akkor az Európai Bizottság úgy nyilatkozott, hogy néhány héten belül a gázembargós javaslatot is az európai uniós döntéshozók asztalára teszik majd, viszont akkor több tagállami vezető jelezte, hogy nem fogadják majd el azt, hiszen az Európai Unió jelentős mértékben kitett az orosz gázszállításoknak.

A korábbi években körülbelül az igényünk 40 százalékát Oroszországból szereztük be, és az infrastrukturális korlátok miatt ez rövid távon nem helyettesíthető az európai piacon. Mivel a tagállami vezetők jelezték, hogy nem fogják támogatni, ezért végül az Európai Bizottság tiszta formájában a gázembargós javaslatot nem is tette hivatalosan a Tanács asztalára, hanem nyár végén egy puhább formátumban lényegében átkeretezve azt, javaslatot tett az intézkedés bevezetésére

– hangsúlyozta Hortay Olivér. A szakértő szerint az eredeti elképzelésnek megfelelően a gázárplafon az Oroszországból érkező gázszállítmányokat érintette volna, és augusztus óta folyik a vita arról, mi legyen ezzel az intézkedéssel: bevezethető-e vagy sem.

Az Európai Unióba kevesebb gáz érkezik, mint amennyire szükség lenne

Hortay arról is beszélt az Origónak, hogy a Bizottság a gázárplafon intézkedését egy gazdaságvédelmi törekvésként tálalta. Augusztusban nagyon megemelkedtek az európai gázárak, és azt mondták, hogy ennek letörése érdekében akarnák bevezetni az intézkedést. A baj ezzel az, hogy

AZ ÁRAK ELSZABADULÁSÁNAK OKA, HOGY AZ EURÓPAI UNIÓBA KEVESEBB GÁZ ÉRKEZIK, MINT AMENNYIRE SZÜKSÉG LENNE, ÉS MIVEL A TŐZSDÉN SENKI SEM KÖTELEZHETŐ ARRA, HOGY ÉRTÉKESÍTSE A TERMÉKÉT, AZ ALAPVETŐ KÖZGAZDASÁGI LOGIKA ÉRTELMÉBEN EGY GÁZÁRPLAFON NEM TÖBB, HANEM KEVESEBB GÁZT EREDMÉNYEZNE AZ EURÓPAI PIACON.

Ennek az lenne a következménye, hogy a tőzsdén kívüli ügyletek száma megemelkedik, ezeknek az ára pedig meghaladja a tőzsdei ügyletek árszintjét, hiszen a Bizottság, illetve az EU csak a tőzsdei tranzakciókat képes kontrollálni gázárplafonnal. Ezen felül az ellátásbiztonsági félelmek is megemelkednének, hiszen így is nagyon kevés gáz áll a közösség rendelkezésére, ráadásul

AMIÓTA AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG ELKEZDTE LEBEGTETNI A GÁZÁRPLAFON LEHETŐSÉGÉT, AZÓTA OROSZORSZÁG MÁR TÖBB ÍZBEN NYILATKOZOTT ARRÓL, HOGY AZOKBA AZ ORSZÁGOKBA, AMELYEK ÁRPLAFONT VEZETNEK BE, MIVEL AZ ÜTKÖZIK A MEGLÉVŐ SZERZŐDÉSES KERETEKKEL, NEM FOG GÁZT SZÁLLÍTANI.

Ez egy újabb bújtatott szankció

Hortay Olivér az Origónak hangsúlyozta, hogy következményeit tekintve a gázárplafon-javaslat egy közvetett szankciónak tekinthető, aminek a lényege, következménye ugyanaz lenne, mint egy uniós gázembargónak.

Azt, hogy maga az intézkedés valójában nem szolgálna gazdaságvédelmi célokat, jól mutatja, hogy az elmúlt hónapban minden alkalommal, amikor az Európai Bizottság tisztségviselői – elsősorban Ursula von der Leyen – olyan bejelentéseket tettek, amik arra utaltak, hogy nagyobb az esélye az intézkedés bevezetésének, arra a piacok idegesen reagáltak, és a gázárak meg növekedtek

– jelentette ki, majd hozzáfűzte: minden olyan hírre, ami pedig azt mutatta, hogy a bevezetésének esélye csökken, annak hatására az árak csökkentek. A piaci szereplők úgy ítélik meg, hogy a gázárplafon egy új kockázat lenne az európai piacon, ami csökkentené az Európai Unióba irányuló gázszállítások volumenét, ezzel pedig emelné az árakat, és növelné az ellátásbiztonsági félelmeket.

Európa komoly bajba kerülhet

Fontos hozzátenni, hogy egy ilyen típusú intézkedés az elmúlt hónapok eseményeinek tükrében leginkább a régiónkat érintené, tudniillik az utolsó gázvezeték, amin keresztül Oroszországból zavartalanul és biztonságosan érkeznek gázszállítmányok, az a Török Áramlat gázvezeték

– szögezte le az üzletágvezető, aki azt is elmondta, hogy a Jamal vezetéken, ami Fehéroroszországon keresztül Lengyelországba megy, tavasz óta nem jön gáz az Unióba a rubelben történő fizetési vita miatt.

AZ ÉSZAKI ÁRAMLAT GÁZVEZETÉK AUGUSZTUS ÓTA ÁLL, ÉS A CÉLZOTT TÁMADÁS MIATT ÚGY TŰNIK, HOGY A KÖVETKEZŐ HÓNAPOKBAN A SZÁLLÍTÁSOK NEM IS FOGNAK ÚJRAINDULNI.

Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök, Vlagyimir Putyin orosz, Recep Tayyip Erdogan török és Aleksandar Vucic szerb elnök a Török Áramlat gázvezeték megnyitásának alkalmából rendezett ünnepségen Isztambulban, 2020. január 8-ánFORRÁS: MTI/EPA/TOLGA BOZOGLU

Az ukrán vezetékkel kapcsolatban pedig folyamatos a bizonytalanság. Egyfelől Ukrajnában háború zajlik, aminek a következményei kiszámíthatatlanok, mind abban a tekintetben, hogy valamilyen fizikai támadás éri a vezetéket, mind abban a tekintetben, hogy Ukrajna és Oroszország között a tranzitdíjakkal kapcsolatos vita eszkalálódik, másrészt ennek következményeképpen bármelyik fél leállítja a szállításokat. Ilyen jellegű problémák a Török Áramlatot nem fenyegetik, sőt, az elmúlt hetek nyilatkozatai abba az irányba mutatnak, hogy ezt a déli csatornát a felek szeretnék bővíteni és erősíteni – tette hozzá Hortay Olivér.