Vucic: Európa idén nehéz, "sarkvidéki" tél előtt áll

Aleksandar Vucic elnök a szerb Pink televízióban úgy kommentálta Vlagyimir Putyin orosz elnöknek a Keleti Gazdasági Fórumon elmondott beszédét, hogy Európa idén nehéz tél előtt áll, de a következő tél „sarkvidéki” lesz.

Putyin a fórumon azt hangsúlyozta, hogy Oroszország nem fog energiát szállítani olyan országoknak, amelyek az ellátási szerződéseket megszegve intézkedéseket hoznak – emlékeztetett a szerb elnök.

Azt is elmondta, hogy az EU által bevezetett szankciók közepette Oroszország már nem tekinti a blokkot fő exportcéljának. Bár Szerbia nem tagállam, az ország energiaszállításai olyan országokon keresztül haladnak át, amelyek tagországok, ami azt jelenti, hogy az Oroszországgal szembeni uniós szankciók Szerbiát is érintik.

A török kollégájával, Recep Tayyip Erdogannal Belgrádban tartott közös sajtótájékoztatón Aleksandar Vucic elismerte, hogy Putyin beszédének csak egy töredékét hallgatta meg, de az üzenetét elég jól megértette.

„Ez a tél mindannyiunk számára nagyon hideg lesz” – mondta Vucic, hozzátéve, hogy „a következő tél sarkvidéki lesz egész Európa számára”.

Elmondása szerint nem a legokosabb dolog az orosz erőket lebecsülni, főleg, hogy senki sem törekszik kompromisszumra. A szerb államfő továbbá hozzátette:

Európának jól fel kell készülnie a hidegre és az eljövendő sarkvidéki télre is.

Erdogan ugyanebben a témában megjegyezte, hogy tévednek azok, akik alábecsülik Oroszországot, mivel ez „nem olyan ország, amelyet félvállról kell venni”. „Oroszország leállította a gázszállítást, az árak felmentek, és most mindenki alternatívák után néz. Miért nem gondoltak erre korábban?” – tette hozzá.

Az energiaárak és a számlák az elmúlt hónapokban az egekbe szöktek. Mint kiderült, az Gazprom orosz energiaipari óriás nemrégiben tett bejelentése, miszerint az Oroszországból az EU-ba tartó Északi Áramlat 1 kulcsfontosságú gázvezetékét szankciókkal kapcsolatos karbantartási problémák miatt határozatlan időre leállítja, még tovább emelte a nagykereskedelmi gázárakat.

Törökország és Szerbia azonban egyértelművé tette, hogy továbbra is számít az Oroszországból származó energiára. Belgrád nemrég kötött megállapodást Moszkvával további földgázmennyiségekről.

A háború és a szankciók miatt attól kell tartani, hogy nem lesz elég energia Európában – mondta Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön Budapesten.

Úgy fogalmazott, nem tudja, meddig csinálják ezt a szankciós politikát Brüsszelben, de a baj csak egyre nő.

Közölte: „nálunk nem lesz energiahiány, és ez nem jóslat, hanem ténybejelentés,

„Magyarországon lesz gáz és lesz elég villany is, vagyis energiahiány miatt nem kell leállítani és bezárni egyetlen gyárat sem. Lesz elég energia mindenkinek, és aki itt befektetni, termelni akar, az ide jöhet és befektethet.”

Hangsúlyozta: a stratégiai célok között kiemelt helyen szerepel, hogy Magyarország Európa egyik leginnovatívabb gazdasága legyen, így azokat a programokat és fejlesztéseket, amelyek ebbe az irányba viszik a magyar gazdaságot, folytatni és erősíteni fogják.

Ezért hajtották végre az egyetemi modellváltást is és minden évben több forrást biztosítanak a felsőoktatásra, mert

„nemcsak a háborúhoz, de a kutatáshoz is ugyanaz a három dolog kell: pénz, pénz és pénz”

– fogalmazott.

Úgy vélte, „ha nem változtatunk a szankciós politikán, akkor Európa helyzete nem lesz könnyű”, de a nemzetközi nehézségek ellenére a jövőben is érdemes lesz Magyarországon befektetni, mert „Magyarországon olyan nemzeti és helyi hatóságok működnek, olyan egyetemeink vannak, amelyek a jövő megoldásaiban és a legjobb megoldásokban érdekeltek”.

Minden nehézség ellenére itt épül Európa legnagyobb akkumulátorgyára, itt készülnek a jövő gépei, közlekedési járművei, technológiai eszközei és sok innováció születik Magyarországon – sorolta a kormányfő. Hozzátette: a folyamatosan új megoldásokkal előrukkoló kutatók és tudósok ebben a nehéz helyzetben is előre fogják vinni Magyarországot.

Orbán Viktor kifejtette:

a helyzet úgy áll, hogy Európa kifogyott az energiából, ami van, azt máshonnan kell idehozni, és az energia, amely ideérkezik, drága.

„Ennek ellenére harcot kell vívni a fundamentalista zöldekkel és a geopolitikai játszmákba bonyolódó bürokratákkal”, meg kell őket győzni, hogy különböző energiaforrásokat ne zárjanak ki a lehetségesek közül – magyarázta.

Úgy vélte, „politikai okokból sorban mondunk le különböző energiaforrások használatáról, és ezzel drágítjuk saját magunk életét, és nehezítjük a helyzetet a saját iparunk számára a globális versenyben”. Kevés kontinens van olyan nehéz helyzetben, mint Európa, de csak ez a kontinens nehezíti meg ennyire a saját életét – mondta.

A miniszterelnök gratulált a Boschnál dolgozó magyar mérnököknek, fejlesztőknek és kutatóknak, Magyarország nevében megköszönte a munkájukat, hiszen nyilvánvaló, hogy „az önök tehetsége és felkészültsége és teljesítménye volt az elsőszámú oka annak, hogy a Bosch idehozta és itt építette fel ezt a központot”.

