A magyar háztartások energiaköltségei továbbra is a legkedvezőbb Európában

A magyar családok energiaköltségei ugyanakkor továbbra is a legkedvezőbbek. Az áramért Európában a második legkisebb árat fizetjük az átlagfogyasztásig, míg a gáz ára nálunk a legkedvezőbb – számolt be róla az M1 Híradója.

Nagyon sokan várják ezekben a napokban, hogy milyen összegű gáz, illetve villanyszámlát kapnak szolgáltatóiktól. Az biztos, hogy a magas energiaárak ellenére a magyar családok energiaköltségei továbbra is a legkedvezőbbek Európában.

Scherer Zsolt, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal szóvivője arról beszélt, hogy míg szeptemberben több európai fővárosban is jelentősen emelkedtek a lakossági fogyasztókat terhelő rezsiköltségek, addig a meghatározott éves átlagfogyasztással rendelkező magyar családok továbbra is kedvező áron juthatnak földgázhoz és villamos energiához.

Hozzátette,

még azok is jóval kevesebbet költenek gázra, villanyra európai összehasonlításban, akik az átlagot meghaladóan fogyasztanak és már úgynevezett lakossági piaci árat is fizetnek az energiáért.

Egy frissen készült vizsgálat szerint szeptemberben a lakossági fogyasztók által fizetett villamos energia ára Svédországban 47, Észtországban 41, Németországban pedig 23 százalékkal emelkedett. Földgázért Észtországban 88, Ausztriában 36, míg Hollandiában 23 százalékkal kellett többet fizetni az előző hónaphoz képest.

A szakértők szerint az augusztus 1-jén életbe lépett új rezsiszabályokkal is a magyar családok vannak Európában az egyik legnagyobb biztonságban, hiszen továbbra is hatóságilag rögzítik azt az árat – az átlagfogyasztásig –, amit az áramért, illetve a gázért fizetni kell.

Az új szabályok szerint a kormány meghatározott egy limitet, ameddig a gázt és a villanyt mindenki rezsicsökkentett áron kapja: ez a limit a földgáznál 1729 köbméter, a villamos energiánál pedig 2523 kilowattóra évente. Ebben az esetben a gáz 102, az áram pedig 36 forintba kerül köbméterenként, illetve kilowattóránként.

Aki a limitet, azaz az átlagot túllépi, az lakossági piaci árat fizet, ami jóval kevesebb, mint a versenypiaci ár. Ez azt jelenti, hogy a gáznál 1020 forint helyett 747 forintba kerül köbméterenként az átlagot meghaladó fogyasztás. Ugyanez az áramnál 268,9 forint helyett csak 70,1 forint kilowattóránként.

„A magyar kormány adja a legnagyobb segítséget az energiaárakban az egész Európai Unióban”

– ezt a miniszterelnök mondta az Országgyűlés őszi ülésszakának nyitónapján. Orbán Viktor megerősítette, hogy a rezsicsökkentés a jövőben is megmarad.

„Fenntartjuk a rezsicsökkentett árakat az átlagfogyasztás erejéig, és ezzel minden magyar család spórol átlagban havi 181 ezer forintot“– fogalmazott.

Eközben más uniós tagállamokban az energiatarifákat a piaci árváltozások befolyásolják. Mivel a piaci árak folyamatosan növekszenek – a gázért például volt már, amikor 300 eurónál is többet kellett fizetni megawattóránként –, így a lakossági árak is folyamatosan emelkednek, azaz a családok terhei is növekednek.

Nem véletlen, hogy több országban is radikális takarékoskodási megoldásokat vezettek be.

Szakértők szerint egyre nagyobb az energiabizonytalanság Európában: az árak meredeken emelkednek, és az sem biztos, hogy például gázból lesz-e elég télen. Ezzel szemben Magyarország energiaellátása stabil, azt ugyanis hosszú távú szerződések garantálják. Közben a tározók töltése is jól halad, és a gáz is folyamatosan érkezik – hangzott el az M1 Híradójában.

Egyre szigorúbb szabályokat vezetnek be Spanyolországban az energiaválság miatt. A klímákat tilos 27 foknál hidegebbre állítani, télen pedig nem lehet 19 foknál melegebb a helyiségekben.

Olaszországban és Görögországban is bevezették a 27 fokos hűtési limitet. Párizsban pedig bírságot kap az, aki nyitva hagyja az ajtót, miközben működik a klíma.

Az Egyesült Királyságban is nehéz idők jönnek. Sokan úgy készülnek, hogy a rezsiszámlák négyszer akkorák lesznek, mint tavaly.

