A magyar válságkezelés mintát jelent, amire az IMF is odafigyel

Magyarország a 2010 után mutatott teljesítményével ma már egyfajta mintát is jelent a sikeres válságkezelésre, ezért odafigyelnek ránk – jelentette ki Varga Mihály pénzügyminiszter pénteken Washingtonban a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) éves közgyűlésének plenáris tanácskozása után.

A miniszter a közmédiának adott interjúban elmondta, hogy Magyarország ma már a segítő, a donorországok közé tartozik, így tárgyalt a Világbank alelnökével is, akivel arról állapodott meg, hogy keresik azokat a lehetőségeket, amelyek révén magyar vállalatok bekapcsolódhatnak világbanki finanszírozásból megvalósuló ukrajnai programokba.

Varga Mihály, aki európai országcsoportot képviselő kormányzó-helyettesként részt vett a Nemzetközi Monetáris és Pénzügyi Bizottság plenáris ülésén, közölte, hogy érzékeltetni akarta régiónk speciális helyzetét, amelyben Közép és Kelet-Európa az orosz–ukrán háború közvetlen közelsége miatt van. Ebben az energiakitettség nagyon fontos kérdés, amire válaszokat kell találni, az alternatív lehetőségek megtalálásán keresztül is – mondta és hozzátette, hogy a szankciós energiaválság kezelése is feladata a régió országainak.
   
A miniszter hangsúlyozta, hogy a magas energiaárak jelentősen megnövelik az infláció mértékét ebben a régióban, ami már olyan tehernövekedést jelent a középosztály, illetve az alsó-középosztály számára, amit állami segítség nélkül nagyon nehéz kiküszöbölni. Ezért is volt helyes a magyar kormány lépése, amellyel megőrizte a rezsivédelmi intézkedéseket, és az átlagfogyasztás mértékéig továbbra is támogatott áron lehet hozzájutni az energiahordozókhoz – mutatott rá, hozzátéve, hogy tárgyalásain szóba került a magyar rezsivédelmi intézkedés, mint egyfajta „jó gyakorlat”.
   
Varga Mihály kiemelte, hogy míg Magyarország korábban rá volt szorulva a Nemzetközi Valutaalap pénzére, most azt érzékelte, hogy a szervezet akár a magyar megoldásokra is nyitott, és „érdeklődéssel fordulnak felénk”.
   
Az a magyar megoldás, amely 2010 után elindult, azaz, hogy a gazdasági visszaesésre nem feltétlenül megszorító lépésekkel, hanem a gazdaság ösztönzésével kell reagálni, egy olyan elem, amely azóta az IMF csomagjában is szerepel, és amiről most több ország gazdasági válságkezelése kapcsán is egyeztetnek – fejtette ki a pénzügyminiszter.
   
Hozzátette, hogy Magyarország már nem tartozik és nem kíván azon országok közé tartozni, amelyek rá vannak szorulva a valutalap forrásaira, ebben a viszonyrendszerben Magyarország azokat a megoldásokat kívánja megismertetni az IMF-el, amelyek a 2010-es években segítettek abban, hogy Magyarország egy „IMF-megsegítette” országból egy olyan országgá tudott válni, amely már a koronavírus-világjárvány előtt a legmagasabb növekedést produkálta az Európai Unióban.
   
A Világbank és a Nemzetközi Valutaalap éves közgyűlésén bemutatták a valutaalap friss gazdasági előrejelzését. A helyzet drámai megváltozását mutatja, hogy míg a tavaszi gazdasági összefoglaló címe az volt, hogy a „Háború visszaveti a gazdasági kilábalást”, a héten kiadott dokumentum már úgy foglalja össze a helyzetet, hogy „Szembeszállni a megélhetési költségek által okozott válsággal”, ami azt is jelenti, hogy a világ jó részében idén és jövőre is az infláció okozza majd a legnagyobb gondot. Erre mutatott rá Kristalina Georgieva, a szervezet vezérigazgatója a közgyűlés idején tartott sajtótájékoztatóján. Ahogy mondta, az infláció azt jelenti, hogy a lakosság jó része gazdasági válságot érzékel majd, még akkor is, ha országában a gazdasági növekedés összesített száma nem kerül a negatív tartományba.

