Hatalmas fölényben a jobboldal az olaszoknál

Szeptember 25-én tartanak parlamenti választásokat Olaszországban. A friss közvélemény-kutatásokban a jobboldali szövetség - az Olasz Testvérek (FdI), a Liga és a Hajrá, Olaszország! (FI), valamint szövetségeseik - együttes támogatottsága közelít az 50 százalékhoz, míg a baloldal 30 százalék körül áll. Az eredmények arra utalnak, hogy az olaszokat egyre komolyabban aggasztja az anyagi helyzetük, a rezsi drágulása és a migrációs helyzet. Azonnali segítségre van szüksége az olasz családoknak és vállalkozásoknak. Matteo Salvini, a jobboldali Liga vezetője szerint az új római kormánynak Mario Draghi ügyvivő kormányfővel az élen már a jövő héten napirendre kell tűznie az ennek megfelelő költségvetési csomagot.  

Az olaszok a pénzükért aggódnak

Az Emg intézet szerint tíz olaszból hatot az ország gazdasága mellett mindenekelőtt saját anyagi helyzete foglalkoztat; szerintükAZ ESÉLYES A KÜSZÖBÖN ÁLLÓ VÁLASZTÁS MEGNYERÉSÉRE, AKI KÉPES MEGFELELŐ MEGOLDÁSOKAT NYÚJTANI AZ INFLÁCIÓ ÉS AZ ELSZABADULÓ ENERGIAÁRAK MIATT AGGÓDÓ LAKOSSÁG PROBLÉMÁIRA.Úgy tűnik, hogy az olaszok ebben a tekintetben a jobboldali pártokban bíznak.

A növekvő energiaárakkal szemben azonnali segítséget sürget családoknak és vállalkozásoknak Matteo Salvini, a jobboldali Liga vezetője, aki szerint, ha az árak nem csökkennek, az új római kormánynak arányosan kell biztosítania az áramot és gázt. Matteo Salvini felszólította az ügyvivő kormányfő Mario Draghit, hogy a következő héten tűzze napirendre az újabb költségvetési csomag elfogadását, amellyel a családokat és vállalkozásokat támogatják.

„Több tíz milliárd euróra van szükség, és a Liga kész megszavazni az ismételt segítség bevezetését” – tette hozzá a Liga vezetője pénteken Nápolyban, dél-olaszországi kampánykörútja egyik állomásán.

Matteo Salvini utalt rá, hogy az év eleje óta a Draghi-kormány már 30 milliárd eurót utalt át a növekvő rezsiköltségek miatt a nehézségekkel szembesülőknek. Az év végéig további 20 milliárdot különítettek el, amely felett viszont már a szeptemberi választásokon nyertes kormány rendelkezhet.

Matteo Salvini  elmondta, a Liga már hónapok óta figyelmeztet arra, amit sokan csak most vesznek észre, vagyis hogy a szeptember és az október pusztító erejű lesz a családok és vállalkozások számára az energiaárak miatt. Úgy vélte, sokkal jobb megmondani az igazságot, mint elhallgatni a lakosság előtt.

Megjegyezte, hogy Emmanuel Macron francia elnök is tett hasonló bejelentéseket, azzal a különbséggel, hogy ellentétben Franciaországgal, Olaszországban nincsenek atomreaktorok, és kizárólag importált energiát fogyaszt.

„Fennáll a konkrét veszély, hogy döntenünk kell, ki fűthet és ki nem, ki kapcsolhatja fel a villany és ki nem” – jelentette ki Matteo Salvini.

Az energiaárak emelkedése, az Európai Unió politikája és az ukrajnai háború is téma volt a szeptember 25-i parlamenti választásra készülő balközép, illetve jobbközép koalíció vezető politikusainak első nyilvános vitáján, amelyet az adriai Riminiben folyó katolikus találkozón tartottak meg kedden.

