Szijjártó: A kormány kizárólag a magyar érdekek szempontjából tekint az energetikai javaslatokra

A kormány kizárólag a magyar érdekek szempontjából tekint az energiaellátással kapcsolatos európai uniós javaslatokra, a megfogalmazott álláspontoknak nincs sem ukrán, sem orosz aspektusa – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, miután finn kollégáját fogadta csütörtökön.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Pekka Haavistóval tartott közös budapesti sajtótájékoztatón rámutatott, hogy finn külügyminiszter tizenkét éve nem járt Magyarországon, és úgy vélekedett, hogy a két nemzet közötti barátság és rokonság ennél intenzívebb kapcsolattartás igényelne.

Aláhúzta, hogy mindkét ország az EU keleti végén fekszik, ezért különösen súlyosan érinti a magyarokat és a finneket is az ukrajnai háború, amelynek nyomán már 1,3 millió menekült érkezett Magyarországra. Hangsúlyozta, hogy Európában „drámai krízishelyzet” alakult ki az energiaellátás területén, ami egészen addig fenn is fog maradni, amíg érvényben van az Oroszországgal szembeni szankciós rezsim.

„Támogatunk minden olyan javaslatot, amely segít minket az energiaellátás biztosításában, és nem támogatunk egyetlen olyan javaslatot sem, amely nem segít minket ebben” – fogalmazott.

„Amikor az energiaellátás területén tett javaslatok kapcsán fogalmazzuk meg a véleményünket, abban kizárólag magyar nemzeti szempontot érvényesítünk, annak nincsen sem ukrán, sem orosz aspektusa, kizárólag a magyar érdek számít” – tette hozzá.

Szijjártó Péter üdvözölte a gázársapka bevezetésére vonatkozó javaslat visszavonását, mondván, hogy az az orosz gázszállítások leállításával, s ezáltal a magyar energiabiztonság derékba törésével járt volna.

A többi friss brüsszeli javaslat kapcsán kiemelte: az energiafelhasználás visszaszorítását csak önkéntes alapon, az energetikai adókivetéseket pedig nemzeti keretekben támogatja a kormány.

„Azt szeretnénk, ha csak olyan európai javaslatok születnének, amelyek valójában fizikai, ténybeli, s nem valamiféle politikai vagy ideológiai kérdésként kezelik az energiaellátást” - szögezte le. A miniszter ezt követően a kétoldalú kapcsolatokat méltatta, az ENSZ szervezeteiben folytatott együttműködést, a tavaly 650 millió eurós értéket elérő kereskedelmi forgalom további növekedését, illetve azt, hogy mintegy hetven finn vállalat több mint ötezer embernek ad munkát hazánkban.

Beszélt az emberek közötti kötelékekről és a biztonsági együttműködésről is, példaként említve az ötvennégy testvárosi kapcsolatot, továbbá a Helsinkiben működő Hibrid Fenyegetések Elleni Kiválósági Központban dolgozó magyarokat. Valamint kitért a környezetvédelem és a klímaváltozás elleni harc terén képviselt hasonló álláspontra is.

Újságírói kérdésekre válaszolva Szijjártó Péter arról számolt be, hogy előző nap kellemes, másfél órás beszélgetést folytatott az új amerikai nagykövettel. Szavai szerint ennek során nem a két ország között meglévő nézetkülönbségeket próbálták rendezni, pusztán felmérték, hogy számíthatnak-e a másikra a kapcsolatok javításában. „A személyes elkötelezettség mindkettőnk részéről megvan” – összegzett.

Az Európai Parlamentben megszavazott Magyarország-jelentéssel kapcsolatban kijelentette: az EP „jól fizetett képviselői” jobban tennék, ha „mindenfajta igaztalan vádak ismételgetése” helyett a valós európai problémákkal foglalkoznának, például azzal, hogy hogyan segítsenek az embereknek, miután a szankciók nyomán háromszorosára-négyszeresére emelkedtek az energiaárak.

