POLITIK

Szerző Ripost

2 hónapja

Rakétacsapás ért egy civil járműoszlopot Zaporizzsjában, sokan meghaltak

Az ukrán és az orosz fél egymást vádolja a támadás elkövetésével.

Tüzérségi támadás ért egy járműoszlopot péntek reggel a dél-ukrajnai Zaporizzsja város külterületén, több mint húszan meghaltak, 28–34-en megsebesültek.

Az ukrán és az orosz fél egymást vádolja a támadás elkövetésével.

Olekszandr Sztaruh, a Zaporizzsjai terület ukrán kormányzója azt mondta, hogy legalább 23 ember meghalt és 28 megsebesült egy orosz rakétacsapásban, amely egy civil járművekből álló konvojt ért a város autópiacánál. Az áldozatok mindannyian civilek voltak – hangsúlyozta a tisztségviselő a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

Vlagyimir Rogov, a Mi Együtt Oroszországgal mozgalom elnöke viszont a TASZSZ hírügynökségnek nyilatkozva azt mondta, hogy ukrán tüzérségi csapás ért egy 10 járműből álló konvojt, amely civileket szállított, akik a Zaporizzsjai terület „felszabadított részébe" akartak távozni. Közlése szerint legkevesebb 23-an meghaltak, és 34-en megsebesültek.

Az orosz illetékes szerint újabb ukrán provokáció történt. „Meggyőződésem, hogy ők (a kijevi hatóságok) az egészet kiforgatják, hogy Oroszországot vádolhassák" – mondta.

Az enerhodari orosz katonai-polgári közigazgatás tájékoztatása szerint is az ukrán fegyveres erők vették tüzérségi tűz alá Zaporizzsja város külterületét péntek reggel 7 óra körül. A robbanások helyszínén civil járművekből álló konvoj várakozott, az emberek orosz ellenőrzésű területre készültek elhagyni Zaporizzsját.

A helyi orosz kormányzat a támadást a civilek elleni terrorcselekménynek minősítette. „Ez a konvoj Zaporizzsjából vonult ki, az emberek Enerhodarba és a Dnyeper bal partján fekvő más településekre akartak eljutni. A (területen) értetlenség és döbbenet honol. Ez a bosszú az emberek elvándorlásáért?" – olvasható a nyilatkozatban.

A helyszínre rendőri és mentőalakulat érkezett.

Az ukrán hatóságok két újabb tömegsírt fedeztek fel a Harkiv megyében lévő, orosz megszállás alól felszabadított Izjum városban – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a CBS amerikai hírtelevíziónak adott interjúban, amelyből az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett.

Az elnök szavai szerint több száz holttest is lehet az újonnan fellelt sírokban. Zelenszkij emlékeztetett arra, hogy az Izjumban elsőként feltárt tömegsírba – amelyben több mint négyszáz holttestet találtak – egész családokat temettek el, akiket megkínoztak és megöltek.

„Felnőttek, férfiak és nők, valamint kisgyerekek golyókkal a fejükben. Testük egyes részei eltűntek” – emelte ki az elnök.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) hétfőn arról adott hírt, hogy újabb kínzókamrára bukkantak a Harkiv megyei Lipci faluban. Közleményük szerint a luhanszki szakadárok úgynevezett népi milíciája orosz katonákkal együtt a helyiségben kínozta meg azokat a helyi lakosokat, akik nem voltak hajlandók együttműködni velük. A fogvatartottakat innen Oroszországba vitték – tette hozzá az SZBU.

A szolgálat fotókat is közzétett a kínzókamráról. Az Ukrajinszka Pravda emlékeztetett arra, hogy az ukrán hatóságok a mostanit megelőzően már 18 helyet fedeztek fel a harkivi régióban, ahol a megszállók ukrán állampolgárokat kínoztak, és több mint ezer orosz katonát azonosítottak, akik a megszállt területeken követtek el bűncselekményt.

Kirilo Timosenko, az ukrán elnöki iroda helyettes vezetője a Telegram üzenetküldő alkalmazáson arról számolt be, hogy helyreállították az áramellátást a Harkiv megyében felszabadított Balaklija városban. Hozzátette, hogy hamarosan Izjumot is összekapcsolják a távvezetékekkel.

„A villamos energiával együtt lehetőség nyílik az adminisztratív és banki szolgáltatások gyors visszatérésére, hatékonyan tud dolgozni az önkormányzat és minden egyéb, a polgáraink létfenntartásához szükséges intézmény. Az emberek végre kényelmesen élhetnek majd, nem kell tüzet gyújtaniuk ahhoz, hogy főzzenek vagy fűtsenek” – fogalmazott a tisztségviselő.

