Sorban állnak a németek az elektromos fűtőtestekért

Az utóbbi időben jelentősen megnövekedett kereslet hatására az egekbe szöktek az elektromos fűtőberendezések árai Németországban, a drágulás mértéke akár 300 százalékos is lehet – derül ki a Focus Online összeállításából.

Egyre súlyosabb problémákat okoz a rezsiárak drasztikus emelkedése Németországban, a gáz mellett a fűtőolaj ára is folyamatosan emelkedik, fából pedig hiány van, így nem meglepő, hogy egyre többen érdeklődnek az alternatív megoldások iránt, rengetegen keresik az elektromos fűtőtesteket.

A két legnagyobb német elektronikai áruházlánc, a Media Markt és a Saturn is arról számolt be a Focusnak, hogy kiugróan nőtt a kereslet az elektromos fűtőberendezések iránt, a Hornbach barkácsáruházlánc illetékese pedig azt közölte, hogy tavalyhoz képest 100 százalékkal több ilyen készüléket adtak el.

A hirtelen megnőtt kereslet ráadásul a fűtőtestek árait is felverte, nem ritkán kétszeres-háromszoros árat kell fizetni a készülékekért ahhoz az árhoz képest, amennyiért tavasszal voltak kaphatók a boltokban.

A fűtőberendezések magas ára mellett a fogyasztóknak komoly gondot jelenthet a készülékek használata nyomán emelkedő áramfogyasztás, ahogy a cikkben is kiemelik, a gázhoz, az olajhoz és a fához képest még mindig a villany a ledrágább fűtési mód, így az elektromos készülékek inkább csak kiegészítésként használhatók a hagyományos fűtés mellett, de nem igazán alkalmasak annak teljes kiváltására.

A francia gazdák is szenvednek a szankciók miatt elszabaduló energiaáraktól. Van, aki arra számít, hogy a korábbi tízszeresére nő a rezsiszámlája, amelyet viszont már nem fog tudni kifizetni. Akár több ezer ember kerülhet az utcára. Közben Emmanuel Macron francia elnök arról beszélt: a háború mindent a feje tetejére állított, az energiaválság miatt ezért felgyorsítanák a megújuló energiaforrások telepítését és az új atomerőművek építését – számolt be róla az M1 Híradója.

Emmanuel Macron francia államfő az ország első tengeri szélerőmű-parkjának felavatásán csütörtökön bejelentette, hogy „duplájára kell felgyorsítani” a megújuló energiaforrások telepítését, miközben az új nukleáris reaktorok megnyitását is előre kell hozni.

A nyolcvan tengeri szélturbinából álló park az Atlanti-óceánban, a nyugat-franciaországi Saint Nazare kikötőjétől 12-20 kilométeres távolságban nyílt meg. Üzemeltetője az állami tulajdonú EDF (Électricité de France), és mintegy 700 ezer ember energiaigényeit tudja ellátni.

„Jelentősen növekedni fog az villamosenergia-igényünk, mintegy negyven százalékkal 2050-ig, ezért Franciaországnak duplájára kell felgyorsítania a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos projektjeit, elsősorban a szél- és a napenergiát illetően” – mondta az államfő a megnyitón.

Hivatalos adatok szerint jelenleg mintegy tíz évig tart – az esetleges bírósági eljárásokkal együtt – egy tengeri szélerőmű-park üzembe helyezése Franciaországban,

míg Németországban csak öt, Nagy-Britanniában pedig hat éves a folyamat. A szárazföldi szélturbinák üzembe helyezése hét éves folyamat, kétszer annyi, mint Németországban vagy Spanyolországban.

A megújuló energiák (víz, szél, nap, biomassza) tavaly Franciaország energiatermelésének 21 százalékát, a nukleáris energia 69 százalékát, a fosszilis tüzelőanyagok pedig 7 százalékát biztosították. A kormány célja az ország energetikai szuverenitásának megteremtése, és a megújuló energiaforrások telepítésének felgyorsítása.

Emmanuel Macron idén februárban bejelentette, hogy Franciaország 2050-ig ötven tengeri szélerőmű-parkot nyit meg. Ebből hét park tervezése kezdődött meg, de a megvalósítást számos bírósági eljárás hátráltatja.

A köztársasági elnök csütörtökön a szárazföldi szélturbinák telepítésének folytatása mellett is állást foglalt, valamint jelezte: az új atomerőművek megnyitását is előrébb hozná.

Februárban jelentett be Emmanuel Macron egy széleskörű nukleáris programot, amelynek keretében Franciaország 2035-ig hat új, második generációs európai nyomottvizes reaktort (EPR) épít, és további nyolc kisebb reaktor építését is megfontolja.

Az államfő az energetikai diverzifikáció mellett fogalt állást, amikor úgy fogalmazott: „csak a megújuló energiák nem megoldás, ahogy csak az atomenergia sem működik”. „Amit most az ukrajnai háborúval megélünk, és amit egyes szomszédaink, mint például a németek még inkább megélnek, az pont az, hogy az energia terén a megoldás az energiamodell diverzifikációja” – mondta az elnök.