Giorgia Meloni, a jobboldali Olasz Testvérek (FdI) elnöke és szövetségesei, Matteo Salvini, a Liga vezetője, valamint Antonio Tajani, a Hajrá Olaszország! (FI) elnökhelyettese első alkalommal szerepelt egy színpadon a Baloldali Demokrata Párt (PD) főtitkárával, Enrico Lettával, valamint Luigi Di Maióval, az Öt Csillag Mozgalom (M5S) volt politikusával, aki saját pártot alapított Civil Elkötelezettség névvel. Minden témában négy-négy perc állt rendelkezésükre. A kérdéseket Luciano Fontana, a Corriere della Sera napilap igazgatója tette fel. Nem volt jelen az M5S elnöke, Giuseppe Conte.

A balközép koalícióhoz csatlakozott Luigi Di Maio ügyvivő külügyminiszter közös európai energiaár bevezetését szorgalmazta, hangoztatva, hogy a gáz piaci értékét meghatározó holland gáztőzsde a mindennapos áremeléssel „az olaszok pénzét herdálja”.

Enrico Letta úgy vélte: az egy év alatt több mint ezer százalékkal megemelt gázár annak bizonyítéka, hogy minden korábbi európai energetikai szabály „felborult”.

A PD főtitkára közölte: ha a baloldal ellenzékbe kényszerül, mindent megtesz annak megakadályozására, hogy a jobboldal alkotmánymódosítással bevezesse az elnöki köztársaságot, ami – Letta szerint – a parlament korlátozását jelentené. Az ukrajnai háborúval kapcsolatban Enrico Letta úgy vélte, akárki is kerül kormányra, Róma eddigi politikáját kell folytatni, vagyis „semmiben sem engedni Putyinnak”.

„Nem lenne előnyös, ha a szankciók a háborút erősítenék” – reagált Matteo Salvini. Hangsúlyozta, hogy a gazdasági-kereskedelmi adatok szerint a konfliktus miatt kivetett szankciók nem Moszkvát sújtják, és ezt „Brüsszelben is észre kellene venni” – tette hozzá Salvini. A Liga kampánytémái között kiemelte az abortusz és az eutanázia elleni küzdelmet, valamint a könnyűdrogoknak a baloldal által tervezett legalizálása megakadályozását.

Giorgia Meloni kifejtette, hogy egy évtized után a következő kormány az olaszok szavazatainak eredményeképpen születhet meg a hatalmi palotákban kötött paktumok helyett, ami korábban volt jellemző. Megjegyezte, hogy a 2018-ban kormányra került Öt Csillag Mozgalommal szemben az Olasz Testvérek nem interneten politizál, hanem a lakosság igényeit elégíti ki és érdekeit képviseli.

A jobbközép „stabil és hiteles” kormányt készül adni Olaszországnak – tette hozzá.

Kifejtette: az Olasz Testvérek „nem akarja figyelmen kívül hagyni az Európai Uniót, de azt akarja, hogy az EU ne mellékes témákkal, hanem a lakosság számára stratégiai jelentőségű kérdésekkel foglalkozzon”.

A vitán, amelyhez kisebb pártok vezetői is csatlakoztak, szó volt a fiatalokat szem előtt tartó munkahelyteremtésről, az oktatásról, az adó- és nyugdíjreformról, a népesség elöregedéséről. Giorgia Meloni a jobbközép nevében ösztöndíjakat ígért a hátrányos helyzetű diákoknak, Enrico Letta bejelentette: ha a baloldal nyer, kötelezővé teszik az óvodát, és 18 éves korig meghosszabbítják az iskolakötelezettséget. Matteo Salvini tervei között említette, hogy megszüntetik az M5S által 2019-ben bevezetett alapjövedelmet, ami tavaly kilencmilliárd eurójába került az országnak.

A balközép és jobbközép koalíciók vezetői közötti nyilvános politikai vitát a Találkozó a barátságért a népek között című találkozón tartották meg, amelyet a Comunione e Liberazione katolikus lelkiségi mozgalom 1980 óta minden nyáron Riminiben rendez meg egyházi vezetők, politikusok, közéleti személyiségek részvételével.

