Varga Mihály: Az Oroszország elleni szankciók nem voltak eredményesek

A magyar álláspont szerint a brüsszeli szankciós politika nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, Európa minden korábbinál magasabb összeget fizet az orosz energiahordozókért – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter az MTI-nek szombaton, azt követően, hogy részt vett az uniós pénzügyminiszterek találkozóján Prágában, ahol áttekintették egyebek közt a háború és a szankciók kérdését.  

A cseh elnökség által kezdeményezett informális esemény második napján a tárcavezető megjegyezte: a szankciós politikának akkor van értelme, ha annak fáj jobban, aki ellen hozták. Ezzel szemben „Európát térdre kényszeríti, kényszerítheti a szankciók okozta brutális infláció és energiahiány”.

A magyar gazdaság eddig jól „tartotta magát”, a második negyedévben 6,5 százalékos volt a növekedés, amely az egyik legmagasabb az Európai Unióban – mutatott rá. A rekordmagas energiaárak, az infláció mértéke, az aszály okozta terméskiesés összességében azonban óvatosságra int: a harmadik és a negyedik negyedévben már jóval kisebb mértékű lehet a gazdaság lendülete – figyelmeztetett. A miniszter szerint az éves növekedés továbbra is 4 százalék felett lehet.  

Varga Mihály jelezte: a kormány azon dolgozik, hogy az ország megőrizze a korábbi eredményeit, a gazdaság működőképessége, a munkahelyek megmaradjanak és segíteni tudjon azoknak a vállalkozásoknak, háztartásoknak, amelyek az energiaárak miatt nehéz helyzetbe kerülnek.

A költségvetési és adózási kérdések tárgyalásakor a pénzügyminiszter ismertetése szerint világossá tette: Magyarország továbbra is ellene van az adózás területén az egyhangú döntéshozatalnak, nem támogatja az adószuverentiás feladását. Költségvetési politikában pedig a kormány álláspontja szerint az eddig kialakított szabályoknak megfelelően, minden ország a saját körülményeit mérlegelve hozza meg a költségvetési egyensúlyt megteremtő lépéseket.

A pénzügyminiszter a találkozón megerősítette, hogy az ország támogatja az Ukrajnának nyújtandó 9 milliárd eurós rendkívüli pénzügyi segélyt. A magyar kormány álláspontja kezdettől változatlan, mielőbbi fegyverszünetre és béketárgyalásokra van szükség, fegyverszállítmányokat továbbra sem enged át az országon, ugyanakkor támogatja az igazságos tehermegosztáson alapuló, a háború kárait mérséklő pénzügyi segítséget – összegezte.

A pénzügyminiszter emlékeztette kollégáit arra, hogy Magyarország eddig már több mint 28 milliárd forint segítséget nyújtott Ukrajnának, továbbá az országba már több mint 900 ezer menekült érkezett. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az Ukrajnával szomszédos tagállamok számos anyagi terhét viselik a háborúnak, amelyet más tagállamok nem.

A következő, immár döntéshozó uniós pénzügyminiszteri találkozót Luxemburgban, októberben tartják.

Egy rövid ideig úgy tűnt, hogy az Európai Unió szankciós politikája kedvező fordulatot vesz, azonban kiderült, csupán elnapolják és módosítják a gázársapka ötletét.

Az EU energiaügyi miniszterei pénteken tárgyalták Brüsszel orosz gázra kivetendő tőzsdei ársapka javaslatát, amely, mint ismert, megakadályozná a drágulást, viszont egyidejűleg azt is elérné, hogy még kevesebb földgáz érkezzen Európába.

Hortay Olivér, a Századvég Konjunktúrakutató Energia- és Klímapolitika Üzletágának vezetője szombat reggeli posztjában arról írt, a gázárplafon az Európai Bizottság energiaügyi biztosának állítása szerint is politikai indíttatású, lényegében újabb szankciónak tekinthető.

Az ülést követően, 14 órakor több résztvevő is bejelentette, hogy az intézkedés ellen kilenc tagállam – köztük Magyarország – szót emelt, így azt nem fogadták el. A tőzsde kedvezően reagált, hosszú idő után először esett kétszáz dollár alá a földgáz egységára a mértékadónak számító holland gáztőzsdén. 