Mikola Baksejev, a Harkiv megyei Pervomajszke polgármestere közölte, hogy az orosz erők rakétacsapást mértek a település polgári infrastruktúrájára, a támadásban egy kiskorú lány életét vesztette.

Vitalij Kim, a déli Mikolajiv megye kormányzója arról adott hírt a Telegramon, hogy az orosz erők hétfő reggel és előző este csapást mértek a régió központja, Mikolajiv város peremvidékén lévő ipari övezetre. Közlése szerint senki sem sérült meg.

Szerhij Bratcsuk, az odesszai katonai adminisztráció szóvivője közölte, hogy az orosz erők drónokkal támadták meg a dél-ukrajnai régiót. Egy drónt megsemmisítettek a légvédelmi erők, kettő viszont eltalált egy katonai infrastrukturális létesítményt, amelynek következtében nagy kiterjedésű tűz keletkezett, és lőszerek robbantak fel. Hozzátette, hogy megszervezték a civil lakosság kimenekítését a térségből.

Olekszandr Sztaruh Zaporizzsja megyei kormányzó arról tájékoztatott, hogy az oroszok rakétatámadást hajtottak végre Zaporizzsja város és egy falu ellen a régióban. Hozzátette, hogy az előzetes információk szerint senki sem sérült meg.

Az ukrán déli műveleti parancsnokság közölte, hogy az ukrán erők öt orosz lőszerraktárt és három harckocsit semmisítettek meg Herszon és Mikolajiv megyékben.

Az ukrán vezérkar hétfői helyzetjelentése szerint Oroszország már több mint 57 ezer katonát veszített el az Ukrajna elleni háborúban, becslése szerint az elmúlt napban mintegy ötszázat. Ezen felül az ukrán erők megsemmisítettek egyebek mellett 260 orosz repülőgépet, 224 helikoptert, 2290 harckocsit, 4857 páncélozott harcjárművet és 1369 tüzérségi fegyvert.

Oroszország függetlennek ismerte el a teljesen, illetve részlegesen orosz megszállás alá került ukrajnai Herszon és Zaporizzsja megyét. Vlagyimir Putyin orosz elnök erről szóló két rendeletét péntekre virradó éjjel tették közzé a hivatalos jogi információs portálon.

A két rendelet szövegében azt állítja, hogy az orosz elnök „döntését a nemzetközi jog általánosan elfogadott elveivel és normáival összhangban hozta meg, elismerve és megerősítve az ENSZ Alapokmányában rögzített, a népek egyenlő jogainak és önrendelkezésének elvét, figyelembe véve a régió lakóinak népszavazáson kinyilvánított akaratát”.

Herszon és Zaporizzsja megyében szeptember 23. és 27. között népszavazást tartottak az Ukrajnától való elszakadásról és az Oroszországhoz való csatlakozásról. A szakadár Donyecki Népköztársaságban és Luhanszki Népköztársaságban, amelyet Moszkva már februárban függetlennek ismert el, csak az Oroszországi Föderációba való belépésről tartottak referendumot.

A népszavazások eredményét Oroszországon kívül egyetlen más ország sem ismerte el legitimnek.

A helyi hatóságok által közzétett eredmények a négy régióban az elcsatolás 93-99 százalékos támogatottságát mutatták.

Miközben Moszkva ünneplésre készül a szakadár területek elcsatolásának alkalmából, addig az ukrán elnök rendkívüli ülésre hívta össze az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanácsot, hogy „alapvető döntéseket” hozzanak. Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken aláírhatja a megszállt dél-kelet ukrajnai területek elcsatolásáról szóló dokumentumokat.

A Nagy Kreml-palota Szent György termében fogják tartani a négy ukrajnai szakadár területek annexiós ünnepségét, a Vörös Téren pedig koncertet fognak tartani az alkalomból – írja a Reuters.

A pénteki rendezvényen moszkvai idő szerint délután három órakor Vlagyimir Putyin, orosz elnök beszédet mond, találkozik a Moszkva által támogatott Donyecki Népköztársaság és a Luhanszki Népköztársaság vezetőivel, valamint az orosz erők által megszállt Herszon és Zaporizzsja oroszok lakta részeinek oroszok által beiktatott vezetőivel.

Orosz kormányzati tisztviselők azt mondták, hogy a négy régió Moszkva nukleáris védőernyője alá kerül, amint hivatalosan is Oroszországhoz csatolják őket.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtöki beszédében arról beszélt, hogy:

„Ezt még mindig meg lehet állítani. De ahhoz, hogy megállítsuk, meg kell állítanunk azt az „oroszországi személyt”, aki jobban akarja a háborút, mint az életet.”