A választási kampány hivatalosan ezzel a találkozóval indult el, miután a pártok hétfő este benyújtották végleges jelöltlistáikat. A következő időszakban megkezdődik a pártjelöltek tévés bemutatkozása, valamint utcai kampányprogramja.

Hétről-hétre az olasz jobboldal egyre nagyobb támogatottságát mérik a közvélemény-kutatók. Bár bizonyos politikai formációk népszerűségét illetően vita van a szakemberek között, azt senki nem vonja kétségbe, hogy Matteo Salvini és társai együtt ötven százalék körül állnak.

A szeptember 25-i parlamenti választások előtt egy hónappal végzett közvélemény-kutatásokban az Olasz Testvérek (FdI), a Liga és a Hajrá, Olaszország! (FI) jobboldali szövetsége megközelíti az ötvenszázalékos támogatottságot - írták meg csütörtökön a vezető római lapok. A legfrissebb adatokat az AdnKronos nevű hírügynökség közölte a Demopolis Intézet felmérései alapján.

A számok azt mutatják, hogy a legnagyobb támogatottságú párt huszonnégy százalékkal az FdI Giorgia Meloni vezetésével, ezt követi 22,6 százalékkal a balközép Demokrata Párt (PD). Más felmérésekben az FdI megközelíti a huszonöt százalékot, miközben a PD alig lépi túl a húszat.

A közvéleménykutatók között abban teljes az egyetértés, hogy ha most lennének a választások, az FdI, a Liga és az FI, valamint más kisebb jobboldali pártok alkotta szövetség nyerne. A koalíció ereje a felmérések többségében túllépi a negyvenkilenc százalékot, de az óvatosabb mérések szerint is negyvenhat–negyvennyolc százalék között teljesít. Ezzel szemben a PD vezette baloldali szövetség harminc százalékon áll.

A  harmadik legnagyobb jobboldali párt a Matteo Salvini vezette Liga, a Demopolis adatai szerint 14,5 százalékkal. A Silvio Berlusconi vezette FI túllépi a tíz százalékot. Az Öt Csillag Mozgalom (M5S) támogatottsága tizenegy százalék körüli értéket mutat.

Az új centrum - amelyet a Carlo Calenda vezette Akció párt és a Matteo Renzi vezette Élő Olaszország (IV) hozott létre - nem éri el az ötszázalékos támogatottságot. A Demopolisnak nyilatkozók hatvanhét százaléka mondta azt, hogy elmegy szavazni, ami az öt évvel ezelőtti parlamenti választások részvételi arányához képest hat százalékpontos csökkenést mutat. A szavazásra jogosultak ötöde bizonytalannak vallja magát.

Az Emg intézet szerint tíz olaszból hatot az ország gazdasága mellett mindenekelőtt saját anyagi helyzete foglalkoztat. Az nyeri a választást, aki meg tudja nyugtatni a lakosságot a növekvő inflációval és rezsiköltségekkel szemben – nyilatkozta Fabrizio Masia, az Emg képviselője.

Szeptember 25-én több mint ötven millió olaszt várnak az urnákhoz. Ez lesz az első alkalom, hogy a 18 év felettiek a képviselőház mellett a szenátus tagjait is megválaszthatják, mivel mostanáig a felsőházi mandátumok odaítélésében csak a 25 év feletti választók vehettek részt.

A 2018-as választási reform szerint a mandátumok harmadát az egyéni jelöltek között, kétharmadát arányos rendszerrel osztják szét a pártokra leadott voksok alapján. A 2020-ban bevezetett reform értelmében a következő parlamentnek a korábbi 945 helyett csak hatszáz tagja lesz. A pártoknak a bejutáshoz túl kell lépniük a három, a szövetségeknek pedig a tíz százalékot.