Kevesebb, mint egy órával később azonban kiderült, hogy a döntés csak átmeneti és Brüsszel mandátumot kapott rá, hogy már jövő héten egy új, módosított ársapkajavaslatot tegyen az asztalra – derült ki a posztból. 

Mivel nehezen képzelhető el olyan ársapkaintézkedés, ami növelné az Európába érkező gáz mennyiségét (nem fognak azonos mennyiséget olcsóbban adni a kereskedők), és néhány nap nyilvánvalóan nem elég egy kellően kidolgozott javaslat elképzeléséhez, a piaci szereplők újabb kockázatnak értékelték a bejelentést és ennek megfelelően 207 dolláron zárt a tőzsde – világított rá Hortay Olivér. 

Már több mint fél éve tart az orosz–ukrán háború és közel ugyanennyi ideje kezdték el bevezetni a különféle szankciókat Oroszországgal szemben – hívta fel a figyelmet Deák Dániel. A vezető elemző emlékeztetett: akkor a nyugat-európai és amerikai vezetők azzal indokolták ezen lépések szükségességét, hogy csak így lehet megállítani Oroszországot és véget vetni a háborúnak.

Azonban az azóta eltelt időszak jól mutatja szerinte, hogy ez nem így történt, sőt a szankciókkal éppen az ellenkező hatást érték el: az egekbe emelkedtek az energiaárak, így Oroszország rengeteg pénzt keresett még úgy is, hogy kevesebb gázt és olajat adott el az európai országoknak.

De nemcsak az energiaárak emelkedése mutatja, hogy a szankciókkal saját magát lőtte lábon Európa, több mutatószám is ezt jelzi. A munkanélküliségi ráta Oroszországban alacsonyabb (3,9 százalék), mint az unióban (6 százalék); a feldolgozóipari beszerzési menedzser index Oroszországban jóval magasabb, mint az EU-ban.

A szankcióknak beláthatatlan következményei vannak Európára nézve, már a gazdag nyugat-európai országok sem tudnak mit kezdeni az elképesztő energiaárakkal – mondta Deák Dániel, példaként említve, hogy már a bécsi áramszolgáltató is csődközelbe került, az osztrák államtól kérnek eurómilliárdos segítséget. Mindennek fényében nem véletlen, hogy rendkívüli uniós csúcsot hívtak össze jövő hét péntekre.

Kérdés, hogy az EU tud-e tenni bármit is az energiaárak emelkedése ellen, ugyanis a jelek szerint annak csak egyetlenegy útja lehetne: elérni a békét Ukrajnában, illetve feloldani a különböző szankciókat Oroszországgal szemben.

Erre azonban, sajnos, nincsen törekvés Nyugaton, továbbra is a háború folytatásában és a szankciók fenntartásában látják az utat – tette hozzá Deák Dániel.

Ha ez a mostani helyzet tovább folytatódik, akkor igen nehéz tél elé néz Európa, ami alól, sajnos, Magyarország sem tudja teljes mértékben kivonni magát, hiszen ha Németországban nem lesz gáz, és gazdasági visszaesés jön, az a magyar gazdaságra is negatív hatással lesz.

Éppen ezért fontos, hogy a magyar gazdaság alapjai erősek, amit a legfrissebb GDP-adatok is alátámasztanak: hazánk gazdasági növekedése még a háború ellenére is 6 százalék felett volt az utóbbi negyedévben, ami a negyedik legmagasabb az Európai Unión belül. Ugyancsak fontos szempont, hogy Magyarország hosszú távú gázszerződést kötött Oroszországgal, ráadásul ezen felül is vásárolt gázt, aminek köszönhetően még a téli időszakban sem várható gázhiány.

Szintén kiemelendő a paksi beruházás, amely Szijjártó Péter felelősségi körébe került, és azóta nagyon felgyorsultak az engedélyeztetési folyamatok, így 2030-ra már áramot termelhetnek az új reaktorok.