POLITIK
Putyin: Nem jó ötlet Moszkvába küldeni a villanyszámlát!
Létrehozva2022. 09. 17. 10:18
Frissítve2022. 09. 17. 10:19
Az orosz elnök üzent Ursula von der Leyennek.
Az európai hivatalnokok újabb felelősségáthárítási kísérletének nevezte Vlagyimir Putyin azt az ötletet, hogy neki küldjék tovább a megugrott gázszámlákat.
Putyin pénteken Szamarkandban, a Sanghaji Együttműködési Szervezet csúcstalálkozóján tartott sajtóértekezletén beszélt erről. Kérdésre válaszolva azt mondta, nem hallott róla, hogy európai tisztviselők azt javasolták polgáraiknak, hogy küldjék el neki a villanyszámlát. Az ötletet valójában Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke fogalmazta meg nyilvánosan Manon Aubry francia EP-képviselőnek.
„Ez egy újabb kísérlet arra, hogy a problémát, a fejfájást, a fájó fejről az egészségesre tegyék át. Erről van szó. A nép körében pontosan ezt mondják” – válaszolta Putyin, a felelősség áthárításáról szóló orosz idiómát idézve.
Szerinte az európai energiaválság nem az ukrajnai háború után, hanem korábban kezdődött,
amikor a „zöld átmenet” elhamarkodott programja keretében a szénhidrogén-energiát általánosságban visszafogták, és a hagyományos energiaágazatba történő beruházások csökkentek.
Javasolta az üzemkész Északi Áramlat-2 gázvezeték beindítását. Emlékeztetett arra, hogy a Jamal-Európa gázvezetéken a nyugati irányú szállítást Varsó, az Ukrajnán áthaladó vezeték egyik ágán pedig Kijev állította le. Elmondta: a Siemens illetékesei elismerték, hogy az Északi Áramlat turbináit meg kell javítani, nem használhatók.
Hangsúlyozta, hogy Oroszországnak az uniós nyilatkozatokkal ellentétben semmi köze sincs a meghibásodáshoz.
Javasolta: ha az európai országoknak ez „sürgős”, és „nehezen viselik” a gázellátási helyzetet, akkor feloldhatják az Északi Áramlat-2 elleni szankciókat, amelyeket maguk hoztak meg.
„Gondolkodjanak el azon, hogy ez kinek a hibája, és ne bennünket okoljanak a saját hibáikért” – mondta az orosz elnök.
Földgázellátási gondok lehetnek a télen Németországban – figyelmeztet a szövetségi közüzemi hálózati felügyelet vezetője. Szerinte ugyanis sok függ az időjárástól, ezért a gázhiányról már csak akkor lehet tudomást szerezni, ha már feltartóztathatatlan. Úgy fogalmazott: az ellátási helyzet hullámszerű alakulására lehet számítani, vagyis gázhiány keletkezik hol itt, hol ott, esetleg egész Németországban, aztán elmúlik, majd visszatér – hangzott el az M1 Híradóban.
Németország-szerte várható gázhiány veszélyére figyelmeztet a közüzemi hálózati felügyelet vezetője – ezzel a címmel közölt interjút a Handelsblatt című német gazdasági napilap. Az újságnak Klaus Müller azt mondta: adódhatnak gondok a gázellátással, ha hideg lesz a tél.
A felügyelet elnöke szerint a probléma egy-egy területet érinthet, de akár országossá is nőhet. Szerinte a gáztárolók magas töltöttsége miatt lehet ugyan időt nyerni, de lehetetlen megjósolni, szükséges lesz-e korlátozni a gázfogyasztást.
Klaus Müller szerint
aggasztó, hogy míg a legnagyobb ipari fogyasztók ötödével csökkentették felhasználásukat, a lakosság nem takarékoskodik eléggé.
Gazprom után egy újabb orosz energetikai óriásvállalat, a Rosznyeft helyi érdekeltségét is állami vagyonkezelői felügyelet alá veszik Németországban – közölték pénteken.
A szövetségi gazdasági minisztérium közleménye szerint az energiaellátás biztonságának fenntartása érdekében a közüzemi hálózati felügyelet (Bundesnetzagentur) veszi át az ellenőrzést a Rosneft Deutschland GmbH (RD) és a céghez tartozó RN Refining & Marketing GmbH felett, egyelőre fél évre.
