POLITIK

Szerző Ripost

2 hónapja

Putyin: Oroszországnak négy új régiója van

A Nyugatnak nincs erkölcsi joga beleszólni?

Oroszországnak négy új régiója van – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken a Kremlben, az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek csatlakozási egyezményének aláírási szertartásán, adta hírül Pogár Demeter, az MTI tudósítója.

Putyin beszédében, amelyet az aláírást megelőzően tartott, a harci cselekmények azonnali befejezésére és a tárgyalóasztalhoz való visszatérésre szólította fel a „kijevi rezsimet”.

Leszögezte ugyanakkor, hogy Oroszország „nem fogja elárulni a felszabadított területek” lakosságát, mert az ott élő emberek „örökre állampolgáraivá váltak” Oroszországnak.

Az orosz elnök szerint a népszavazáson - amelyet a nemzetközi közösség nem tekint legitimnek – egyértelmű döntést hoztak a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaságban, valamint Herszon és Zaporizzsja megyében, a népek egyenlőségénék és önrendelkezésének az ENSZ Alapokmányába foglalt joga alapján.

Putyin megfogadta, hogy Oroszország az új területeket minden rendelkezésére álló eszközzel meg fogja védelmezni.

Terjedelmes, geopolitikai, történelmi és ideológiai eszmefuttatásokat tartalmazó szónoklatában az orosz elnök egyebek között azt mondta, hogy Moszkva nem törekszik a Szovjetunió helyreállítására.

A beszéd az „ököljogon alapuló amerikai diktátum” és a nyugati hegemónia hanyatlásának és az orosz szuverenitás megvédése szükségességének vezérgondolatára épült.

Putyin egyebek között azzal vádolta meg Nyugatot, hogy „hibrid hadviselést” folytat Oroszország ellen, a világ többi része ellen pedig neokolonialista diktátumpolitikát. Érvelése szerint a Nyugat megszegte az Oroszországnak adott ígéreteit, ezért nincs erkölcsi joga demokráciáról beszélni.

Megvádolta az Egyesült Államokat, hogy az orosz energiahordozók kiszorításával az iparától akarja megfosztani Európát és magának megszerezni ezt a piacot, miközben az európai elitek szerinte tudatosan árulják el saját népüket. Putyin azt mondta, hogy „az angolszászok számára kevesek a szankciók, és áttértek a diverziókra” az Északi Áramlat vezetékei elleni robbantások megszervezésével, és „gyakorlatilag hozzáláttak az összeurópai energetikai infrastruktúra megsemmisítéséhez”.

„Mindenki számára nyilvánvaló, hogy ez kinek hasznos. És akinek ez hasznos, az tette ezt” - hangoztatta Putyin.

Álláspontja szerint a nyugati elitek nem kívánnak konstruktív megoldást találni az általuk még jóval az ukrajnai „különleges hadművelet” megkezdését megelőzően előidézett élelmezési és energiaválságra. Emellett, álláspontja értelmében a Nyugat igyekszik aláásni a szuverén fejlődés központjait.

„Mindazok az államok, amelyek valódi, stratégiai szuverenitással rendelkeznek, vagy annak elérésére törekednek, és képesek kihívást intézni a nyugati hegemóniának, automatikusan az ellenség kategóriájába sorolódnak” – mondta az orosz államfő.

„Pontosan ezek az elvek állnak az Egyesült Államok és a NATO katonai doktrínájának hátterében, amelyek nem kevesebbet követelnek, mint a teljes uralmat” – tette hozzá.

Putyin a társadalom konszolidációjának szükségességéről is beszélt, „a szuverenitás, a szabadság, az alkotás és a méltányosság” alapján, amelyben az érték „az emberség, az irgalom és az együttérzés”. Hangsúlyozta a hagyományos értékek fontosságát.

Beszédét a „Mögöttünk az igazság! Mögöttünk Oroszország!” szavakkal zárta, majd aláírta az Oroszországi Föderáció jogalanyává válásáról szóló szerződést a négy megszállt ukrajnai régió vezetőjével. A donyecki, a luhanszki, a zaporizzsjai és herszoni régió nevében a dokumentumot Gyenyisz Pusilin, Leonyid Paszecsnyik, Jevgenyij Balickij és Vlagyimir Szaldo ellenjegyezte.

A Kreml Szent György termét megtöltő politikusok és közéleti szereplők tapssal, és „Oroszország, Oroszország!” ovációval köszöntötték az aktust. Az aláírás alkalmából Moszkva belvárosában szabadtéri koncertet rendeztek.

Az új területek annexiójáról szóló szerződéseket még az alkotmánybíróságnak is jó kell hagynia, majd az orosz parlament mindkét házának ratifikálnia kell, a vonatkozó alkotmánymódosítás elfogadásával együtt, amelyet még az elnök is aláír majd.

Az alsóház legközelebb hétfőn, a felsőház pedig kedden ülésezik.