A tárcavezető a paksi bővítésről szólva hangsúlyozta, hogy az EU világosan kimondta, hogy a nukleáris energia békés célú felhasználása nem esik semmilyen korlátozás alá. „Látjuk, hogy vannak mindenfajta törekvések, hogy kis botokat dugjanak a küllők közé, de aki a magyarországi nukleáris beruházást hátráltatja, az szembemegy az európai szabályokkal és megsérti a mi nemzeti szuverenitásunkat is” – figyelmeztetett.

Az atomenergia biztonságos, olcsó és fenntartható módja az energiatermelésnek.

Európában mára minden idők legsúlyosabb energetikai válsága jött létre, amely helyzetben minden korábbinál világosabb, hogy szükség van atomenergiára az ellátás biztonságához és a zöldátmenethez – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter ugyanerről a kérdésről hétfőn Prágában.

Atomreaktorok az EU-tagállamokban

Fotó: MTI

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a 7. Prágai Nukleáris Ipari Kongresszuson hangsúlyozta, az Európai Bizottságnak garantálnia kell, hogy a nukleáris energia ne essen semmifajta korlátozás alá a szankciók miatt. Minden brüsszeli intézménynek, nemzeti hatóságnak és banknak tiszteletben kell tartania ezt az intézkedést, amelyet már a szankciók meghozatalakor világosan kimondtak.

„A nukleáris beruházások lassítása és akadályozása gyakorlatilag az európai országok szuverenitásának sérelmével jár. A szuverenitás egyik legfontosabb összetevője az energiaellátás biztonsága" – mondta.

„Magyarországon ebből a szempontból a nukleáris energia és a paksi beruházás kulcsfontosságú, így azok az intézmények, bankok vagy hatóságok, amelyek lassítják vagy akadályozzák a paksi atomerőmű új blokkjainak megépítését, gyakorlatilag Magyarország szuverenitását és energiaellátását sértenék meg" – szögezte le.

Szijjártó Péter kiemelte, hogy az ukrajnai háború és az arra adott szankciós válaszok nyomán mára Európában minden idők legsúlyosabb energetikai válsága jött létre, alapvetően kérdőjeleződött meg a kontinens országainak ellátásbiztonsága.

Az okok között említette azt is, hogy Európa túlságosan elkényelmesedett az energiaellátás terén, nagy teret nyertek az úgynevezett spotpiaci ügyletek a hosszú távú szerződések helyett, sok a hiányzó elem a szállítási infrastruktúrában, illetve a zöldátmenet szakmai ügy helyett politikai trenddé vált.

Aláhúzta, hogy utóbbi téma politikai kampány áldozata, a szakmaiságot a különböző célkitűzések meghatározásával „politikai blöffök" váltották fel, valamint atomellenes megközelítés alakult ki a kontinensen a fukusimai katasztrófát követően.

A miniszter rámutatott, hogy az energia terén gyakorlatilag megszűntek a piaci körülmények Európában, így azok az országok járnak jól és lesznek biztonságban, amelyek elő tudják állítani a saját maguk által felhasznált energiát.

Szavai szerint ez tovább növeli az atomenergia jelentőségét, miután az függetlenebbé teszi az országokat a nemzetközi energiaárak teljesen észszerűtlen alakulásától, ezért Magyarország is arra törekszik, hogy mielőbb meg tudja növelni a paksi erőmű kapacitását.

„Az atomenergia biztonságos, olcsó és fenntartható módja az energiatermelésnek" – fogalmazott.

„Nem lehetséges az európai zöldmegállapodás végrehajtása nukleáris energia nélkül. (…) A környezet minden korábbinál világosabbá tette, hogy Európának egyértelműen szüksége van nukleáris energiára" – tette hozzá.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön fogadta Qamar Javed Bajwa pakisztáni vezérkari főnököt – közölte a tárcavezető Facebook-oldalán. A tárgyalás középpontjában az Ukrajnában dúló harcok álltak.

A háború valamennyi ország számára kihívást jelent, de különösen súlyosan érinti a világ amúgy is nehézségekkel küzdő, katasztrófákkal szembesülő térségeit - írta közösségi oldalán a miniszter. Hozzátette: a pakisztáni vezérkari főnökkel egyetértettek abban, hogy támogatni kell minden lépést, amely közelebb visz a háború befejezéséhez, és végre el kell felejteni az olyan intézkedéseket, amelyek csak további eszkalációhoz vezetnek.

„