Ezzel a német állam felügyelete alá kerül a többségében az orosz állam tulajdonban lévő Rosznyeft németországi cégének három helyi olajfinomítóban birtokolt részesedése is. A legfontosabb az ország keleti részén, a lengyel határon fekvő Schwedtnél működő finomító (PCK Schwedt), amelynek döntő szerepe van Berlin és a főváros körül elterülő Brandenburg tartomány, valamint Lengyelország nyugati részének üzemanyag-ellátásában. Az 54,17 százalékban az RD tulajdonában álló finomító a Barátság kőolajvezetéken keresztül kap olajat Oroszországból.
A társaság a második legnagyobb németországi finomítóban, a karlsruhei Mineralölraffinerie Oberrheinban (MIRO) és a bajoroszági Ingolstadt térségében működő BayernOil finomítóban is rendelkezik részesedéssel.
Az intézkedés háttere, hogy a szövetségi kormány terve szerint Németország az év végén felhagy az Oroszországból származó kőolaj használatával, annak ellenére, hogy a vezetéken érkező orosz kőolajra egyelőre nem vonatkoznak az Oroszországgal szemben az Ukrajna ellen indított háborúja miatt bevezetett európai uniós büntetőintézkedések.
A gazdasági minisztérium közleményében kiemelték, hogy az RD a németországi olajfeldolgozó kapacitás mintegy 12 százalékát képviseli, és ezzel az ágazat egyik legnagyobb szereplője.
A vagyonkezelői felügyelet elrendelését az energiabiztonságról szóló törvény egy nyári – a német sajtóban lex Rosznyeftnek is nevezett – módosítása tette lehetővé. A jogszabály szerint az ország működéséhez elengedhetetlenül fontos – az úgynevezett kritikus infrastruktúrához sorolt – energetikai vállalatokat vagyonkezelői felügyelet alá lehet helyezni, ha az a veszély fenyeget, hogy az intézkedés nélkül az adott társaság az ország érdekeit tekintve nem megfelelően tevékenykedik, veszélybe sodorva az energiaellátás biztonságát.
Hasonló érvek alapján vették felügyelet alá tavasszal a Gazprom németországi érdekeltségét, a Gazprom Germania GmbH-t. Az intézkedés után a többi között kiderült, hogy a vállalat 1 százalék alá süllyesztette a rehdeni gáztározó töltöttségi szintjét, vagyis majdnem teljesen kiürítette az Alsó-Szászország tartományban fekvő tározót, amely a 3,9 milliárd köbméteres kapacitásával nemcsak Németország, hanem egész Nyugat-Európa legnagyobb földgáztározója.
Mint mondta, ezen a téren valaminek történnie kell, a hatóság pedig felkészül a legrosszabb forgatókönyvre is. Bár a háztartások elsőbbséget élveznek, de a hiány közepette nem lehet mindenkinek kedvező döntést hozni.
Adódhatnak gondok a földgázellátással Németországban, ha kemény lesz a tél – mondta a szövetségi közüzemi hálózati felügyelet (Bundesnetzagentur) vezetője egy csütörtöki lapinterjúban.
Klaus Müller a Handelsblatt című üzleti lapban közölt interjúban kiemelte: továbbra sem lehet tudni, hogy sikerül-e átvészelni a fűtési szezont a földgázellátás korlátozása nélkül, mert legfeljebb másfél hétre lehet előrejelzést készíteni a fogyasztásról.
Ez elsősorban az időjárási előrejelzések bizonytalanságából fakad. Ugyancsak fontos tényező az időjárással összefüggésben a háztartások fűtési fogyasztási magatartása és a szomszédos országok, főleg Franciaország és Lengyelország ellátási helyzete.
Mindhárom tényező igen bizonytalan, alakulása nehezen jelezhető előre, ezért a gázhiány fellépéséről csak akkor lehet tudomást szerezni, ha már feltartóztathatatlan – fejtette ki Klaus Müller.
Mint mondta, az ellátási helyzet hullámszerű alakulására lehet számítani, vagyis gázhiány keletkezik hol itt, hol ott, esetleg egész Németországban, aztán elmúlik, majd visszatér.
Hozzátette: nem lehet felmérni, hogy melyik térségben léphet fel először hiány, az viszont biztos, hogy ha nagyon hideg lesz a tél, akkor bajban leszünk. Ugyanakkor a gáztározók magas töltöttségi szintje révén lehet időt nyerni, felkészülni a nehézségekre.
Elmondta, hogy az utóbbi hónapokban kifejlesztettek egy platformot, amellyel októbertől napi szinten követhető a 2500 legnagyobb ipari fogyasztó földgázfelhasználása. Ezekre a vállalatokra jut az ágazat fogyasztásának csaknem kétharmada, 64 százaléka. Kifejtette:
az iparban a legutóbbi, augusztusi adatok szerint 22 százalékkal csökkent a felhasználás az egy évvel korábbihoz képest. Ez részben technikai újításoknak, részben a más energiahordozóra áttérésnek tulajdonítható, de a termelés leállításának is, ami értékteremtési veszteség.
