Szánthó Miklós: az uniós gázársapka terve valójában egy újabb szankciós csomag

Az uniós gázársapka terve valójában egy újabb szankciós csomag - írta az Alapjogokért Központ főigazgatója szerdán a Facebook-oldalán.

Szánthó Miklós azt közölte, hogy “kiszivárogtatott” sajtóinformációk szerint az Ursula von der Leyen által vezetett Európai Bizottság tovább élezné a szankciós háborút Oroszország ellen.

“Az eddig bevezetett szankciók ugyanakkor nem hozták meg a kívánt eredményt, sőt energiaválságot idéztek elő Európában, mely veszélyezteti az ellátásbiztonságot, növeli az inflációt és gazdasági válsággal fenyeget” – emelte ki a főigazgató.

Hozzátette, hogy a “föderalista testület” mindennek ellenére komolyan fontolgatja az orosz gázimportra kivetendő ársapka bevezetését, ami lényegében azt jelentené, hogy az EU egy előre meghatározott, maximált áron lenne csak “hajlandó” megvásárolni az orosz gázt, ezt pedig Oroszország nyilván nem fogja elfogadni.

Szánthó Miklós jelezte, hogy számos szakértő arra figyelmeztet: a lépés valószínűleg semmilyen pozitív eredménnyel nem járna, és komolyan kell venni Moszkva azon fenyegetését, hogy nem fog gázt szállítani azokba az országokba, amelyek bevezetik ezt a kvázi-szankciós mechanizmust.

Úgy folytatta, hogy az Európai Bizottság elnöke nyíltan kiállt az orosz gáz árának maximálása mellett. Utalt arra, hogy Ursula von der Leyen egy sajtótájékoztatón azt mondta: “szilárd meggyőződésem, hogy eljött az ideje annak, hogy az Európába irányuló orosz vezetékes gáz árát korlátozzuk”.

Szánthó Miklós közölte: az EURACTIV birtokába jutott dokumentumok alapján úgy tűnik, hogy az eurokraták oly módon tervezik korlátozni a tagállamok mozgásterét, hogy azután se tudjanak visszakozni, ha az ársapkára válaszul a Gazprom minden, Európába irányuló exportot leállít.

Ennek elérésére a júliusban elfogadott energiatakarékossági tervet kívánják felhasználni, amelyben több olyan korlátozást is előirányoztak, amely fájdalmasan érintené az európai embereket és vállalatokat – tette hozzá.

Ráadásul – jegyezte meg – az ársapkára vonatkozó döntés meghozatalához elég lenne a minősített többség, szemben a hivatalosan is “szankciósnak” minősülő csomagokkal, amelyekhez konszenzus szükséges, és azokat akár csak egy tagállam vétója esetén is blokkolni lehet.

Az 1970-es éveknél is mélyebb energiaválság vár télen Európára az egyik nagy amerikai befektetési bank szerint. Úgy számolnak, hogy az európai lakosság annyit fog fizetni a rezsiért, amennyi egyenlő az országaik GDP-jének 15 százalékával. Ez óriási összeg, ami hiányozni fog a fogyasztásból, aminek következtében megrogyhatnak az európai gazdaságok. Az Alapjogokért Központ szerint az uniós gázársapka terve semmit sem old meg, hiszen az csak egy újabb szankciós intézkedés, amire reagálva Oroszország már le is állította a gázszállítást Európába – számolt be az M1 Híradó.

„Szilárd meggyőződésem, hogy itt az ideje az Európába irányuló orosz vezetékes gáz árának korlátozására” – mondta pénteken Ursula von der Leyen az Európai Bizottság elnöke. Ursula von der Leyen szerint a gázársapka bevezetésére azért van szükség, hogy az Európa Unió fellépjen Vlagyimir Putyin orosz elnök energiapiaci manipulációja ellen.

A bejentésre nem sokat késlekedett az orosz válasz, hiszen olajszivárgásra hivatkozva a Gazprom – néhány napi karbantartás után – nem indította újra az Északi Áramlat 1-es gázvezetéket, így lényegében jelenleg Nyugat-Európába nem érkezik orosz gáz.

A Kreml többször is kijelentette, ha lesz ársapka, akkor nem lesz orosz gáz, mivel akkor egyáltalán nem fognak orosz energiahordozókat importálni az Európai Unióba.

Pedig  Európa teljes gázellátását 80 százalékban importból fedezik. 40 százalék érkezik Oroszországból. Az adatok alapján is látszik, hogy jelenleg még erősen rá vagyunk utalva az Oroszországból érkező gázra, és ennek a leváltása nagyobb gazdasági sokkok nélkül csak hosszú távon lehetséges. Ezt Tóth Máté energiajogász is megerősítette az M1-en műsorában.

A Goldman Sachs amerikai befektetési bank közgazdászai egy friss elemzésükben az 1970-es éveknél is mélyebb energiaválságot jósolnak az idei télre, és előrejelzésük szerint 2023 elején a lakossági energiaszámlák az európai gazdaságok GDP-jének 15 százalékát is elérhetik. Ez pedig beláthatatlan lakossági tehernövekedéssel járna.

Erre reagálva – látva az egyre jelentősebb lakossági tiltakozásokat – egyre több európai országban terveznek a magyar rezsicsökkentéshez hasonló intézkedéseket.