Amíg egyre több ország kényszerül arra, hogy pluszterheket rójon a lakosságra az energiaválság miatt, addig Magyarországon a piaci árnál sokkal olcsóbban biztosítják a villanyt és a gázt, az augusztus 1-jén életbe lépett új szabályok szerint az átlagfogyasztásig.

A villamos energiánál az átlagfogyasztási limit 2523 kilowattóra, a földgáznál ugyanez 1729 köbméter évente. A gáz köbméteréért 102, az áramért kilowattóránként 36 forintot kell fizetni. És az átlagos fogyasztáson felüli mértékre kiszabott tarifa is kedvezőbb, mint a szabadpiaci ár.

A családok így évente több, mint kétmillió forintot spórolhatnak a rezsiszámlákon.

Mivel a különböző gázkeverékeknek más a fűtőértéke, a kormány úgy döntött, hogy ehhez igazítja az átlagfogyasztás mértékét és 63 645 megajoule fűtőétékben biztosít mindenkinek rezsicsökkentett áron gázt – közölte Gulyás Gergely miniszter kedden.

Vagyis a gyakorlatban nem az számít majd, hogy hány köbméter gáz fogy egy háztartásban, hanem az, hogy annak mekkora a fűtőértéke. Azok sem járhatnak rosszabbul, akik gyengébb fűtőértékű gázt kapnak a szolgáltatóktól.

Magyarország energiaellátása gázból és áramból is biztosított.

Az unióban hazánknak van az egyik legnagyobb gáztároló-kapacitása. Ezek töltöttsége már most több mint 60 százalék. A jelenleg tárolt 3,8 milliárd köbméter pedig már jóval meghaladja az uniós előírásokat is, ez 76 téli napra fedezi a lakosság és az ipar ellátását.

Amíg Európában egyre nagyobb az energiaválság, Magyarország helyzete kedvező – közölte Hortay Olivér az M1-en. A Századvég energetikai üzletágvezetője szerint ez annak köszönhető, hogy

Magyarország gázigényét hosszú távú szerződések fedezik, a gáztárolók töltése jól halad, és folyamatos érkezik a gáz Magyarországra.

„Míg egyre több európai tagállamnál egyre erősebb az a félelem, hogy a következő fűtési időszakban, legalábbis annak a második felében gázhiánnyal kell szembesülni, jelenleg semmilyen jel nem utal arra, hogy Magyarországnak ilyen problémával meg kellene küzdenie a következő fűtési időszakban” – fogalmazott a szakértő.

Hortay Olivér hozzátette: a magyar családok helyzete európai szinten is kedvező, ugyanis a kormány tartja az ígéreteit, és mindent megtesz azért, hogy a lehető legjobban megkímélje a lakosságot az energiaválság hatásaitól.

Magyarország csatlakozik ahhoz a tervhez, hogy Azerbajdzsán egy tenger alatti vezetéken nagy mennyiségű zöld villamos energiát juttasson el Európába – jelentette be a külgazdasági és külügyminiszter, miután telefonon tárgyalt az azeri energiaügyi miniszterrel. Szijjártó Péter a közösségi oldalán azt írta: az ukrajnai háború és az arra adott szankciós válaszok nyomán súlyos energiaellátási válság alakult ki Európában, továbbá hozzátette, hogy a mostani helyzet világosan rámutat az új energiaforrások felfedezésének és ellátásba történő bevonásának fontosságára – számolt be az M1 Híradó.

Szakértők szerint az új rezsiszabályokkal is a magyar családok vannak Európában az egyik legnagyobb biztonságban, mert az átlagfogyasztás mértékéig továbbra is hatóságilag rögzített az áram és a gáz ára.

Sőt, a gáz esetében a kormány 63 645 megajoule-ra emelte azt a fűtőértéket, amit az átlagfogyasztásig rezsicsökkentett áron lehet felhasználni.

A családok egy részének a helyzete nem változik, mert aki magas fűtőértéken kapja a gázt, továbbra is a korábbi átlagfogyasztás, 1729 köbméter évente lesz az irányadó. Viszont a családok egy másik része jobban jár, mert ahol alacsony fűtőértéken vásárolnak gázt, azoknál ez az 1729 köbméter akár magasabb is lehet évente

– mondta Hortay Olivér, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.

Az energiaellátás Magyarországon mind a gáznál, mind az áramnál biztosított, a hazai gáztárolók töltöttsége már jóval meghaladja a 60 százalékot. A jelenleg tárolt 3,8 milliárd köbméter 76 téli napra elegendő a teljes ország ellátásához.

Világszerte versenyfutás zajlik az új energiaforrások után, az országok próbálnak több lábon állni, ebben pedig Magyarország jól áll – erről Szijjártó Péter írt közösségi oldalán.

