Szijjártó: Az egyetlen megoldás a béke

A problémákra, amelyekkel Európának szembe kell néznie a háború és a szankciók miatt, az egyetlen megoldás a béke – mondta a külgazdasági és külügyminiszter szombaton az amerikai hírcsatornának, a CNN-nek adott interjújában.

Szijjártó Péter a Facebook-oldalán közzétett interjúban kifejtette: a szankcióknak valakivel szemben, a szankcionáltra nézve károsabbnak kell lenniük, mint a szankcionálóra.

Szerinte sajnálatos, hogy az Európai Unió (EU) szankciós politikája ebben a tekintetben kudarcot vallott, mert azok a szankciók, amelyeket Oroszországgal szemben bevezettek, károsabbak és fájdalmasabbak Európára nézve, mint az Oroszországi Föderációra.

Szijjártó Péter hangsúlyozta: visszautasítja azt a vádat, miszerint Magyarország inkább Oroszország oldalán állna.

„Nagyon komolyan vissza kell utasítanom ezt a vádat, mert mi, magyarok, már a kezdetektől fogva elítéltük ezt a háborút, és eddig nem vétóztunk meg egyetlen szankciós csomagot sem”

– jelentette ki a miniszter, hozzátéve, hogy az érvényben lévő hét szankciós csomagot egyhangú szavazással fogadta el az EU.

„Azt azonban egyértelművé tettük, hogy semmiképpen sem fogjuk az ország biztonságos energiaellátását kockára tenni” – fogalmazott, rámutatva, hogy Közép-Európában az energiaellátás kérdése földrajzi és infrastrukturális kérdés, és jelenleg fizikailag lehetetlen kielégíteni Magyarország olaj- és földgázigényét Oroszország nélkül.

Arra a kérdésre, hogy mit tenne Magyarország, hogy segítse Oroszország felelősségre vonását Ukrajna miatt, Szijjártó Péter azt válaszolta, hogy eddig mintegy másfél millió ukrán menekült érkezett az országba, és ők megkaptak minden segítséget, illetve támogatást, beleértve a munkát, valamint az oktatáshoz, az egészségügyhöz való hozzáférést.

A konkrét kérdésre kitérve úgy fogalmazott, hogy véleménye szerinte sokkal nagyobb erőfeszítést kellett volna tenni a béke helyreállítására.

„

Hangsúlyozta azt is, hogy a területi integritásnak és a szuverenitásnak kell képeznie a nemzetközi politika és a nemzetközi jog alapját. „Egyértelműen kiállunk az ukránok és az ország területi integritása és szuverenitása mellett, de a béke szükséges” – mondta.

Hozzátette, hogy ezért a magyar kormány már a háború kezdetétől fogva azonnali tűzszünetet és a béketárgyalások megkezdését sürgette. Még azt is felajánlották, hogy Magyarország legyen a béketárgyalások helyszíne.

Rámutatott, jelenleg New Yorkban van, az ENSZ Közgyűlésén, ami kiváló fóruma lehetne a tárgyalásoknak, és ezek segítségével megelőzhető lenne több százezer ember szenvedése.

Egy másik kérdésre jelezte: a magyar kormány számára minden olyan hír vagy nyilatkozat, amely a háború további eszkalációjához vezet, rossz hír.

„Ezért mondjuk azt, hogy bizony már a huszonötödik órában vagyunk, és ezért kell végre megoldanunk ezt a krízist” – fogalmazott Szijjártó Péter, kiemelve, hogy mindenkit elítélnek, aki atomháborúval fenyegetőzik, ez nem is kérdés.

A New York-i ENSZ-közgyűlésen részt vevő Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter úgy reagált Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdai bejelentésére, amelyben részleges mozgósítást rendelt el, hogy

„mi Ukrajna szomszédságában nem tudunk mást mondani, mint hogy békét akarunk, és arra kérjük a világpolitika erős szereplőit, hogy végre beszéljenek egymással, végre állapodjanak meg egymással, végre legyen tűzszünet, és végre kezdődjenek olyan megbeszélések, olyan tárgyalások, amelyek elhozhatják a békét a szomszédságunkban, és véget tudnak vetni emberek tízezreinek, százezreinek, millióinak teljesen értelmetlen szenvedésének”.

Arról is beszámolt az ukrán újjáépítésről szóló konferencián, hogy Magyarország újjáépít egy iskolát és egy orvosi rendelőt Kijev régiójában. Hangsúlyozta:

Magyarország történelme legnagyobb humanitárius akcióját hajtja végre, amelyben másfél millió menekültet fogadott Ukrajnából.

Hozzátette: hazánk minden létező humanitárius segítséget megad, de ezután is ellenez minden olyan javaslatot, ami hozzájárulhat ahhoz, hogy a háború még tovább tartson.

