Putyin és Scholz telefonon beszélt Ukrajnáról

Mielőbb le kell zárni Oroszország Ukrajna elleni háborúját és a tűzszüneten, az orosz csapatok teljes kivonásán, valamint Ukrajna területi épségének és szuverenitásának tiszteletben tartásán alapuló diplomáciai megoldást kell találni – közölte Olaf Scholz német kancellár Vlagyimir Putyin orosz államfővel kedden telefonon a német szövetségi kormány szóvivőjének tájékoztatása szerint.

A német kancellár legutóbb május végén beszélt az orosz elnökkel.

Steffen Hebestreit kormányszóvivő a több mint három hónapra megszakadt párbeszéd folytatásáról tájékoztató közleményében ismertette, hogy a másfél órás megbeszélésen Olaf Scholz nemcsak tűzszünetre, az orosz csapatok kivonására és Ukrajna területi integritásának és szuverenitásának tiszteletére szólította fel Vlagyimir Putyint, hanem azt is közölte vele, hogy „nem marad válasz nélkül”, ha Oroszország további ukrán területeket próbál bekebelezni, és Németország „semmilyen körülmények között” nem ismerne el ilyen lépéseket.

A kancellár továbbá sürgette, hogy a nemzetközi humanitárius jog előírásainak megfelelően bánjanak az elfogott ukrán katonákkal, és gondoskodjanak arról, hogy a Nemzetközi Vöröskereszt elláthassa őket.

Olaf Scholz hangsúlyozta, hogy gondoskodni kell az orosz megszállás alatt álló zaporizzsjai atomerőműről biztonságáról, tartózkodni kell az erőmű helyzetét tovább súlyosbító lépésektől és végre kell hajtani a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség helyszíni tapasztalatait összefoglaló jelentésben javasolt intézkedéseket – tette hozzá Steffen Hebestreit.

Mint írta, a megbeszélés témái között volt az Ukrajna elleni orosz háború miatt „különösen feszült” globális élelmezési helyzet is. Ezzel kapcsolatban Olaf Scholz felszólította az orosz elnököt, hogy ne ássa alá, hanem továbbra is teljes mértékben tartsa be az ukrajnai gabonaszállítások újraindításáról azt ENSZ közreműködésével kötött megállapodást.

Legkevesebb hatszáz fő lehet az ukrán hadsereg vesztesége az elmúlt nap folyamán az orosz légierő, rakétaerő és tüzérség csapásai nyomán – közölte Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a szerdai hadijelentésben.

A tábornok azt mondta, hogy Mikolajiv-Krivij Rih irányában az ukrán 24. és 28. gépesített, a 46. légimozgékonysági és a 60. lövészdandár sikertelen támadási kísérletek során nyolc harckocsit, 13 csapatszállító harcjárművet, 11 egyéb páncélozott járművet és több mint 150 embert veszített.

A donyecki régióban nagy pontosságú orosz légicsapások az 53., az 54. és 110. gépesített dandár, a 128. területvédelmi dandár és a 68. lövészdandár mintegy 250 katonájával végeztek, és több mint húsz haditechnikai eszközét tették üzemképtelenné Sziverszk, Verhnekamenszke, Nikolszke, Avdijivka, Novokalinove, Petrovszke, Novoszilka és Vremevka környékén.

Zaporizzsja megyében, Novoszilivka, és Dobropillja térségében az orosz légierő precíziós fegyverei a 65. gépesített és a 68. gyalogos-hegyivadász dandár 70 katonáját és öt haditechnikai eszközét semmisítették meg. Harkiv megyében a 14. és a 93. gépesített dandár Dvoricsna, Balaklija és Kupjanszk területén 150 halottat és sebesültet, valamint tíz haditechnikai eszközt veszített.

A harcászati légierő gépei, valamint a rakéta- és tüzérségi egységek a szóvivő szerint a 25. ejtőernyős dandár, a 9. nemzetigárda-ezred, az 56. és a 61. gépesített lövészdandár, a 103. területvédelmi dandár és a Kraken „nacionalista” alakulat állásait támadták három régió hat településénél. Emellett megsemmisítettek négy rakéta-, tüzérségi fegyver- és lőszerraktárt, valamint egy Uragan sorozatvetőt, egy amerikai gyártmányú AN/TPQ-64 ütegelhárító radart és egy Sz-300-as föld-levegő rakétarendszer radarját.

Az orosz légierő lelőtt egy ukrán Mi-8-as helikoptert, fedélzetén egy diverzáns és felderítő csapattal, a légvédelem pedig lelőtt négy ukrán drónt, egy Tocska-U ballisztikus rakétát, valamint Vilha és HIMARS sorozatvetők hét, illetve 26 lövedékét.

Az orosz védelmi tárca szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 293 repülőgépet, 155 helikoptert, 1948 drónt, 374 légvédelmi rakétarendszert, 4921 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 835 rakéta-sorozatvetőt, 3386 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 5552 speciális katonai járművet veszítettek. Az adatokat más forrás nem erősítette meg.

A donyecki területvédelmi parancsnokság Mikolajivka és Mikolajivka-2 település elfoglalásáról tett szerdán bejelentést. Gyenyisz Pusilin, a Donyecki Népköztársaság vezetője azt mondta, hogy Marjinkánál sikerült megállítani és részben megsemmisíteni egy ukrán diverzáns csoportot. Beszámolója szerint Piszkiben és Pervomajszkében, ahol az ukrán erők az elmúlt nap folyamán áttöréssel próbálkoztak, „stabil” a helyzet, Horlivkánál pedig két támadást vertek vissza a szakadárok.