Zelenszkij határozott választ ígért az annexiókra, és péntekre rendkívüli ülésre hívta össze az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanácsot, ahol „alapvető döntéseket” fognak hozni – mondta egy tisztviselő.

Közben az amerikai külügyi szóvivő szerda este újabb büntetőintézkedéseket helyezett kilátásba Oroszországgal szemben. Antonio Guterres ENSZ -főtitkár pedig arra figyelmeztetett, hogy a dél-kelet ukrajnai megyék elcsatolásáról szóló orosz döntés nem tekinthető jogszerűnek, és a háború kiterjesztésével fenyeget.

Mihaljo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója pedig úgy nyilatkozott, hogy:

„A népszavazásoknak nincs jogi értéke, a nemzetközi jog szerint a régiók Ukrajna területei, és azok is maradnak, és Ukrajna kész bármit megtenni azért, hogy visszavegye őket.”

A négy régió mintegy 90 ezer négyzetkilométert foglal magában, ami Ukrajna teljes területének mintegy 15 százaléka – körülbelül akkora, mint Magyarország vagy Portugália.

A megszállt ukrajnai területek ellenőrzése és védelme lesz az oroszországi részleges mozgósítás keretében behívott katonák feladata – közölte csütörtökön az orosz védelmi minisztérium.

A tárca tájékoztatása szerint, amelyben a „felszabadított területek” kifejezést használták, megkezdődött a behívott és önkéntes katonák csatlakozása egységeikhez a harci feladatok végrehajtásának helyszíneihez közeli gyakorlótereken, és a szakaszokban, századokban megindult a kiképzés.

A minisztérium szerint a mozgósított erők a felkészítést követően a területek ellenőrzése és védelme mellett tartalékként és erősítésként fognak szolgálni.

Vlagyimir Putyin elnök az orosz biztonsági tanács csütörtöki tanácskozásán elismerte, hogy az általa szeptember 21-én elrendelt részleges mozgósítás során hibákat követtek el, és sürgette a haladéktalan elhárításukat. Mint mondta, az emberektől „rengeteg információ” érkezik a sorozás megszervezéséről, az ellátás minőségéről, az életkörülményekről és más kérdésekről.

„Sok kérdés merül fel, ezért minden hibát orvosolnunk kell, és a jövőben el kell kerülnünk ezeket azoknak az állampolgárokat az esetében, akik például halasztásra jogosultak”

– hangoztatta.

Példaként említette meg a sokgyermekes apákat, a krónikus betegségben szenvedőket vagy azokat, akik a már túlvannak a sorköteles koron.

„Minden ilyen esetet egyenként kell kivizsgálni. Ha hiba történt, azt ki kell javítani, és azokat, akiket megfelelő indokok nélkül hívtak be, haza kell küldeni”

– hangsúlyozta Putyin.

Rámutatott, hogy a mozgósítás elsősorban azokra vonatkozik, akik már szolgáltak a fegyveres erőknél, katonai szakképesítéssel rendelkeznek és van harci tapasztalatuk. Emlékeztetett rá, hogy a mobilizáció minden kritériumát meghatározták.

Az orosz védelmi tárca korábban közölte:

olyanokat hívnak be, akikre szükség van a harci feladatok végrehajtásához, beleértve a tartalékos lövészeket, a harckocsizókat, a tüzéreket, a gépkocsivezetőket és a gépész-gépkocsivezetőket.

A részleges mozgósítás elrendelését követően kazah és georgiai adatokat ismertető lapinformációk szerint hadköteles korú orosz férfiak százezres nagyságrendben menekültek külföldre. A Meduza ellenzéki portál által megszólaltatott jogi szakértők álláspontja szerint a határ átlépésére a behívottak mindaddig jogosultak, amik nem kézbesítették nekik az erre vonatkozó parancsot.

Megkapta a belépőt Nyikolaj Valujev volt profi ökölvívó világbajnok, kormánypárti parlamenti képviselő is. Erről ő maga számolt be a közösségi médiában, közölve, hogy a plenáris ülésszak után jelentkezni fog a sorozóirodában. Valujev hangot adott véleményének, hogy a részleges mozgósítás segíti a Donyec-medencében és más területeken állomásozó erőket.

Korábban Vitalij Milonov kormánypárt képviselő közölte, hogy beállt tüzérnek „a Donyec-medence védelmében”, és frakciótársa, Jurij Svitkin, a csecsen háborúk ejtőernyős veteránja is jelezte, hogy részt kíván venni a „különleges hadműveletben”.

Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!