A lakossági földgázfogyasztásról még kevés az adat, mert éppen csak kezdődik a fűtési szezon. Mindenesetre az utóbbi napokban nagyobb volt a gázkiáramlás, mint reméltem, és ez a meleg és a magas üzemanyagárak miatt nagyon meglepett – emelte ki a Bundesneztagentur vezetője, hozzátéve: a magyarázat az lehet, hogy a tulajdonosok, bérlők, ingatlankezelők még nem foglalkoztak a fűtési rendszer beállításával, vagyis még minden ugyanúgy működik, mint tavaly ősszel, ami azt jelenti, hogy egy bizonyos hőmérsékletnél reggel automatikusan elindul a fűtés.
Ez figyelmeztető jel, valaminek sürgősen történnie kell – mondta a hatóság vezetője.
Hangsúlyozta, hogy ugyan továbbra is a földgázhiány elkerülésére összpontosítják erőiket, felkészülnek “a lehető legrosszabb esetre”, a fogyasztás korlátozására is. Az úgynevezett védett fogyasztók, köztük a háztartások elsőbbséget élveznek az ellátásban, a vállalatok esetében pedig az az alapelv, hogy a korlátozás a lehető legnagyobb mértékben javítsa az ellátási helyzetet és a legkisebb kárt okozza.
Mint mondta, világos, hogy a piacgazdasági modellt nemigen tudjuk helyettesíteni. Nehéz döntések mindig lesznek, mindenkinek kedvező döntést pedig nem lehet hozni hiány közepette – mondta Klaus Müller.
Németországot azért fenyegeti földgázhiány, mert az eddigi legnagyobb szállító, Oroszország a szankciós politikára válaszul visszafogta exportját.
A Bundesnetzagentur csütörtöki kimutatása szerint a Németországba irányuló orosz gázszállítás továbbra is igen jelentősen elmarad az utóbbi években megszokott szinttől. Így teljesen leállt a szállítás az Oroszországot Németországgal összekötő Északi Áramlat-1 vezetéken, amelyen június elején még 1800 gigawattórának (GWh) megfelelő mennyiség érkezett napi szinten. Az Ukrajna-Szlovákia-Csehország útvonalon érkező orosz gáz mennyisége nagyságrendekkel csökkent a június eleji 600 GWh-hoz képest, a német-cseh határon fekvő Waidhaus mérőállomáson regisztrált adatok szerint a 200 GWh-t sem éri el.
Ugyanakkor a felkészülés a fűtési szezonra így is halad, a tározók töltöttsége 88,49 százalékos a csütörtöki mérések szerint. Ez jóval nagyobb a tározók üzemeltetéséről szóló gazdasági miniszteri rendeletben rögzített mértéknél. A rendelet szerint október elejére 85 százalékra, november elejére 95 százalékra kell feltölteni a tározókat.
Márpedig a hiány nagyon is valós fenyegetés, miután a Németországba irányuló orosz gázszállítás továbbra is jelentősen elmarad a korábbiaktól. Augusztus végén karbantartási munkákra hivatkozva a Gazprom leállította az Északi Áramlat 1 vezetéket. Néhány nappal később Moszkva azt közölte: a szállítás addig nem tud újraindulni, amíg érvényben vannak a nyugati szankciók.
Csütörtökön viszont az orosz kormányfőhelyettes azt mondta: idén 55 milliárd köbméterrel csökkenhet a gázexport az Európai Unióba.
Ez a mennyiség pedig pontosan megegyezik az Északi Áramlat kapacitásával – vagyis ezen a vezetéken valószínűleg már nem is lesz több szállítás.
Az orosz bejelentést követően a német kormány azt közölte, hogy átveszi a Rosznyefty németországi leányvállalatainak irányítását. Mostantól az orosz tulajdonos nem szólhat bele három olajfinomítójának működésébe, a gazdasági tárca szerint erre az energiabiztonságot érintő fenyegetések miatt van szükség. A döntés vonatkozik a Berlin térségét üzemanyaggal ellátó schwedti létesítményre is.
Ennek a finomítónak a kabinet igyekszik új üzemeltetőt is találni, ami nem lesz könnyű feladat: a bizonytalan piaci helyzet miatt a kisebbségi tulajdonos Shell már korábban jelezte távozási szándékát.
Ripost hírek