A külügyminiszter bejelentette, Magyarország csatlakozik ahhoz a tervhez, hogy Azerbajdzsán Georgián és Románián keresztül szállítson zöld villamos energiát hazánk felé.

Szijjártó Péter szerint a beruházás hozzájárul Magyarország energiabiztonságához és közelebb viszi az országot a karbonsemlegességi célokhoz.

Hiába szenved Európa a szankcióktól, még mindig vannak olyan államok, amelyek újabb büntetőintézkedéseket akarnak Oroszországgal szemben.

A Magyar Nemzet írt arról, hogy Észtország hamarosan javaslatot tesz Brüsszelnek egy 8. szankciós csomagra. Ebben megtiltanák az orosz állampolgárok beutazását az Európa Unióba, bővítené a korlátozások alá eső árucikkek listáját, de ami a lesúlyosabb: teljes körű embargót vezetnének be az orosz energiahordozókra.

Szijjártó Péter külügyminiszter kedden tárgyalt észt kollégájával, majd azt írta, hogy „egyetértünk abban, hogy Ukrajnában mielőbb béke kell, de abban nem, hogy ezt a szankciók segítik-e”. Szijjártó Péter azt is hangsúlyozta, hogy „Magyarország földgáz- és kőolajellátását fizikailag lehetetlen biztosítani az orosz energiaforrások nélkül, ezért azok szankcionálásáról Magyarország tárgyalni sem hajlandó”.

„A szankciós politika nem vált be” – mutatott rá a Nézőpont Intézet elemzője. Pálfalvi Milán szerint a háború és az elhibázott brüsszeli szankciók a felelősek a világszerte kialakult élelmiszer- és energiaválságért. Az elmúlt fél év megmutatta, hogy a szankciók nem működnek.

„Eddig hét szankciós csomag született és a nyolcadikat tervezik jelen pillanatban a balti országok és néhány ország. Ez sem fog megoldást adni arra a problémára, amire egyértelműen azt mondják, hogy szerintük szükség van annak érdekében, hogy a háború befejeződjön, Oroszországot ellehetetlenítsék” – tette hozzá az elemző.

Pálfalvi Milán kiemelte, az észtek igyekeznek megfelelni a brüsszeli és a német elvárásoknak, de az elemző szerint az kollektív büntetésként is felfogható, hogy a szankciókkal művészeket és hétköznapi embereket tiltsanak ki az EU területéről azért, mert oroszok.

Októbertől 80 százalékkal emelkedik a brit fogyasztók energiaköltsége – közölte pénteken az országos energiafelügyeleti hatóság (Ofgem), így az átlagos éves háztartási számlák 3 549 fontra (1 731 821 forintra) emelkednek.

Jonathan Brearley, az Ofgem vezérigazgatója szerint az emelés „tetemes hatással” lesz a háztartásokra szerte Nagy-Britanniában, és januárban újabb emelés valószínűsíthető, ami az energiapiacokon tapasztalható jelentős árnyomásnak tudható be.

Szerinte sürgős és határozott lépésekre van szükség a kormány részéről, hogy további segítséget nyújtson a háztartásoknak. „A kormány támogatási csomagja jelenleg segítséget nyújt, de egyértelmű, hogy az új miniszterelnöknek további lépéseket kell tennie az októberben és jövőre esedékes áremelések hatásának kezelése érdekében” – mondta. „A válaszlépéseknek meg kell felelniük az előttünk álló válság mértékének” – tette hozzá.

Nadhim Zahawi pénzügyminiszter pénteken bejelentette, hogy tervet készít elő a következő kormány számára. A brit Konzervatív Párt ezekben a napokban dönt arról, hogy Liz Truss jelenlegi külügyminiszter vagy Rishi Sunak volt pénzügyminiszter legyen a párt új vezetője és az ország következő miniszterelnöke. A pártszavazás eredményét szeptember 5-én jelentik be. Zahawi elismerte, hogy az áremelkedés millióknak okoz majd gondot.

Az Ofgem közölte, hogy nem ad előrejelzést januárra, amikor újra felülvizsgálják az energiaárakat, mert a piac továbbra is túlságosan változékony, de azt mondta, hogy az árak „jelentősen romolhatnak” 2023-ban is.

Az energiaszámlák idén az egekbe szöktek, miután a világjárvány után már amúgy is emelkedő nagykereskedelmi gáz- és áramárak megugrottak azután, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, és Moszkva visszafogta az Európába irányuló gázexportot.

A 24 millió brit háztartás új átlagos villamosenergia- és gázszámlája azt jelenti, hogy az energiaszámlák csaknem megháromszorozódtak tavaly októberhez képest, amikor átlagosan 1277 fontot tettek ki, ami jelentős tényezője volt a 40 éves csúcsra emelkedő inflációnak.