Soros hálózata próbálta elítélni hazánkat az Európai Parlamentben

A béke előmozdítása helyett újra Magyarország elítélésén fáradozott az Európai Parlament (EP) – közölte az Alapjogokért Központ a közösségi oldalán azután, hogy az EP csütörtök délután megszavazta a francia zöldpárti Gwendoline Delbos-Corfield nevével fémjelzett jelentést.

Azt írták: a jelentés „mondvacsinált okokból követeli”, hogy Magyarországot fosszák meg a neki járó uniós forrásoktól.

Hozzátették: miközben az európai lakosság az „elhibázott brüsszeli szankciók” által kiváltott élelmiszer-és energiaválságtól küzd, a baloldali többségű Európai Parlament 433 igen, 123 nem szavazattal és 28 tartózkodás mellett

 megszavazta a „Sargentini 2.0 jelentést” és Magyarország elmarasztalásáról döntött.

Tájékoztatásuk szerint az igennel szavazók között a külföldi támogatásokat élvező baloldali magyar EP-képviselők is vannak, mint Ara-Kovács Attila, Cseh Katalin, Gyöngyösi Márton, Rónai Sándor és Molnár Csaba. Úgy fogalmaztak: a többi „háborúpárti brüsszeli bajtársukkal” karöltve azt próbálják elérni, hogy az energiaválság közepén Magyarországtól és a magyar emberektől továbbra is visszatartsák az uniós pénzeket.

Az Alapjogokért Központ szerint Gwendoline Delbos-Corfield felkészítésében „hazai Soros-szervezetek” vettek részt, úgy mint a Helsinki Bizottság, a Human Rights Watch, a Társaság a Szabadságjogokért, az Amnesty International, a Transparency International, és az Open Society Foundation.

Ezzel tulajdonképpen „a Soros-hálózat ítéltette el Magyarországot az Európai Parlamentben” – írták.

A „baloldali ideológiával átitatott” jelentés az Alapjogokért Központ szerint nélkülöz mindennemű szakmai megalapozottságot, és nem titkolt célja az Európai Bizottság nyomás alá helyezése és zsarolása, hogy még véletlenül se egyezzen ki Magyarországgal és hagyja jóvá a magyar helyreállítási tervet.

Hangsúlyozták: akármennyire próbálkozik is az EP „hatalmat verbuválni” maga köré, semmiféle jogi kötőereje és relevanciája nincs a jelentés megszavazásának. „Mi magyarok nem engedünk a nyomásnak és nem hagyjuk, hogy egy újabb ideológiai hadjárat álljon az uniós pénzek kifizetése és magyar családok megvédése közé” – tudatták.

Az Alapjogokért Központ főigazgatója szerint „fikciós mesedélután” volt az Európai Parlament (EP) plenáris ülésének az unió alapját képező értékek Magyarország általi súlyos megsértésének egyértelmű kockázata címmel rendezett szerdai vita.

Szánthó Miklós a Facebookon azt írta, hogy „a szankciópárti baloldal EP-képviselői a magyar jogállamisági helyzetről szóló mesedélutánon adnak randevút egymásnak”.

„Volt már ilyen. Tavares, Sargentini, és most a szintén méltán ismeretlen Gwendoline képviselő-asszony kezdeményezésére. A szerdai ülésnapon kongó padsorok, lézengő képviselők látványa fogadta azokat, akik belenéztek az egyre unalmasabb és érdektelenebb mesedélutánba” – fogalmazott.

Úgy vélekedett: Gwendoline Delbos-Corfield francia baloldali képviselő a Sargentinitől megörökölt, „súlyos tévedéseket, esetenként rágalmakat is tartalmazó” jogállamisági jelentésével konfliktust akar szítani a magyar kormány és az Európai Bizottság között.

Hozzátette, „a nemzetközi, a nyílt társadalom eszméinek elkötelezett baloldal, és magyarországi ágenseik is pontosan tudják”: a tét azért nagy, mert ha képesek éket verni a megegyezésre törekvő magyar kormány és a szintén kompromiss

zumkésznek tűnő Európai Bizottság közé, akkor „végre a nemzetközi baloldal megbüntetheti” az általuk nem szívelt nemzeti-konzervatív és keresztény politikát folytató Orbán-kormányt.