A szervezet vezetője felhívta a figyelmet, arra is látnak esélyt, hogy a jövő évi globális gazdasági növekedés történelmi mélypontra, 2 százalékra kerül. Kína gazdasági növekedése ugyanakkor ismét erőre kaphat, az idei 3,5 százalék után jövőre már a 4 és fél százalékot közelítheti.

A Nemzetközi Valutaalap 5,7 százalékra javította a magyar gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését, a térség egyik legnagyobb bővülését várják Magyarországon – jelentette ki Varga Mihály, aki a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap éves közgyűlésén vesz részt Washingtonban. A magyar pénzügyminiszter a Pénzügyminisztérium  közleménye szerint hangsúlyozta: ma már egészen más keretek között vehetünk részt a Nemzetközi Valutaalap közgyűlésén, mint a 2008 körüli időszakban. Az akkori magyar kormány az IMF-től várta a megoldásokat, míg ma már arra is van példa, hogy Magyarország hozza a jó választ gazdaságpolitikai kérdésekre.

Varga Mihály a Nemzetközi Monetáris és Pénzügyi Bizottság plenáris ülésén helyettes kormányzóként képviseli az országcsoportot, amelyben többek között Ausztria, Csehország, Szlovákia, Szlovénia, valamint Belgium, Luxemburg és Törökország is szerepel. Az orosz–ukrán háború hatásairól szólva a miniszter rámutatott: a háború nyomán hozott szankciók súlyos csapást mérnek Európa gazdaságára, hosszú távon pedig a térség versenyképességében nehezen visszafordítható károkat okoznak. A szankciós energiaválság rendkívüli költségeket ró az egyes országokra, ezért az országcsoportunk kiemelten fontosnak tartja az energiabiztonság növelését és a megújuló energiaforrásokra való átállás támogatását – hangsúlyozta a tárcavezető.

Mint mondta: magyar részről a szankciós politika újragondolását javasoljuk, az elhibázott szankciók helyett béketárgyalásokra van szükség, ahogyan azt Magyarország a kezdetektől fogva hangsúlyozza. Az utóbbi tíz évben a valutaalap fokozatosan maga is felvállalta azt a megközelítést, hogy válsághelyzetben a megszorítások helyett a gazdaság élénkítésével, a családok és a vállalkozások támogatásával gyorsabb, jobb eredményeket érhetünk el – emelte ki Varga Mihály. Hozzátette: jelentős fordulat, hogy az IMF a koronavírus válság alatt már kifejezetten támogatta az ilyen megközelítést.

A magyar pénzügyminiszter hangsúlyozta: a 2010-ben hivatalba lépő kormány gazdaságpolitikai intézkedései több fronton igazolást nyertek. Elfogadottá vált a Magyarországon alkalmazott egykulcsos személyi jövedelemadó, a devizahitelek előtörlesztése, illetve a válságadók kezdetben sokat bírált bevezetése is. Ma már az IMF is elismeri a munkaalapú gazdaságra épülő magyar megoldást – mondta a tárcavezető.

„Nincs B terv, meg akarunk állapodni az unióval, és meg is fogunk” – jelentette ki Varga Mihály pénzügyminiszter. Hozzátette: amit hazánk vállalt, azt teljesíteni is fogja – írja a Világgazdaság.

Április vége óta érdemben nem növekszik a költségvetés hiánya, és a későbbiekben is jöhetnek javító intézkedések – jelentette ki egy keddi háttérbeszélgetésen Varga Mihály pénzügyminiszter. Emlékeztetett arra, hogy korábban a tárcáknál zárolásokat hajtottak végre, miközben felfüggesztettek bizonyos fejlesztéseket, és extraprofitadókat vetett ki a kormány, miközben a jövedéki adó is emelkedett.