Pusilin közlése szerint Artemivszk (Bahmut) külterületein a szakadár és orosz „szövetséges erők” megvetették a lábukat, és előrenyomulásra készülnek.

Andrej Marocsko, a luhanszki „népi milícia” tisztje a Rosszija 24 hírcsatornának nyilatkozva azt mondta, hogy a Luhanszki Népköztársaság egész területe továbbra is a szakadár erők ellenőrzése alatt áll, de a frontvonal egyes szakaszokon már nagyon közel, mintegy tíz kilométerre húzódik a határtól.

A luhanszki hatóságok szerint az ukrán erők hat HIMARS-rakétát lőttek ki Perevalszk településre, ahol egy tizenéves gyerek életét vesztette, további négy ember megsebesült, egy középiskola pedig romba dőlt.

Vitalij Gancsev, az ukrán erők által visszafoglalt Harkiv megye oroszok által kinevezett katonai és polgári közigazgatásának vezetője a Rosszija 24 televíziónak nyilatkozva azt mondta, hogy a régióból nagyon sokaknak azért nem sikerült elmenekülniük, mert megszakadtak a kommunikáció csatornái. Az állította, hogy az ismét ukrán ellenőrzés alá került településeken fosztogatások kezdődtek, és külföldi „zsoldosok” polgári lakosokat lőnek agyon az utcán, amit a visszavonult orosz erők bűncselekményeiként próbálnak meg beállítani.

Vjacseszlav Gladkov, az oroszországi Belgorod megye kormányzója közölte, hogy az ukrán oldalról érkező belövések miatt evakuálják az határhoz közeli Krasznij Hutor település lakosságát. Kedden Selajevo falut érte támadás a régióban, két embert megsebesítve, hétfőn pedig Logacsovka faluban életét vesztette egy ukrán állampolgárságú nő, további négy ember pedig megsérült ukrán támadásban.

Az orosz nemzeti gárda közölte, hogy Herszon és Zaporizzsja megyében több mint 130 embert vett őrizetbe, aki kapcsolatban állt ukrán nacionalista szervezetekkel, az Ukrán Biztonsági Szolgálattal (SZBU) és az ukrán hadsereggel. A gárdisták tíz titkos fegyver- és lőszerraktárat is találtak. A tájékoztatás arra nem tért ki, hogy az akciókat mikor hajtották végre.

Vlagyivosztokban az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) hazaárulás gyanújával őrizetbe vett egy orosz állampolgárt, aki adatokat szolgáltatott ki Ukrajnának az orosz távol-keleti Tengermellék katonai és létfontosságú polgári infrastruktúrájáról.

Ukrán mérnökök az elmúlt néhány napban helyreállították a dél-ukrajnai zaporizzsjai atomerőmű mindhárom tartalék áramvezetékét, amelyek tüzérségi támadásban rongálódtak meg – közölte kedden a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ).

Az első tartalék vezetéket már szombaton sikerült helyreállítani. „A három vezeték egyike, egy 750/330 kilovoltos vezeték jelenleg ellátja az erőművet a hűtéshez és más biztonsági feladatokhoz szükséges árammal” – áll az ENSZ-nek az atomsorompó-egyezmény betartásán őrködő szakosított szervezete közleményében.

Európa legnagyobb atomerőművének hat reaktora jelenleg „hideg leállított állapotban” van, de így is van elektromos áramra szüksége az alapvető biztonsági feladatok ellátásához.

A javítási munkálatoknak köszönhetően sikerült az erőmű dolgozóinak otthont adó Enerhodar város egyes részeiben bekövetkezett áramszünetet is megszüntetni.

A fejlemények ellenére a szervezet főigazgatója, Rafael Grossi ismételten hangsúlyozta, hogy továbbra is veszélyes a helyzet az orosz ellenőrzés alatt lévő, ukrán személyzet által üzemeltetett és háborús övezetben található létesítmény helyzete. Az elmúlt napokban nem történt támadás az erőmű közvetlen környezetében, távolabb viszont igen – tette hozzá.

Az atomerőmű négy külső áramvezetéke üzemen kívül van, nem szolgálatat elektromos energiát a háztartásoknak, gyáraknak és más létesítményeknek.

A helyzet megoldása érdekében a főigazgató konzultációkat kezdeményezett az érintett felek között a nukleáris biztonsági és védelmi övezet létrehozása érdekében a létesítmény körül.

Szeptemberben a NAÜ állandó megfigyelő csoportot létesített az atomerőműben,

miután a szervezet szakértői a főigazgató vezetésével a helyszínre látogattak.

Grossi kedden elmondta, hogy egy második nagyobb, sugárzásmegfigyelő berendezésekből és sugárvédelmi felszerelésekből álló segélyszállítmány érkezett Ukrajnába Magyarországból, Romániából és Spanyolországból.

A rivnei és Pivdennyi (Déli) atomerőműnek, valamint az ukrán atomerőműveket működtető Enerhoatom vállalatnak és a katasztrófavédelmi szolgálatnak szánt segélyszállítmányt a NAÜ adatbázisa, a RANET szervezte. Korábban júliusban érkezett hasonló szállítmány Ukrajnába.