A közvélemény elutasítja a magyar választási kampányok külföldi finanszírozását

A magyarok 62 százaléka elfogadhatatlannak tartja, hogy hazai politikusok és politikai pártok akár közvetlenül, akár közvetve jelentős kampánytámogatást fogadjanak el külföldről, külföldi szervezetektől, illetve milliárdosoktól – állapítható meg a Századvég legfrissebb közvélemény-kutatásából. A felmérés azzal összefüggésben vizsgálta meg a magyarok véleményét a hazai politikai szereplők külföldi, kampánycélú támogatásáról, hogy a hatpárti baloldali összefogás egykori miniszterelnök-jelöltjéhez, Márki-Zay Péterhez köthető Mindenki Magyarországa Mozgalom jelentős tengerentúli pénzügyi adományokhoz jutott az áprilisi országgyűlési választások kampányához kapcsolódóan.

Kiindulópontként fontos rögzíteni, hogy Magyarországon a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény tiltja, hogy a pártok külföldi szervezetektől és nem magyar állampolgároktól vagyoni hozzájárulást fogadjanak el, továbbá tilalmazza a névtelen adományok juttatását is. Az említett rendelkezések jogpolitikai indoka a magyarországi választásokat célzó külföldi befolyásolási kísérletek kizárása és a külföldi érdekcsoportok hazai – politikai természetű – befolyásvásárlásának megakadályozása, emlékeztet a Századvég.

A többség hallott arról, hogy Márki-Zay szervezete kapott külföldről pénzt

Fotó: Századvég Alapítvány

A felmérés készítői rámutatnak: aggályokat vet fel, hogy Márki-Zay Péter augusztusban kijelentette, hogy az amerikai székhelyű Action for Democracy nevű szervezet még hónapokkal az áprilisi országgyűlési választásokat követően is több száz millió forintos támogatást utalt át a hódmezővásárhelyi politikus által vezetett Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) bankszámlájára, melynek segítségével fizették ki a kampány utolsó számláit.

Az MMM által a későbbiekben közzétett tételes elszámolásból kiderül továbbá, hogy a szervezet összesen 1,86 milliárd forintnak megfelelő USA-dollár adományt fogadott el, amelynek eredete nem ismert. A kampányfinanszírozási incidens közéleti jelentőségét mutatja, hogy a Századvég kutatása szerint a megkérdezettek 71 százaléka hallott arról, hogy a baloldal egykori kormányfőjelöltje és a Mindenki Magyarországa Mozgalom csaknem 2 milliárd forintos pénzügyi támogatást kapott külföldi, elsősorban amerikai szervezetektől a választási kampány körüli időszakban.

A megkérdezettek zöme számára elfogadhatatlan a külföldi kampánytámogatás elfogadása

Fotó: Századvég Alapítvány

Ugyan Márki-Zay mozgalma egyesületi formában működik (így a pártokra vonatkozó szigorú kampányfinanszírozási szabályok nem vonatkoznak rá), viszont több jel is arra mutat, hogy a volt miniszterelnök-jelölt éppen az egyesületi forma felhasználásával igyekezett megkerülni a jogszabályi rendelkezéseket, hangsúlyozza az elemzés, hozzátéve: Márki-Zay – a fenti nyilatkozatán túl, amelyben beismerte, hogy a szóban forgó külföldi adományból kampányszámlákat egyenlítettek ki – májusban kifejtette, hogy volt egy MMM-es számla, amely a központi kampány működtetését szolgálta, és „természetesen ebből voltak jelöltek, akiket támogattunk”.

Másképpen fogalmazva: felmerül a gyanú, hogy a hatpárti baloldali összefogás számára a törvény által tiltott külföldi forrásokat a Márki-Zay Péter vezette Mindenki Magyarországa Mozgalom elfogadta, majd – a jogszabályi tilalmat megkerülve – az egyesületi forma leple alatt becsatornázta a baloldal választási kampányába, hangsúlyozza a Századvég.

A kérdés jogi megítélésétől, illetve az esetleges jogkövetkezményektől függetlenül kijelenthető, hogy a magyar választók többsége egyértelműen ellenzi a hazai politikai erők külföldi finanszírozásának gondolatát. A Századvég felmérése rámutat, hogy a válaszadók mintegy kétharmada (62 százaléka) elfogadhatatlannak tartja, hogy magyar pártok és politikusok – közvetlenül vagy közvetve – külföldről, külföldi gazdasági vagy politikai szervezetektől, illetve milliárdosoktól jelentős kampánytámogatást fogadjanak el.

