A NATO célja a béke megőrzése

A NATO nukleáris elrettentő erejének alapvető célja a béke megőrzése és a szövetségesek elleni esetleges támadás megelőzése – jelentette ki a NATO-főtitkár Brüsszelben, a tagországok védelmi minisztereinek kétnapos tanácskozását követően csütörtökön.

Jens Stoltenberg sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, „rendkívül távoliak” az olyan a körülmények, amelyek között a katonai szövetségnek nukleáris fegyvert kellene bevetnie.

„Súlyos következményei lennének, ha Oroszország nukleáris fegyvert vagy bármilyen nukleáris eszközt alkalmazna Ukrajna ellen” – fogalmazott a NATO-főtitkár, majd hozzátette: az orosz nukleáris fenyegetés most a legveszélyesebb és legfelelőtlenebb a háború februári megkezdése óta. Ilyen eszközök alkalmazása alapjaiban változtatná meg a konfliktus természetét – emelte ki.

Stoltenberg hangsúlyozta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök nukleáris retorikája veszélyes és felelőtlen. A NATO komolyan veszi ezeket a fenyegetéseket, de nem ijed meg és éber marad. Ezzel összefüggésben aláhúzta: egyetlen tagország megtámadása azt jelentené, hogy aktiválják a katonai szövetség alapszerződésének kollektív védelemről szóló pontját, a washingtoni szerződés 5. cikkét.

Kijelentette: a NATO nem részese a konfliktusnak, de továbbra is támogatja Ukrajnát, ameddig csak kell. Ezzel kapcsolatban közölte, hogy a tagországok számos és különböző katonai eszközzel segítik Ukrajnát. Fejlett rendszereket szállítanak a hadban álló országnak, beleértve a tüzérséget, a légvédelmet és a páncélozott járműveket is. Emellett üzemanyagot, téli ruházatot és orvosi ellátást is biztosítanak, és a védelmi közösség hamarosan drónellenes berendezéseket is szállít Ukrajnának – tette hozzá.

Stoltenberg kiemelte, hogy az Északi Áramlat gázvezeték ellen elkövetett szabotázs rávilágított a létfontosságú felszíni, illetve felszín és tenger alatti infrastruktúrák védelmének fontosságára. „Növeltük éberségünket a Balti- és az Északi-tengeren, továbbá megkettőzzük a haditengerészeti jelenlétünket is a régióban” – fogalmazott, majd hozzátette: a szövetség fokozza a hírszerzési adatok megosztását és felügyeletet minden területen, a világűrtől a tenger alatti képességekig.

A NATO-főtitkár végezetül közölte, a tagországok védelmi miniszterei áttekintették a NATO elrettentő képességének és védelmének megerősítése terén elért haladást, és megállapodtak abban, hogy a szövetség növeli a magas fokú készenlétben tartott erőinek számát. Még több erőt csoportosít a szövetség keleti régiójába, köztük nyolc harccsoport a Balti-tengertől a Fekete-tengerig – tette hozzá Jens Stoltenberg.

Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter sajtótájékoztatóján „felelőtlen, meggondolatlan és veszélyes retorikának” nevezte az orosz nukleáris fenyegetést. Közölte: a nukleáris fegyverek esetleges orosz bevetésével kapcsolatosan az Egyesült Államok nem látja szükségesnek, hogy bármit változtasson jelenlegi katonai berendezkedésén vagy az esetleges válaszintézkedéseket illetően. A NATO nem fél az orosz fenyegetéstől, megvannak a képességei, hogy megvédje tagországait – jelentette ki.

Austin történelmi jelentőségűnek nevezte Svédország és Finnország NATO-csatlakozási szándékának kinyilvánítását, és arra biztatta a tagországokat, hogy valamennyien mihamarabb járuljanak hozzá a katonai szövetség erősítését is jelentő bővítéshez.

Az Egyesült Államok teljes mértékben elkötelezett a katonai szövetség alapszerződése kollektív védelemről szóló pontja, a washingtoni szerződés 5. cikke betartása mellett, ami azt jelenti, hogy a NATO-tagországok területének minden négyzetcentiméterét megvédi esetleges agresszió esetén – jelentette ki az amerikai védelmi miniszter Brüsszelben csütörtökön.

Lloyd Austin a NATO-tagországok védelmi miniszterei tanácskozásának befejező munkanapjára érkezve hangsúlyozta, a szövetségesek minden segítséget megadnak Ukrajnának mindaddig, amíg arra szükség van. Hozzátette, várakozással tekint Svédország és Finnország NATO-csatlakozása elé, mely reményei szerint hamarosan megtörténik.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár rövid érkezési nyilatkozatában megköszönte Washington transzatlanti együttműködés melletti elkötelezettségét, valamint hozzájárulását Ukrajna támogatásához. Közölte, a szövetségesek a tanácskozás első munkanapján arról egyeztek meg, hogy még több támogatást nyújtanak Ukrajnának, egyebek mellett légvédelmi rendszerekkel segítik a háborúban álló ország önvédelmét.

Üdvözölte, hogy az ENSZ Közgyűlése szerdán elítélte az Oroszország által támogatott úgynevezett népszavazásokat, azok alapján négy ukrajnai régió elcsatolását, továbbá követelte, hogy Moszkva azonnal változtasson az intézkedésein, illetve kimondta Ukrajna területi sérthetetlenségét. Mindez azt mutatja, hogy ki kell állni a szabályokon alapuló nemzetközi rend fenntartása és a közös alapértékek mellett – tette hozzá a NATO-főtitkár.

Stoltenberg a szerdán kezdődött, kétnapos védelmi miniszteri tanácskozás részleteiről adott korábbi tájékoztatása szerint a résztvevők arra összpontosítanak, hogy a szövetség miként fokozza és tartsa fenn Ukrajnának nyújtott támogatását, illetve erősítse tovább a tagországok védelmét. Megbeszélik továbbá, hogy a NATO-nak a korábbinál nagyobb figyelmet kell fordítania a létfontosságú infrastruktúrák védelmére.

Káros és provokatív a nyugati vezetők retorikája a nukleáris fegyverek lehetséges alkalmazásáról – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerdán újságíróknak.

Szólt arról is, hogy az orosz hadsereg mozgósításának nincs újabb hulláma, miután egyes regionális tisztviselők arról számoltak be, fokozzák a mozgósítási erőfeszítéseket. Újságíróknak azt tanácsolta, hogy erről a regionális kormányzóknál kell érdeklődni.

A Kreml szóvivője egyben hangsúlyozta, Jens Stoltenberg NATO-főtitkár keddi kijelentései megerősítésnek tekinthetők abban, hogy a NATO Ukrajna oldalán harcol Ukrajna és Oroszország konfliktusában. Stoltenberg ugyanis kedden Brüsszelben azt mondta, Ukrajnának sürgősen még több légvédelmi rendszerre van szüksége területének és lakosságának védelméhez. Egyben üdvözölte és rendkívül fontosnak nevezte, hogy egyes NATO-tagországok légvédelmi rendszereket biztosítanak Ukrajna számára, és azt mondta: az elmúlt napok légitámadásai bizonyítják, hogy a megtámadott országnak nemcsak több, hanem a legkülönbözőbb típusú légvédelmi eszközökre van szüksége. Kijelentette: Moszkva nukleáris fenyegetése veszélyes és felelőtlen.