Ezek mellett takarékos állami gazdálkodást írtak elő. Az utóbbi kapcsán a miniszter közölte, hogy a folyó kiadások – mint például a nyugdíjak, az állami bérek, a szociális juttatások – kifizetése zavartalan, de más összegek kifizetéséhez a pénzügyminiszter hozzájárulása szükséges. A tárcavezető úgy fogalmazott: a szerződéseket be kell tartani, ez nem kérdés. A beszállítókkal a tárcák tárgyalnak, ha kell.

Varga Mihály közölte: a kormány igyekszik tartani a 4,9 százalékos hiányt, de akad itt egy elszámolási kérdés. Hazánk 740 milliárd forint értékben extra gázkészletet halmoz fel, a vásárlás értéke 1,2 százalékkal növeli a hiányt. Az unió statisztikai hivatala úgy véli, a beszerzést be kell számolni a hiányba, emiatt az 6 százalék feletti lehet. Varga Mihály ugyanakkor azt sem tartja elképzelhetetlennek, hogy valamennyit majd értékesítenek ebből a tételből. „Akár ezzel együtt is 4,9 százalék lehet a hiány” – jegyezte meg.

„Nincs B terv: meg akarunk állapodni az unióval, és meg is fogunk” – vélekedett a miniszter, hozzátette: amit hazánk vállalt, azt teljesíteni is fogja. A fontos dátum ez ügyben november 19. Ennek kapcsán a miniszter megjegyezte: egy friss döntés szerint 701 millió eurót kap Magyarország, ez a harmadik legjobb mutatónak számít lakosság- és GDP-arányosan. Az összeg a fosszilis energia kiváltására használható fel.

A miniszter – maradva az uniónál és az energiaügyeknél – arról beszélt: a nagy trendeket Magyarország nem tudja befolyásolni. „A béke és a szankciók megváltoztatása hozhat fordulatot a helyzetben” – mondta Varga Mihály. Majd azzal folytatta: az energiaszankciók megváltoztatására, oldására van szükség. Az Európai Bizottság azonban láthatóan nem elégszik meg az eddigiekkel. Márciusban még arról volt szó, hogy nem lesz szankció az energiára. Aztán három hét múlva a szénre, újabb három hét múlva pedig az olajra vezetett be szankciót az EU. „A szankciós hevület erősen megérződik a tagállamok gazdaságán” – jegyezte meg a miniszter.

A miniszter a lakosság helyzetéről is beszélt. Elsőként azt említette meg, hogy a lakosság takarékoskodásba kezdett. Ez egyfelelől abból látszik, hogy a magánszemélyek is veszik az államkötvényeket: az elmúlt héten 470 milliárd forint értékben vásárolt a lakosság, ebből 317 milliárd az inflációkövető új papírból fogyott. Nincs bizalmatlanság – húzta alá a miniszter, majd így folytatta: a lakosság ezzel hozzájárul ahhoz, hogy az állam finanszírozása stabil maradjon.

Másrészt a kiskereskedelmi forgalmi adatokban már mutatkozik visszaesés. A lakosság takarékoskodni kezdett – nyomatékosította Varga Mihály. Hozzátette: az infláció idén 14 százalék körül lehet, jövőre pedig 10 százalék feletti infláció valószínűsíthető.

„Nem kell túl pesszimistának lennünk” – folytatta a tárcavezető. Mint mondta, idén négy százalékkal nőhet a magyar gazdaság, jövőre azonban ennél jóval kisebb lehet a bővülés. „Azokkal a szakértőkkel értek egyet, akik nagyjából egyszázalékos növekedésre számítanak. 2024-ben lehet a bővülés újra három-négy százalék körüli” – fogalmazott a miniszter.