Az Alapjogokért Központ (AK) szerint Márki-Zay Péter korábbi ellenzéki miniszterelnök-jelölt beismerte, hogy „nemzetközi globalista erők" akartak beavatkozni a magyar választásokba.

„Példátlan, de nem példa nélküli botrány a baloldalon: Márki-Zay Péter beismerte, hogy nemzetközi globalista erők próbáltak meg beavatkozni a magyar választásokba, ami szuverenitási kockázat” – írta az Alapjogokért Központ a Facebook-oldalán.

Az AK közölte: Márki-Zay Péter a napokban egy podcastban elismerte, egyesületéhez még a választások után is több száz milliós külföldi adomány érkezett. Ráadásul – folytatták – Márki-Zay és csapata annak ellenére kapott újabb forrásokat, hogy korábbi ígéretét sem teljesítette, nem számolt el a belföldön gyűjtött adományok és pénzek felhasználásáról.

Az AK szerint az eset több szempontból is aggályos, mert a magyar pártfinanszírozási törvény kifejezetten tiltja hazai politikai pártok finanszírozását külföldi forrásokból. „Ez a tilalom nem egyedi, a legtöbb demokratikus állam ezzel is óvja országát attól, hogy külföldi erők pártokat és politikusokat vásároljanak maguknak. A magyar jogalkotó célja ezzel a tilalommal világos: külföldről ne szólhassanak bele a magyar belpolitikába, és ne lehessen ezt megtenni a legprimitívebb eszközzel, nevezetesen azzal, hogy külföldi érdekcsoportok lefizetnek belpolitikai szereplőket, hogy azok az ő nótájukat fújják” – írták.

Hozzátették: Márki-Zayék tehát rosszhiszeműen, megkerülve a magyar törvényeket, egyesületüknek juttatott források révén korábbi, baloldali kampányköltéseket fizettek ki a nem kampányra kapott pénzből, amit maga a jelölt vallott be, „mégpedig a donor, az adományozó helyesbítése mellett”.

Megjegyezték: az Action for Democracy ugyanis elismerte, „a magyar civil társadalom és a független média támogatása” érdekében gyűjtött forrásokat utalták át Márki-Zay mozgalmának, és „nem kampánytámogatást” nyújtottak, hanem az egyesület tevékenységét – különös tekintettel az LMBTQ-jogok sérelme elleni kiállásra - finanszírozták.

Azt írták, hogy az Action for Democracyt közvetlenül a magyar választások előtt alapították, és feltett célja a magyar választások befolyásolása volt, „a 2022-es voksolásra egyfajta főpróbaként tekintettek”. A központ szerint az Action for Democracy vezetője a Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége alatt felbukkant Korányi Dávid, akit Bajnai Gordon is megörökölt főtanácsadóként, majd 2019-ben Karácsony Gergely hívta a fővárosi városházára, szintén főtanácsadói minőségben. Korányi Dávid jelenleg is számtalan, Soros György által finanszírozott NGO vezetői vagy tanácsadói testületének tagja, a progresszív politikai hálózat háttérintézményeinek befolyásos alakja – tették hozzá.

Az elemzés szerint példátlan, de nem példa nélküli, hogy a Soros-hálózat pénzzel és erőforrásokkal kívánja manipulálni a magyar belpolitikát.

Hangsúlyozták: a választásokon felhatalmazást szerző Országgyűlés a szuverenitás legfőbb letéteményese. „Ha ebbe a folyamatba külföldről beavatkoznak, ha a szuverenitásunkat áruba bocsátjuk – márpedig a magyarországi baloldal szereplői rendre ezt teszik –, akkor az országunk elveszítheti az önálló cselekvés lehetőségét, hiszen a baloldal mindig annak a nótáját húzná, aki fizet érte” – fogalmaztak. Az egyesületi, rosszhiszemű finanszírozási forma a demokratikus választásokba történő beavatkozásként értékelhető, és a népképviselet elvének megsértését jelenti, ezzel pedig sérülnek az alkotmányos alapjogok, és így csorbul az ország szuverenitása – vonta le a következtetést az Alapjogokért Központ.

Hazaárulás, annak elhallgatása, tiltott kampányfinanszírozás – csak néhány vád, amelyek ha bizonyosságot nyernek, akkor azok alapján akár jogi felelősségre vonás is indulhat a baloldal képviselői ellen ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég jogi szakértője szerint. Horváth József, az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója a Magyar Nemzetnek kifejtette, a nemzetbiztonsági szolgálatok a titkosszolgálati vizsgálat során nagyon pontosan fel tudják térképezni a pénzek mozgását.

