Vasárnap reggel héttől 50.8 millió olaszt várnak szavazni

A szombati kampánycsend után vasárnap reggel héttől este tizenegy óráig több mint 50,8 millió szavazásra jogosult olaszt várnak az urnákhoz a második világháborútól számított tizenkilencedik törvényhozás és a hatvannyolcadik kormány megválasztására, amelyen két nagy koalíció, a Giorgia Meloni vezette jobbközép és az Enrico Letta vezette balközép versenyez

A hatvanmilliós országban a mostani választásokon a legnagyobb a szavazásra jogosultak száma, ami a népesség öregedésével magyarázható. A több mint ötvenmillió olasz közül 4,7 millió külföldön él, és az utóbbi napokban levélben voksolt.

A választások újdonságának számít a létszámában csökkentett parlament, ugyanis a szavazók a korábbi 315 helyett 200 szenátusi mandátum sorsáról döntenek, az alsóházba pedig a korábbi 630 helyett 400 képviselőt juttatnak be. Közülük négy szenátort és nyolc képviselőt a külföldi olaszok választanak meg. Most először a felsőházi választáson a szavazás alsó korhatára 18 év, korábban 25 volt.

A parlamenti választásokkal egy időben Szicíliában tartományi választásokat tartanak, amelyen 4,6 millióan jogosultak az új kormányzó és a tartományi testület megválasztására.

A választási rendszer vegyes, a mandátumok egyharmadát egyéni, kétharmadát pedig listás jelöltek töltik be.

A szavazócédulákon szerepel két nagy koalíció is: a jobbközép szövetséget a Giorgia Meloni vezette Olasz Testvérek (FdI), a Matteo Salvini vezette Liga, a Hajrá Olaszország (FI), amelynek az elnöke Silvio Berlusconi, valamint más, kisebb pártok alkotják.

A szavazás előtti utolsó, két héttel ezelőtt bemutatott felmérésekben a legnépszerűbb pártnak az Olasz Testvérek bizonyult, csaknem 25 százalékkal. Az öt évvel ezelőtti parlamenti választásokon még öt százalék alatt teljesítő FdI most mint vezető koalíciós erő Giorgia Melonit jelöli kormányfőnek, aki az első női miniszterelnöke lenne az országnak.

A jobboldali program lényege a rezsicsökkentés, az adóreform és az illegális bevándorlás megállítása

A jobboldal programjában első helyen a rezsicsökkenés áll, valamint egyebek között átfogó adóreformot, az illegális bevándorlás megállítását, az európai uniós források szétosztásának újratárgyalását szeretnék, és alkotmánymódosítást az államfő közvetlen megválasztásának bevezetéséhez.

A balközép koalíciót az Enrico Letta vezette Demokrata Párt (PD), a Zöldek, az Olasz Baloldal (SI) és az Emma Bonino vezette Europa+ alkotja. A balközép választási programjában a Mario Draghi vezette, leköszönő kormány gazdaságpolitikájának folytatása szerepel, az állampolgárság megadása az Olaszországban tanuló bevándorlógyerekeknek, valamint a Berlinnel és Párizzsal közösen alkotott európai tengely megerősítése.

A mérleg nyelve lehet az utóbbi öt évben kormányzó Giuseppe Conte mozgalma

Koalíción kívül indul az utóbbi öt évben kormányzó, Giuseppe Conte vezette Öt Csillag Mozgalom (M5S), valamint az úgynevezett centrum, amelyet a Carlo Calenda vezette Akció és a Matteo Renzi vezette Élő Olaszország (IV) alkot. Mindkét formáció a mérleg nyelve lehet elsősorban a szenátusban, ahol a sajátos választási rendszer miatt az egyszerű többség megszerzése is nehéz feladat.

A pártoknak a parlamentbe jutáshoz át kell lépniük a három százalékos küszöböt, a koalícióknak a tíz százalékot. A legtöbb mandátumot a tízmilliós Lombardiában osztják szét, ahonnan 53 képviselő és 31 szenátor megy Rómába.

A részvételi arányt vasárnap délben, este hét után és urnazáráskor közlik. A 2018-as parlamenti választáson a részvételi arány meghaladta a 72 százalékot. Az előzetes felmérések szerint a választásra jogosultak közel negyven százaléka bizonytalan. A választási kedvet csökkentheti az esős, őszi időjárás vasárnapra előre jelzett megérkezése is.

Exit poll-eredmények vasárnap este 11 után lesznek

Az este 11 órás urnazárást az exit poll-eredmények követik. Jóval éjfél után várhatók a politikusok első nyilatkozatai. A végleges eredményeket a belügyminisztérium legkorábban kedden közli.

Első lépésben a parlament alakul meg: az első ülést október 13-ra tűzték ki, amikor megkezdődik a felső- és az alsóház elnökének megválasztása. Utóbbi akár néhány napot is igénybe vehet.

