Létrehozva: 2022.09.21.

Oroszország szabadon engedett tíz külföldi foglyot szaúdi közvetítéssel

Kétszázan szabadulhatnak?

Szerző Ripost

Oroszország – Mohamed bin Szalmán szaúdi trónörökös közvetítése nyomán – szabadon engedett szerdán tíz külföldi hadifoglyot, akiket az ukrajnai hadművelet során fogtak el – közölte a szaúdi külügyminisztérium.

A tárca tájékoztatása szerint öt brit, két amerikai, valamint egy-egy svéd, horvát és marokkói állampolgárról van szó, akik repülővel érkeztek meg a Szaúd-Arábiába. „Az illetékes szaúdi hatóságok átvették és átszállították őket Oroszországból a királyságba” – olvasható a közleményben, amely szerint az érintettek jelenleg származási országukba történő hazaszállítási folyamaton esnek át.

Robert Jenrick brit parlamenti képviselő a Reuters hírügynökségnek e-mailen eljuttatott közleményében arról számolt be, hogy

a szakadár Donyecki Népköztársaság legfelsőbb bírósága által nyáron halálra ítélt Aiden Aslin brit állampolgár is köztük van.

Örvendek, hogy a választókerületemhez tartozó Aiden Aslin, és az orosz hatóságok által fogva tartott többi brit hadifoglyot végre elengedték és úton vannak vissza az Egyesült Királyságba” – tette hozzá Jenrick.

Arról egyelőre nincsenek információk, hogy az elengedett hadifoglyok csoportjában van-e Shaun Pinner brit és Szaaudun Brahim marokkói állampolgár, akiket Aslinnal együtt ítéltek halálra a kelet-ukrajnai szakadárok azzal a váddal, hogy zsoldosként harcoltak ukrán fegyveres alakulatokban.

Recep Tayyip Erdogan hétfőn a PBS NewsHour című amerikai esti televíziós hírműsorban megjelent interjújában beszélt arról, hogy Ukrajna és Oroszország kétszáz hadifogoly cseréjéről állapodott meg – emlékeztetett az EFE spanyol hírügynökség. Egyelőre nem tudni, hogy a Szaúd-Arábiába érkezett foglyok ennek részét képezik-e vagy sem.

Az orosz erők szerdán kora este az Ukrajna keleti részében lévő Dnyipropetrovszk megyét lőtték, a támadás következtében egy polgári személy életét vesztette, kettő megsebesült – közölte Valentin Reznyicsenko, a régió kormányzója a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

Kifejtette, hogy ismét Nyikopol város környékét érte támadás. Hozzátette, hogy mentők és rendőrök is dolgoznak a becsapódások helyszínén. A támadás részleteit vizsgálják. Nap közben Zaporizzsja várost is orosz rakétatámadás érte. Olekszandr Sztaruh, a megye kormányzója közölte, hogy az előzetes információk szerint infrastrukturális létesítményeket és lakóövezeti házakat ért találat.

Hozzátette, hogy öt lövedék csapódott be a megyeszékhely három kerületében. Az orosz támadás következtében hárman sebesültek meg, közülük egyet kellett kórházba szállítani agyrázkódással, az állapota stabil.

Ivan Fedorov, a Zaporizzsja megyei, oroszok által megszállt Melitopol polgármestere a város mihamarabbi elhagyására szólította fel a katonakorú férfiakat, miután Vlagyimir Putyin orosz elnök részleges mozgósítást jelentett be.

Felszólítjuk a katonai korú férfiakat, hogy azonnal hagyják el Melitopolt. A Kreml diktátora aláírta a mozgósításról szóló rendeletet A legkeményebb intézkedések Zaporizzsja és Herszon megyék megszállt területein lesznek. Igazi férfivadászat lesz” – írta Telegram-üzenetében.

Fedorov szerint azokra a helybeli férfiakra, akik ellenállnak a kényszermozgósításnak, csecsen különítményeket küldenek. Hozzátette azt is, hogy Melitopol férfi lakosainak kevesebb mint tíz napjuk maradt a távozásra, mert az oroszok helyi „megbízottja” már rendeletet írt alá, amely szerint október 1-jétől a zaporizzsjai régió megszállt részét csak külön engedéllyel hagyhatják el.