Ausztriában például már ma szavazhatnak az úgynevezett villanyáramfék javaslatról, ami azt jelenti, hogy a lakosság egy bizonyos fogyasztásig a világpiaci ár alatt kapná az áramot. Hasonló támogatásról döntöttek Németországban is.

Gáztakarékossági program indul Olaszországban és energiatakarékossági intézkedéseket tervez az ír kormány is. Várhatóan még a héten döntenek arról, hogy korlátozzák a fűtést középületekben és irodákat vonnak össze, hogy egész emeleteket lezárhassanak.

Nincs értelme korlátozni az orosz gáz árát az uniós országok számára, mert akkor máshová fogják eladni - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a vlagyivosztoki Keleti Gazdasági Fórum szerdai plenáris ülésén. Putyin kijelentette, hogy ha Németország visszaadja Oroszországnak a Kanadában megjavított Siemens-turbinát, akkor az Északi Áramlat 1 újraindul. Rámutatott, hogy az Északi Áramlat 2 elindításához „csak meg kell nyomni a gombot”, de ehhez ki kellene vonni a vezetéket a szankciók alól.

„Ha valaki megpróbálna ránk erőltetni valamit, szeretném megjegyezni: azok, akik ránk erőltetnének valamit, ma nincsenek abban a helyzetben, hogy diktáljanak nekünk. Észhez kellene térniük” – mondta.

Mint mondta, a Nyugatnak az energiaszállítások korlátozása esetén vagy a magas árakhoz kellene támogatást nyújtania, ami azért rossz, mert nem változtatja meg a fogyasztói magatartást, vagy a fogyasztást kellene csökkentenie, ami gazdaságilag életképes ugyan, de társadalmilag veszélyes.

„Jobb, ha ragaszkodunk a szerződéses kötelezettségekhez, a vonatkozó szabályokhoz és a civilizált kapcsolatokhoz ” – hangoztatta Putyin.

Azt az elhatározást, hogy árkorlátozást kell bevezetni az orosz energiaforrásokra, „teljesen ostobának”, minősítette, mert szerinte semmit sem használ a kezdeményezőknek, Oroszország viszont nem fog veszteségesen olajat és gázt szállítani.

Rámutatott, hogy Oroszországnak nem okoz gondot a világpiacon eladni az energiaforrásait, különös tekintettel a Kínával fenntartott „nagyszerű” kapcsolataira, amelynek gazdasága, mint mondta vásárlóerő-paritáson számolva meghaladja az amerikait. Mint mondta, a kereslet növekszik a Szibéria Ereje gázvezeték pedig teljes kapacitással üzemel.

Az orosz elnök azt hangoztatta, hogy Oroszország kész más országok igényeit kielégíteni, a prioritást számára a belső piaca jelenti. Megjegyezte, az európai piac mindig prémium kategóriájúnak számított, de az Ukrajna körüli válság elkezdésével megszűnt annak lenni és még az európaiak amerikai partnerei is átirányították a cseppfolyósított földgázt szállító tartályhajóikat ázsiai országokba, köztük Kínába, mert ott többet adnak érte.

Putyin kijelentette, hogy ha Németország visszaadja Oroszországnak a Kanadában megjavított Siemens-turbinát, akkor az Északi Áramlat 1 újraindul. Rámutatott, hogy az Északi Áramlat 2 elindításához „csak meg kell nyomni a gombot”, de ehhez ki kellene vonni a vezetéket szankciók alól.

A fórumon Luvszannamszrajn Ojun-Erdene mongol miniszterelnök azt mondta, hogy hazáján keresztül Oroszországból Kínába vezető gázvezeték 2029-re készülhet el. Mint mondta, a Gazprommal egyeztetett előzetes megvalósíthatósági tanulmányt a közeljövőben fogja a kormány benyújtani a mongol parlamentnek.

Az orosz elnök szerint a Mongólián át Kínába irányuló gázszállítások paramétereiről és még az árakról is megállapodtak már Ulánbátorral, Pekinggel pedig még tart az egyezkedés. A mongol kormány július közepén jelentette be, hogy a Szibéria Ereje-2 gázvezeték építése 2024-ben kezdődhet meg. A Financial Timesnak adott interjújában Ojun-Erdene rámutatott, hogy az ukrajnai orosz különleges művelet akadályozza a projekt fejlesztését, de reményét fejezte ki, hogy a munka a tervek szerint folytatódik.

Az RBK orosz gazdasági lap szerint a Mongólián átvezető vezeték a szibériai mezőket az északnyugat-kínai Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területtel kapcsolja majd össze, a hossza mintegy 6700 kilométer, a tervezett kapacitása pedig évi 50 milliárd köbméter lesz. Januárban a South China Morning Post azt írta, hogy Peking igyekszik felgyorsítani a Szibéria Ereje-2 építését, hogy csökkentse az Ausztráliából származó szállításoktól való függőséget. A kínai vámhivatal szerint Kína cseppfolyósított földgáz- (LNG-) importjának mintegy 43 százaléka származott Ausztráliából 2020-ban.

Putyin Vlagyivosztokban egyebek között azt is elmondta, hogy Oroszországnak idén mintegy 500 milliárd rubel (mintegy 3300 milliárd forint) költségvetési többlete lesz. Az oroszországi inflációról azt mondta, hogy “csökkenő tendenciát” mutat, és az év végére várhatóan 12 százalékos lesz, a jövő év első és második negyedévében elérheti az 5-6, vagy akár 4 százalékos célt.