– nyilatkozta a Magyar Nemzetnek ifj. Lomnici Zoltán. Mint ismert, a nemzetbiztonsági bizottság csütörtöki ülésén elrendelte a baloldali pártok több százmilliós, amerikai kampányfinanszírozásával kapcsolatos titkosszolgálati vizsgálatot.

A Századvég jogi szakértője ennek kapcsán elmondta, a baloldal külföldről származó és Magyarország függetlenségét sértő kampányfinanszírozásának ügyében a felelősségre vonás akkor indítható meg, ha a nemzetbiztonsági szolgálatok a nyomozás során annyi bizonyítékot tudnak felmutatni, hogy az már alkalmas lehet az elkövetők bíróság előtti felelősségre vonásához.

A Századvég jogi szakértője hozzátette, büntetőeljárás esetén felmerülhet a hazaárulás vagy az állam elleni bűncselekmények feljelentésének elmulasztása. Mint részletezte, aki Magyarország függetlenségének, területi épségének vagy alkotmányos rendjének megsértése céljából külföldi kormánnyal vagy külföldi szervezettel kapcsolatot vesz fel vagy tart fenn, hazaárulást követ el.

Az a személy, aki ugyan hazaárulást nem követett el, de arról tudott és mégis hallgatott, az pedig feljelentési kötelezettségének elmulasztását követheti el. Az ügyben részt vevő személyek büntetőjogi felelősségének esetleges megállapítása mellett felmerül a tiltott kampányfinanszírozás kérdése is, amely esetben az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jogosult eljárni.
 

Amennyiben ezt a pártok nem teszik meg, az összeget adó formájában kell behajtani, valamint az érintett párt számára a központi költségvetésből folyósított támogatást az elfogadott vagyoni hozzájárulás mértékével kell csökkenteni.

 − nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Horváth József.

A dollárbaloldal példátlan ügye súlyosan sérti Magyarország szuverenitását.

Az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója hozzátette, a titkos­szolgálatok a nemzetbiztonsági törvény adta felhatalmazásuk alapján banki információkat kérhetnek be. Adott esetben megnézhetik, hogy a pénzmozgások honnan hová tartottak, ezen túlmenően pedig külföldi titkosszolgálati partneri együttműködésben külföldről is kérhetnek információkat, illetve személyes adatgyűjtést is folytathatnak. A hátteret nagyon pontosan fel tudják térképezni.

Horváth József elmondta: 

 A vita zárt ülésen zajlott, részletek nem ismertek, de a következő hetekben folyamatosan vizsgálja majd a testület az szolgálatok elemző-értékelő munkájában felmerülő tényeket. A jogellenes külföldi beavatkozási kísérlet nagy vitát váltott ki a bizottság tagjai között, hiszen a példátlan ügy Magyarország szuverenitását súlyosan sérti. 

A cég a legfrissebb beszámolója szerint kétmilliárd forintot kasszírozott a legutóbbi üzleti évben.

A támogatás egy összegben érkezett az MMM-hez az Action for Democracy nevű amerikai alapítványtól, amelytől egyébként korábban is kaptak már „három-négy nagyobb tételt”. Az Action for Democracy egy, az Egyesült Államokban 2022 év elején alapított NGO, elnök-igazgatója pedig nem más, mint Karácsony Gergely nemrég leköszönő városdiplomáciai tanácsadója, Korányi Dávid, aki korábban Bajnai Gordon miniszterelnöki főtanácsadója volt. Márki-Zay Péter eközben nyilvánosságra hozta mozgalmának teljes elszámolását a beérkezett adományokról. 

Márki-Zay már bevallotta, hogy még a nyáron is érkezett több száz millió forint az MMM-hez az Action for Democracytól.

Mindezek tükrében Kocsis Máté szeptember 22-én jelentette be, hogy a kormánypártok frakcióvezetői kezdeményezni fogják, hogy az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága tekintse át a baloldali pártok külföldi kampánytámogatásának ügyét. Mint a Fidesz frakcióvezetője fogalmazott: az elmúlt harminc évben nem volt példa arra, amit a baloldal miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zay Péter „óvatlanul vagy szándékosan” tett, és teljesen nyilvánvalóan beismerte a közvélemény előtt, hogy a kampányához több milliárd forint támogatás érkezett külföldről.