Az uniós szankciós politika miatt kialakult gazdasági folyamatok egyre inkább az Egyesült Államok kezére játszanak, mert Európát meggyengítette a háború – erről a tekintélyes gazdasági újság, a The Wall Street Journal írt. A lap szerint Európa még évekig szenvedni fog a szankciók hatásától, miközben az Amerikában termelő cégeknek jó kilátásai vannak – számolt be az M1 Híradó.

Az európai energiaválság egyik nagy nyertese az amerikai gazdaság – erről ír az egyik legnagyobb példányszámú amerikai lap, a The Wall Street Journal.

A lap szerint miközben az energiaárak vad ingadozása az ipari termelés leépülésével fenyegeti Európát, Washington számos ösztönzőt hozott létre a gyártás támogatására. A gazdasági folyamatok pedig egyre inkább az Egyesült Államok kezére játszanak, különösen a vegyi anyagokat, az akkumulátorokat és más energiaigényes termékeket gyártó vállalatok számára.

Az egekbe szökő gázárak miatt pedig egyre több Európai nagyvállalat dönt úgy, hogy az Egyesült Államokba helyezik át termelésüket. Példaként a Dán Pandora ékszergyártót, és a Volkswagent említi, amelyek amerikai terjeszkedést terveznek. Közben a Tesla pedig szünetelteti Németországi beruházását.

Azt írják,

ha továbbra is maradnak az uniós szankciók, akkor még 2024-ben is magas gázárakkal kell szembenéznie Európának.

A lap által idézett közgazdászok szerint ugyanis a Kanadától, az Egyesült Államokon át Katarig terjedő földgázkitermelők középtávon is nehezen tudják majd helyettesíteni Oroszországot Európa ellátásában.

Miközben Európában az egekben vannak az energiaárak, az Egyesült Államokban szinte alig történt áremelkedés.

A The Wall Street Journal cikkében arra is figyelmeztet, hogy az európai feldolgozóipart érő károk örökre fennmaradhatnak, az energiaárak hatalmas ingadozása, illetve az ellátás bizonytalansága miatt.

Szerdán Belgiumban tüntettek a szakszervezetek, Németországban pedig október elejére hirdettek demonstrációkat az egekbe szökő energiaárak miatt. Többen is a szankciókat okolják a kezelhetetlen helyzetért, az emberek megélhetésüket féltik.

Legalább tízezres tömeg vonult fel Brüsszel utcáin a három legnagyobb érdekképviselet felhívására szerdán. A munkások azt követelték, hogy a kormány azonnal lépjen fel a megélhetési válság ügyében. Novemberre általános sztrájkot is terveznek Belgiumban.

Nehéz tél jöhet Európában, a brüsszeli tüntetés is ezt támasztja alá.

Korábban hasonló tüntetések voltak már Ausztriában, Csehországban és Görögországban is az emelkedő árak miatt.

Németországban sem rózsásabb a helyzet: az elszabaduló energiaárak miatt október elejére Berlinben és több kisvárosban is tüntetéseket hirdettek. Már korábban is tartottak demonstrációkat, de az energiapánik miatt most újra utcára vonulnak

A Reuters szerint a németek csaknem 40 százaléka fél attól, hogy télen nem vagy csak nagyon nehezen fogja tudni fizetni a gázt és az áramot.

A német szolgáltatók ugyanis a szankciók miatt megemelkedett költségeiket a fogyasztókra hárítják.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung számokat is közölt. Vannak, akiknek a gázszámlája az eddigi 154 euróról több mint 1106 euróra, vagyis 440 ezer forintra emelkedett havonta.

Rekordszinten nőttek a termelői árak Németországban, az adatokat kedden közölte a német szövetségi statisztikai hivatal. A legnagyobb mértékben továbbra is az energiaárak nőttek: összességében 139 százalékkal.

Egy Németországban élő nő, Mari Schmitz de Bruijn az M1-nek arról beszélt, hogy már most duplájára nőtt a gázszámlája: 160 eurót, vagyis átszámítva csaknem 65 ezer forintot fizet havonta, pedig még nem is indult be a fűtési szezon.

„Nagyon félünk. A szankciók nem Oroszországot érintik, hanem minket, németeket. Már nem megy tovább, olyan magas áram- és gázárakat kell fizetnünk, mérhetetlenül megdrágultak. A középosztály, a kisüzemek, a pékségek, a hentesek… Nekik fogalmuk sincs, miből fizessenek” – fogalmazott a nő.

Brüsszel azonban másképp gondolkodik, a bürokraták nem hajlandóak belátni, hogy a kontinens milyen nehéz helyzetbe kerülhet az Oroszországgal szemben bevezetett önsorsrontó szankciók miatt.

Az energiaválság már nemcsak az ipart, hanem az embereket is érinti, ez pedig könnyen vezethet általános elégedetlenséghez és demonstrációkkal tűzdelt télhez.