Megjegyezte:

a magyar mérnökök teljesítménye iskoláinkat, tanárainkat is dicséri, úgy tűnik, a magyar iskolák állják a sarat.

A kormányfő köszönetet mondott a Bosch német vezetőinek is azért, hogy „Magyarországot barátjuknak tartották”.

Közölte: a kísérletezés az innováció igazi titka és a politikában is létezik innováció, nálunk is kellenek új ötletek az új problémák megoldásához. „Aki leáll, eltompul, kényelmes lesz, annak befellegzett” – tette hozzá.

Arról is beszélt, hogy Magyarország kormánya minden olyan technológiát szívesen lát, amely hazánk javát szolgálja. A Bosch jelenléte Magyarországon egyértelműen a javunkra válik, ez Európa egyik legrégebbi és egyben legsikeresebb vállalata – mondta.

Kijelentette: „azt szeretnénk, hogy a Bosch munkája tekintélyes részét itt, Magyarországon végezze el, hogy mi azt mondhassuk, a Bosch nálunk építi a jövőt, vagyis a jövő Magyarországon épül”.

Egyre több európai országban terveznek a magyar rezsicsökkentéshez hasonló intézkedéseket az elszabaduló energiaárak miatt. Ausztriában már szerdán szavazhatnak az úgynevezett „villanyáramfék”-javaslatról, ami azt jelenti, hogy a lakosság egy bizonyos fogyasztásig a piaci ár alatt kapná az áramot. Németországban is hasonló támogatásról döntöttek, de előkerült a szolgáltatókat sújtó extraprofitadó is – számolt be az M1 Híradója.

Kapós lett a magyar modell Ausztriában is. Az osztrák kormány úgy döntött, hogy – a hazai rezsicsökkentéshez hasonlóan – úgynevezett villanyáramféket vezet be, hogy fékezze az egekbe szökő energiaköltségeket. A tervezetet vasárnap jelentették be, arról szerdán dönt a kormánytagokat tömörítő miniszteri tanács.

Egy háztartásnak évente akár 500 eurót (kétszázezer forintot) is meg kell takarítania a villanyáramfékkel – írta a Der Standard. A kormány terve szerint minden háztartásnak csökkentett árat, 10 centet kell fizetnie az áramért egy átlagos osztrák háromfős háztartás éves fogyasztásának 80 százalékáig. Ez jelenleg 2900 kilowattóra. Az ezen felüli fogyasztást piaci áron számolja el a szolgáltató – olvasható a lapban.

Az osztrák kormánynak mindez több mint 1000 milliárd forintnak megfelelő euróba kerül majd. Bécs eközben azon is dolgozik, hogy ne csak a lakosságnak, hanem a vállalatoknak is támogatást biztosítson.

„Mindenkinek biztosítják a villamosenergia-árplafont” – jelentette ki hétfőn este az osztrák közszolgálati televízióban a kancellár. Karl Nehammer hozzátette: a villamosáramféket egy évig tervezik fenntartani.

„Nem szabad hagyni összeomlani a gazdaságot, nem szabad hagyni összeomlani a fogyasztást. A gazdaságnak, a fogyasztásnak köszönhetően van adóbevételünk, ami azt jelenti, hogy pénzt tudunk visszaadni a nehéz helyzetben lévőknek”

– hangsúlyozta Karl Nehammer.

A német kormány a hétvégén egy 65 milliárd eurós, azaz több mint 26000 milliárd forintos csomagot állított össze a magas enegiaárak miatt.

„Hazánk nehéz időszak előtt áll” – mondta Olaf Scholz kancellár az intézkedések bejelentésekor. A német szövetségi kormány szintén bevezet egy úgynevezett áramféket, ennek értelmében – a magyar rezsicsökkentéshez hasonlóan – a háztartások és a kis-, illetve közepes méretű vállalkozások egy meghatározott mennyiségig, az úgynevezett alapfogyasztásig kedvezményes áron kapják a villamos energiát. Ehhez pedig a forrást – szintén a magyar extraprofit-különadóhoz hasonlóan – úgy biztosítják, hogy elvonják a piaci szereplők váratlanul magas nyereségének egy részét.  A kancellár a jelenlegi adatok alapján arra számít, hogy Németország átvészeli az előtte álló telet. Ehhez hozzájárulhat az is, hogy megszületett a döntés a bezárni tervezett atomerőművek működésben tartásáról.

Árplafont vethet ki az orosz gázra az Európai Bizottság

A javaslatról a héten tárgyalnak az unió energiaügyi miniszterei. Moszkva erre válaszul bejelentette, hogy nem szállít gázt és olajat azokba az országokba, amelyek támogatják a bizottság javaslatát.

„Nyugat-Európa gazdasági és jóléti modellje részben az olcsó orosz energiára épült” – mondta Kiszelly Zoltán a Kossuth Rádióban. A Századvég Alapítvány Politikai Elemzések Központjának igazgatója hozzátette, hogy az országok a kedvező árú energiával drága termékeket állítottak elő, s ezekből komoly profitra tettek szert.

„Németországban azt látjuk, hogy már többet kell fizetniük az elrontott brüsszeli szankciók miatt nagyon drága energiáért, mint amennyit az exportált termékekért kapnak, és ha ez így marad – miután most a gázról is le akarnak mondani, feltehetően ez így fog maradni –, a (teljes) jóléti modelljük, a gazdasági modelljük kérdőjeleződik meg” – fejtette ki Kiszelly Zoltán.

Az elemző kiemelte: mindezek alapján Nyugat-Európában tartósan magas energiaárakkal kell számolni.