Kormányalakítás október második felében

A kormányalakítás ezt követően, tehát október második felében indul. Az államfő először konzultál a frakció- és pártvezetőkkel. Az államfő a győztes párt vagy koalíció vezetőjét bízza meg kormányalakítással, ha annak biztosnak látszik a többsége. Ha nem adott a biztos többség, akkor a konzultáció elhúzódhat. Mivel 1919 óta most először tartanak választást ősszel, az államfő és a pártok is a minél gyorsabb kormányalakításban érdekeltek, hiszen sürget az energiaválság kezelése és a jövő évi költségvetési csomag összeállítása, valamint Róma nemzetközi feladatainak teljesítése.

Számítások szerint az új kormány legkorábban október utolsó napjaiban, november elején teheti le esküjét. A leghosszabb kormányalakítás 2018-ban volt - 88 napig tartott -, amikor az Öt Csillag Mozgalom márciusban több mint 32 százalékkal megnyerte a választásokat, de csak júniusban tudott kormányt alakítani a Ligával. Az első Conte-kormány 2019 nyaráig volt hivatalban, amikor az M5S a PD-vel lépett szövetségre, és a második Conte-kormánnyal folytatta. Mario Draghi 2021 februárjától idén júliusig vezette az országot.

Elkészült a választási győzelemre készülő jobboldali kormány névsora – jelentette be Giorgia Meloni miniszterelnök-jelölt, az Olasz Testvérek párt (FdI) elnöke szerdán, miközben a többi párt is maximális sebességre kapcsolt a választási kampány utolsó három napjára.

Giorgia Meloni közölte, hogy a kormánycsapat megvan, de a neveket csak a győzelem után sorolja fel. Nem akarok előre inni a medve bőrére – hangoztatta az FdI elnöke az RTL 102.5 kereskedelmi rádió szerda reggeli interjújában.

Korábban Meloni már bejelentette, hogy a jobbközép szövetség választási győzelme esetén az Olasz Testvérek magának kéri a gazdasági, a külügyi, a belügyi és a védelmi tárcát.

Giorgia Meloni hangoztatta, hogy a koalíciót alkotó másik két párttal, vagyis a Matteo Salvini vezette Ligával és a Silvio Berlusconi vezette Hajrá Olaszországgal (FI) nincsenek olyan problémás kérdések, melyek miatt ne tudnának közös kormányt alkotni. Kizárta, hogy szükség esetén más erővel, például a baloldali Demokrata Párttal (PD) koalíciót köthetne.

A jobboldali politikus hangsúlyozta, hogy esetleges kormánya első lépései között a gázárak rendezése lesz, valamint a pandémia utáni európai gazdasági helyreállítási csomag Olaszországnak szánt forrásai újratárgyalása Brüsszellel.

Giorgia Meloni szolidaritását fejezte ki a La Repubblica baloldali napilap újságírójának, aki sérülést szenvedett a Meloni ellen tüntető szélsőbaloldali csoportok és a rendőrség összecsapásaiban az FdI-nek a szicíliai Palermóban kedden tartott utcai gyűlésén. Az FdI elnöke szerint Luciana Lamorgese belügyminiszter nem végzi jól dolgát, ha hagyja, hogy a választási kampány utolsó napjaiban elszabaduljanak az indulatok.

A saját televíziócsatornája reggeli műsorában nyilatkozó Silvio Berlusconi kijelentette, hogy adataik szerint a jobbközép szövetség „jelentős előnnyel” bír.

Az utoljára a választások előtt két héttel közölt felmérések az Olasz Testvérek, a Liga és a Hajrá Olaszország mintegy 46 százalékos támogatottságát mutatták, ami elegendő lenne a kétharmados parlamenti többséghez.

A játszma még nyitott Enrico Letta, a PD főtitkára szerint, aki úgy vélte, a választások küszöbén előtűnt Giorgia Meloni „igazi arca”, miután az FdI elnöke saját esetleges győzelmét a spanyolországi jobboldali Vox párt kormányra kerülése „előszobájának” nevezte.

Enrico Letta kifejtette, a mostani választás Olaszországban a jobboldal és a baloldal, a konzervatívok és a progresszívek küzdelméről szól. Megjegyezte, hogy a számok szerint jelenleg a legnagyobb szavazói tábort, majdnem negyven százalékot azok alkotják, akik még mindig bizonytalannak érzik magukat.

A felmérések a 2018 és 2022 között kormánypárt Öt Csillag Mozgalom (M5S) erősödését mutatják, elsősorban az ország déli részén, mely az M5S-től biztosított alapjövedelem hetven százalékát kapja meg. Nem véletlen, hogy a pártok vezetői kivétel nélkül déli városban zárják kampánykörútjaikat.

A Sky Tg24 hírtelevízió kommentárja szerint a legnagyobb kihívást az új kormány minél előbbi felállítása jelenti. A csatorna nem zárta ki, hogy a kormányalakítás elhúzódása késést okozhat a jövő évi költségvetési csomag parlamenti elfogadásában is.

A választási verseny utolsó három napjában, a szombati kampánycsend előtt a koalíciók záróeseményei követik egymást: a jobbközép csütörtökön, a balközép pénteken igyekszik megtölteni Róma egyik legnagyobb terét.