Vlagyimir Putyin elnök az orosz biztonsági tanács csütörtöki tanácskozásán elismerte, hogy az általa szeptember 21-én elrendelt részleges mozgósítás során hibákat követtek el, és sürgette a haladéktalan elhárításukat. Mint mondta, az emberektől rengeteg információigénylés érkezik a sorozás megszervezéséről, az ellátás minőségéről, az életkörülményekről és más kérdésekről.

„Sok kérdés merül fel, ezért minden hibát orvosolnunk kell, és a jövőben el kell kerülnünk ezeket azoknak az állampolgárokat az esetében, akik például halasztásra jogosultak" - hangoztatta.
Példaként említette meg a sokgyermekes apákat, a krónikus betegségben szenvedőket vagy azokat, akik a már túl vannak a sorköteles koron.

„Minden ilyen esetet egyenként kell kivizsgálni. Ha hiba történt, azt ki kell javítani, és azokat, akiket megfelelő indokok nélkül hívtak be, haza kell küldeni" – hangsúlyozta Putyin.


Rámutatott, hogy a mozgósítás elsősorban azokra vonatkozik, akik már szolgáltak a fegyveres erőknél, katonai szakképesítéssel rendelkeznek és van harci tapasztalatuk. Emlékeztetett rá, hogy a mobilizáció minden kritériumát meghatározták.

Az orosz védelmi tárca korábban közölte: olyanokat hívnak be, akikre szükség van a harci feladatok végrehajtásához, beleértve a tartalékos lövészeket, a harckocsizókat, a tüzéreket, a gépkocsivezetőket és a gépész-gépkocsivezetőket.
A részleges mozgósítás elrendelését követően kazah és georgiai adatokat ismertető lapinformációk szerint a hadköteles korú orosz férfiak százezres nagyságrendben menekültek külföldre. A Meduza ellenzéki portál által megszólaltatott jogi szakértők álláspontja szerint a határ átlépésére a behívottak mindaddig jogosultak, amíg nem kézbesítették nekik az erre vonatkozó parancsot.

Megkapta a behívót Nyikolaj Valujev volt profi ökölvívó világbajnok, kormánypárti parlamenti képviselő is. Erről ő maga számolt be a közösségi médiában, közölve, hogy a plenáris ülésszak után jelentkezni fog a sorozóirodában. Valujev hangot adott véleményének, hogy a részleges mozgósítás segíti a Donyec-medencében és más területeken állomásozó erőket.

Korábban Vitalij Milonov kormánypárti képviselő közölte, hogy beállt tüzérnek a Donyec-medence védelmében, és frakciótársa, Jurij Svitkin, a csecsen háborúk ejtőernyős veteránja is jelezte, hogy részt kíván venni a „különleges hadműveletben".

Moszkva függetlennek ismerte el az ukrajnai Herszon és Zaporizzsja megyét

A két rendelet szövegében azt állítja, hogy az orosz elnök „döntését a nemzetközi jog általánosan elfogadott elveivel és normáival összhangban hozta meg, elismerve és megerősítve az ENSZ Alapokmányában rögzített, a népek egyenlő jogainak és önrendelkezésének elvét, figyelembe véve a régió lakóinak népszavazáson kinyilvánított akaratát".

Herszon és Zaporizzsja megyében szeptember 23. és 27. között népszavazást tartottak az Ukrajnától való elszakadásról és az Oroszországhoz való csatlakozásról. A szakadár Donyecki Népköztársaságban és Luhanszki Népköztársaságban, amelyet Moszkva már februárban függetlennek ismert el, csak az Oroszországi Föderációba való belépésről tartottak referendumot.

A népszavazások eredményét Oroszországon kívül egyetlen más ország sem ismerte el legitimnek. A helyi hatóságok által közzétett eredmények a négy régióban az elcsatolás 93-99 százalékos támogatottságát mutatták.

Oroszország legutóbbi intézkedései, a megszállt ukrán területek annektálása a konfliktus kezdete óta a legsúlyosabb lépés a feszültség fokozásának irányában – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár pénteken brüsszeli sajtótájékoztatóján.

Az Ukrajnát támadó „Vlagyimir Putyin orosz elnök további több százezer katonát mozgósított, felelőtlen nukleáris kardcsörtetésbe kezdett, és törvénytelenül újabb ukrán területeket annektált. Ez mind együttvéve a háború kezdete óta a legsúlyosabb lépése Oroszországnak, hogy tovább szítsa a feszültséget” – mondta Stoltenberg.

Arra reagálva, hogy Ukrajna pénteken kérte gyorsított eljárású felvételét a szövetségbe, a főtitkár kijelentette: az európai demokráciáknak joguk van a NATO-tagságra pályázni, és a szervezet tiszteletben tartja ezt a jogot.

„Támogatjuk Ukrajnát abban, hogy megválassza a saját útját, és azt, hogy milyen biztonsági megállapodások részese kíván lenni” – jelentette ki.

 

Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!