Fedorov megjegyezte, hogy a megszállók férfiakat „csak a frontra engednek”. Az ukrán vezérkar kora esti harctéri helyzetjelentésében arról számolt be, hogy a nap folyamán az ukrán védők visszaverték az orosz támadásokat Harkiv megyében Kupjanszk és Veszele, Donyeck megyében pedig Zajceve, Kurdjumivka és Bahmutszke településeknél.

A szárazföldi csapatok műveleteinek támogatására az ukrán légierő repülőgépei 32 csapást mértek ellenséges állásokra.

A vezérkar megerősített információi szerint az oroszok 17 élőerő- és haditechnikai koncentrációs területe, négy megerősített állása, tíz légvédelmi rakétarendszer-álláspontja és egy lőszerraktára semmisült meg.

Ezenkívül a légvédelmi egységek egy orosz robotrepülőgépet és három drónt semmisítettek meg. Eközben az orosz erők a nap folyamán öt rakéta- és 11 légicsapást indítottak, 17-szer pedig rakéta-sorozatvetőkkel lőttek katonai és polgári célpontokat Ukrajna területén. Az orosz támadások következtében több mint 30 település, köztük Harkiv infrastruktúrája sérült meg – írta jelentésében az ukrán vezérkar.

Részleges mozgósítást rendelt el Oroszországban Vlagyimir Putyin. A második világháború óta példa nélküli intézkedés elvileg 300 ezer, harci tapasztalattal rendelkező tartalékost érint, de a hír hallatán tömegesen indultak külföldre a katonaköteles korú férfiak. Az orosz elnök szerint a mozgósításra azért van szükség, mert a Nyugat fenyegeti Oroszországot. Az ukrán vezetés az eddiginél is több katonai támogatást kért – közölte az M1 Híradó.

 

Eredetileg kedd estére ígérték Vlagyimir Putyin televíziós beszédét, de végül csak szerda reggel került adásba. Az orosz elnök részleges mozgósítást jelentett be, szerinte erre azért van szükség, mert a Nyugat fenyegeti Oroszországot. Úgy fogalmazott: „az agresszív oroszellenes politikában a Nyugat minden határt átlépett. Folyamatosan fenyegetik az országunkat, a népünket. Bizonyos felelőtlen politikusok már arról beszélnek, hogy olyan rakétarendszereket adnak Ukrajnának, amelyekkel a Krímet és más oroszországi régiókat is elérhetnek.”

A védelmi tárca vezetője, Szergej Sojgu közölte, a rendelkezés 300 ezer embert érint, az ország mobilizációs tartaléka pedig 25 millió ember.

Sojgu a mozgósítás részleteiről azt mondta, hogy elsősorban azokat mozgósítják, akik már szolgáltak a hadseregben, és megfelelő katonai szaktudással, illetve harci tapasztalatokkal rendelkeznek. Hozzátette, egyetemistákat nem fognak toborozni, és a részleges mozgósítás azokra sem vonatkozik, akik  jelenleg sorkatonai szolgálatot teljesítenek.

A II. világháború óta ez az első részleges mozgósítás Oroszországban, az érintettek csak engedéllyel hagyhatják el a lakóhelyüket, a hivatásos katonák a parancs végéig nem léphetnek ki a hadseregből.

Ukrajnának több mint 61 ezer, Oroszországnak kevesebb mint hatezer katonája esett el eddig az ukrajnai háborúban – jelentette ki Szergej Sojgu védelmi miniszter szerdán a Rosszija 24 hírtelevíziónak nyilatkozva.

Ide kattintva olvashatja percről percre tudósításunkat az ukrán válságról

Sojgu szerint a konfliktus kezdetén mintegy 201-202 ezer főt számláló ukrán fegyveres erők több mint 100 ezer embert, 61 207 halottat és 49 368 sebesültet vesztettek. Az elesett orosz katonák számát 5937-ben adta meg, ami jóval alulmúlja a nyugati katonai szakértők által becsült adatokat. Azt is mondta, hogy az orosz sebesültek 90 százaléka a gyógykezelés után visszatért a szolgálatba.