A vasárnap reggel 7-kor nyíló urnákat este 11 órakor zárják le. Az új parlament első ülését október 13-án tartják, és nem biztos, hogy addigra feláll az új kormány is.

Lengyelország és Magyarország támadásával az olasz baloldal a legsürgősebb uniós problémákról tereli el a figyelmet Giorgia Meloni, a jobboldali Olasz Testvérek elnöke szerint, aki első számú politikai vetélytársával, Enrico Lettával, a Demokrata Párt főtitkárával vitázott a Corriere della Sera internetes televíziós csatornáján a múlt hétfőn.

A legnagyobb napilap a felmérésekben élen járó Olasz Testvérek (FdI) és a Demokrata Párt (PD) vezetőjét kérdezte az utolsó előtti hetéhez érkezett választási kampány főbb témáiról. Az élőben közvetített vitát Luciano Fontana, a Corriere della Sera igazgatója vezette.

Az Európai Unióval kapcsolatban Giorgia Meloni úgy vélte, akárki igyekszik konstruktív kritikát megfogalmazni, azonnal szuverenistának, Európa-ellenesnek kiáltják ki. Az utóbbi évek azonban rámutattak az EU gyenge pontjaira: először az új koronavírus-járvány, majd az ukrajnai háború okozta sokk következtében egyértelművé vált, hogy az uniónak a valóban jelentős kérdésekkel kell foglalkoznia, mivel Európa jelenleg „politikai törpe és bürokratikus óriás”, miközben pont fordítva kellene lennie – hangoztatta Giorgia Meloni.
Kifejtette, Európának nincsen közös külpolitikája, közös védelmi politikája, valamint végtelen beszerzési láncra építette gazdaságát. Az egykori Európai Szén- és Acélközösségből lett EU energiaproblémákkal küzd – tette hozzá az FdI elnöke.
A nemzeti érdekek védelme azt jelenti, hogy „Brüsszelnek nem azzal kell foglalkoznia, amit mi Rómában jobban el tudunk végezni” – hangoztatta Giorgia Meloni.

Megjegyezte, a baloldal Lengyelországot és Magyarországot kiáltja ki „európai rosszaknak”, miközben Németország az, amely nem akar tetőt szabni a gázárnak az Oroszországgal kötött előnyös szerződések miatt, amelyekkel Berlin egyharmad áron vásárol gázt Olaszországhoz képest.
Giorgia Meloni úgy vélte, a baloldal a tízmilliós Magyarországot hozza fel örökös példaként, miközben az európai gazdaságot meghatározó Németországról egy szót sem szól, mivel a kancellár szocialista. Meloni elfogadhatatlannak nevezte az olasz baloldal kelet-európai országok elleni támadását. A baloldal szerint ezek az országok másodosztályúak – idézte Meloni Letta korábbi kijelentéseit.

Enrico Letta válaszában az EU döntéshozatali rendszere módosítását szorgalmazta, amelyben az egyhangú szavazást a többségivel helyettesítik a tagállamok vétójogának eltörlésével. Úgy vélte, az Orbán-kormány vétójogával visszaélve zsarolja Európát, valamint Olaszország érdekeit sértette, amikor tavaly kezdetben megvétózta a pandémia utáni helyreállítási alap Rómának szánt forrásait. Kijelentette, hogy számára a magyar kormány családpolitikája nem példaértékű, ahogy Matteo Salvini, a Liga elnöke hangoztatja.
A PD főtitkára szerint Lengyelországot és Magyarországot a közös európai migrációs döntésekből is ki kell zárni, mivel nemet mondanak a bevándorlók befogadására, és megbénítják az európai szolidaritási mechanizmust. Közös európai bevándorlási politika kell, a nacionalizmusok és vétók magukra hagyják Olaszországot a migrációval szemben – jelentette ki Enrico Letta. Úgy vélte, a jobboldal esetleges győzelme a szabadságjogok csorbításával a múltba vezeti vissza Olaszországot.

Giorgia Meloni szerint a lengyel és a magyar kormány joggal állt ellen az Olaszországba ellenőrzés nélkül érkezett migránsok elosztásának. A jobboldali politikus hozzátette, hogy elsőként Franciaország és Németország fordította vissza az Olaszországból érkező illegális bevándorlókat.
Megoldásként a migránsok afrikai partokról való elindulásának megakadályozását sürgette. „Nem engedhetjük meg, hogy az emberkereskedők döntsék el, ki lép be országunkba” – mondta Giorgia Meloni.
Enrico Letta kizárta, hogy a választások után a bal- és a jobboldal között nemzeti egységkormány alakulhat. Giorgia Meloni azt mondta, hogy demokratikus verseny dönti el, ki kerül kormányra.

A legutolsó felmérések szerint az FdI 25 százalék körül teljesít, az általa vezetett koalíció pedig 46 százalékon áll. A PD valamivel húsz százalék feletti támogatottsággal bír, szövetsége nem éri el a harminc százalékot.
A választáson induló nagyobb pártok vezetőinek utolsó közös televíziós vitáját a közszolgálati Rai1 sugározza szeptember 22-én este.