Vlagyimir Putyin orosz elnök televíziós beszédét eredetileg kedd estére ígérték, de végül csak tegnap reggel került adásba. Putyin kijelentette, a háború a terveknek megfelelően halad, de a Nyugat egyre fenyegetőbben lép fel.

„Az agresszív oroszellenes politikában a Nyugat minden határt átlépett. Folyamatosan fenyegetik az országunkat, a népünket. Bizonyos felelőtlen politikusok már arról beszélnek, hogy olyan rakétarendszereket adjanak Ukrajnának, amelyekkel a Krímet és más oroszországi régiókat is elérhetnek”

– indokolta Putyin a részleges mozgósítás elrendelését.

Az Oroszországgal határos NATO-országok veszélyesnek ítélik a háború eszkalációját, és maguk is harckészültségbe helyezték fegyveres erőiket. Arvydas Anusauskas litván védelmi miniszter kijelentette,

„mivel a határaink mentén a Kalinyingrádi területen is mozgósítanak, meg kellett tennünk a szükséges lépéseket. A litván hadsereg gyors reagálású egységeinél emeltük a harckészültség szintjét”.

Kijevben nyugodtan vették tudomásul az orosz bejelentést. Az ukrán kormány szerint a mozgósítás arra utal, hogy a háború nem Moszkva tervei szerint alakul. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arra szólította fel a világ vezető politikusait, hogy a háborús helyzetre tekintettel mondjanak le a semlegesség álláspontjáról. A nyugati politikusok pedig sorra megerősítették, hogy további fegyverekkel támogatják Ukrajnát.

Eközben Kína és Törökország továbbra is párbeszédet sürget Moszkva és Kijev között.

„Úgy gondoljuk, hogy a háborúnak soha nem lesz győztese, és egy tisztességes békefolyamatnak sem lenne vesztese. Ezért mindig is hangsúlyoztuk a diplomácia jelentőségét és a vita párbeszéddel való lezárását”

– mondta török elnök az ENSZ-közgyűlésen, New Yorkban.

A tárcavezető az M1-nek adott interjúban a részleges orosz mozgósítás hírére reagálva hangsúlyozta, hogy minden olyan hír rossz hír, amely a konfliktust eszkalálja, ezzel párhuzamosan pedig minden olyan fejlemény jó hír, amely közelebb visz a békéhez.

Rámutatott, hogy Ukrajna szomszédjaként Magyarország rögtön súlyosan szembesül a háború negatív hatásaival, ezért

hazánk különösen érdekelt a minél előbbi rendezésben, hogy meg lehessen előzni a még nagyobb bajt.

„A mai napon is szeretnénk felhívni mindenki figyelmét arra, hogy minél előbb arra van szükség, hogy véget érjen a háború (…) Ki kell használni az ENSZ közgyűlési hetét, az ENSZ-t, amelyet azért hoztak létre, hogy a világon a legnehezebb kérdéseket is meg lehessen beszélni egymással” – szögezte le.

„Mi Ukrajna szomszédságában nem tudunk mást mondani, mint hogy békét akarunk, és arra kérjük a világpolitika erős szereplőit, hogy végre beszéljenek egymással, állapodjanak meg egymással, végre legyen tűzszünet és végre kezdődjenek olyan megbeszélések, amelyek elhozhatják a békét és véget tudnak vetni emberek tíz- és százezreinek, millióinak teljesen értelmetlen szenvedésének” – tette hozzá.

Szijjártó Péter rámutatott, hogy az elmúlt hónapokban egyedül Törökország közvetítési kísérlete volt sikeres, amellyel a gabonaexport újraindításának köszönhetően valamelyest enyhült a világélelmezési válság.

Erre a sikerre alapozva a török kormánynak talán lenne esélye valamiféle mediációra a szembenálló felek között – húzta alá, hozzátéve, hogy a Kelet és a Nyugat konfliktusa mindig rossz hír Közép-Európának.

A miniszter sűrű napirendjéről beszámolva elmondta, hogy

bár az ukrajnai háború van a középpontban New Yorkban, nem szabad elfelejteni, hogy a világ számos más kihívással is szembesül,

ilyenek például a nemzeti kisebbségek rovására elkövetett jogsértések. Tájékoztatása szerint kollégáival folytatott kétoldalú tárgyalásai mellett ezért részt vesz a kisebbségek jogairól szóló nyilatkozatról szóló magas szintű ülésen is.

Kijelentette, hogy ez a téma különösen fontos Magyarország számára, miután magyarok milliói élnek az ország határain kívül. Ragaszkodunk ahhoz, hogy a magyarok, éljenek a világ bármely pontján, meg tudják őrizni magyarságukat, nyelvüket, jogaikat – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a világszervezetnek fel kell lépnie ezen jogok csorbulásakor.

„A nemzeti közösségek jogainak tekintetében nem szabad kompromisszumokat kötni” – fogalmazott.