A főigazgató szerint a baloldal éppen akkor él ezzel a nyomásgyakorlással, amikor az EU szomszédságában dúló háború miatt minden eddiginél nagyobb szükség lenne az összefogásra és a béketeremtés melletti közös kiállásra.

A baloldal azonban nem így gondolkodik: „Új Tavaresek és új Sargentinik új mesedélutánokat szerveznek Brüsszelben, ahelyett, hogy a fékevesztett energiaár-emelkedés és inflációs sokk megfékezéséért dolgoznának.”

Szánthó Miklós úgy vélekedett, hogy „Brüsszel elhibázott szankciói miatt vágtat az energia ára Európában, tízmilliók fizetik a hibás döntések árát”.

A főigazgató azt írta, hogy a mostani, háborúval és gazdasági válsággal terhelt időszakban a magyar baloldal a külföldről érkező működési finanszírozásért cserébe ismét áruba bocsátja a magyarok érdekeit.

A Fidesz elképesztőnek tartja, hogy az Európai Parlament (EP) a mostani válságban is csak Magyarország támadásával van elfoglalva – a nagyobbik kormánypárt így reagált arra, hogy az EP csütörtökön megszavazta a Magyarországról szóló jogállamisági jelentést.

A Fidesz azt írta: miközben Európa lakosai épp az elhibázott brüsszeli szankciók miatt energiaválságtól szenvednek, a baloldali többségű Európai Parlamentnek még ebben a válságos helyzetben is az a legfontosabb, hogy Magyarországot támadja.

A Fidesz szerint a brüsszeli baloldal újra és újra meg akarja büntetni Magyarországot, vissza akarja tartani az országnak járó pénzeket. Ezt azért teszik – folytatták –, mert az áprilisi választáson ismét a Fidesz–KDNP győzött, amely nem engedi be a migránsokat Magyarországra, nem engedi be az LMBTQ-propagandát az iskolákba, és ellenzi az energiaválságot okozó brüsszeli szankciókat.

A közleményben a Fidesz szégyennek nevezte, hogy a magyar baloldali EP-képviselők, „élükön Gyurcsánynével”, ismét  saját hazájuk ellen dolgoznak.

Az Európai Parlament képviselői strasbourgi plenáris ülésükön 433 szavazattal, 123 ellenszavazat és 28 tartózkodás mellett elfogadták a Magyarországról szóló jogállamisági jelentést, amely szerint az uniós értékeket rendszerszintű veszély fenyegeti Magyarországon, az ország többé nem tekinthető teljes mértékben demokráciának.

Az uniós tagállamok kormányait tömörítő tanács szerdán további hat hónappal, egészen 2023. március 15-ig meghosszabbította az Ukrajna területi integritásának, szuverenitásának és függetlenségének aláásásáért vagy veszélyeztetéséért felelős személyekkel szemben hozott korlátozó intézkedések időtartamát – olvasható a brüsszeli testület sajtóközleményében.

A szankciók eddig 1206 személyt és 108 szervezetet érintenek.

Válaszul Oroszország Ukrajna elleni katonai agressziójára, az EU vezető orosz politikai képviselők, oligarchák, katonai személyek és Kreml-párti propagandisták ellen vezetett be szankciókat. Emellett az EU példátlan intézkedéseket fogadott el azzal a céllal, hogy jelentősen meggyengítse Oroszország gazdaságát, és korlátozza hadviselési képességét – olvasható a tanácsi közleményben.

A tanács felszólította Oroszországot, hogy azonnal és feltétel nélkül vonja ki hadseregét Ukrajna teljes területéről, tartsa tiszteletben a nemzetközi humanitárius jogot. Azt is hangsúlyozta, hogy  Oroszországot, Fehéroroszországot valamint háborús bűnökért felelős személyeket a nemzetközi joggal összhangban felelősségre kell vonni tetteikért.

„Az Európai Unió rendíthetetlenül elkötelezett amellett, hogy segítse Ukrajnát az orosz agresszióval szembeni önvédelemhez való eredendő jogának gyakorlásában” –  húzta alá az uniós testület.