A tárcavezető közölte, hogy a Vlagyimir Putyin orosz elnök által elrendelt részleges mozgósítás 300 ezer embert érint, az ország mobilizációs tartaléka pedig 25 millió ember.

„Maga az érintkezési vonal – nevezhetjük frontvonalnak is – több mint ezer kilométer hosszú. Természetesen ami ezen a vonalon és mögötte van, azt biztosítani kell, ezeket a területeket ellenőrizni kell. És természetesen erről szól ez a munka, mármint a részleges mozgósítás”

– fogalmazott a hadseregtábornok.

Sojgu szerint Oroszország nemcsak Ukrajnával és az ukrán hadsereggel, hanem „a kollektív Nyugattal” áll hadban. A miniszter azt mondta, hogy a részleges mozgósítás a tartalékosokat érinti, vagyis azokat, akik már szolgáltak a fegyveres erőknél, katonai szakmai képzettséggel és harci tapasztalattal rendelkeznek. Közölte: “Semmilyen körülmények között” nem lesz szó az egyetemisták mozgósításáról, és megígérte, hogy a sorkatonai szolgálatot teljesítőket nem vezénylik műveleti övezetbe.

A részleges katonai szolgálat elrendelését szerdán Vlagyimir Putyin orosz elnök az országa polgáraihoz intézett televíziós üzenetben közölte. Az Ukrajna elleni “különleges hadművelet” elindításának február 24-i bejelentése után ez volt az első ilyen beszéde.

Indoklásában az orosz elnök azt hangoztatta, hogy a részleges mozgósításra az Oroszország szuverenitásának és területi integritásának védelme, a nép és „a felszabadított területeken élő emberek biztonságának garantálása érdekében van szükség”. Arról is beszélt egyebek között, hogy

a frontvonal több mint ezer kilométeres, és hogy nyugati fegyverekkel „terrorista csapásokat” hajtanak végre határ menti orosz területek ellen.

A NATO valós időben, modern rendszerek, repülőgépek, hajók, műholdak, stratégiai drónok segítségével felderítést végez Oroszország egész déli részén” – mondta, és egyben nukleáris zsarolással is megvádolta a szövetséget.

Nemcsak a zaporizzsjai atomerőmű nyugati ösztönzésű, nukleáris katasztrófával fenyegető lövetéséről van szó, hanem a NATO vezető államai egyes magas rangú képviselőinek nyilatkozatairól is, amelyek a tömegpusztító, köztük nukleáris fegyverek Oroszország elleni alkalmazásának lehetőségéről és megengedhetőségéről szólnak” – mondta Putyin, anélkül, hogy megnevezte volna, hogy kinek a nyilatkozatát kifogásolta.

„Azoknak, akik nukláris fegyverekkel próbálnak bennünket zsarolni, tudniuk kell, hogy a széljárás az ő irányukba is fordulhat”

– figyelmeztetett.

Putyin kilátásba helyezte, hogy Oroszország minden rendelkezésére álló eszközt bevethet, ha területi integritása veszélybe kerül. Azt állította, hogy a “kollektív Nyugat” célja Oroszország meggyengítése és elpusztítása, és emlékeztetett arra, hogy Moszkva mindig megállította azokat, akik világuralomra törekedtek.

Pánik Moszkvában

A védelmi miniszter bejelentése ennek ellenére pánikot keltett az orosz fővárosban, Moszkvában: sokan igyekeznek minél gyorsabban külföldre utazni, mert attól tartanak, hogy hamarosan nem hagyhatják el Oroszországot a harcképes férfiak. A Reuters hírügynökség információi szerint szinte pillanatok alatt elfogytak a repülőjegyek a Moszkvából Isztambulba, valamint Jerevánba tartó járatokra. Ezekbe az államokba az orosz állampolgárok még vízum nélkül utazhatnak. Az orosz–finn határon 35 kilométeres kocsisor torlódott fel.

A mozgósítás kihirdetése után nem sokkal néhányan már fel is keresték a katonai parancsnokságokat. Voltak, akik arról beszéltek, hajtja őket a büszkeség, de a józan ész azt diktálja, hogy meg is halhatnak a háborúban.

Veszélyes a helyzet

Az Oroszországgal határos NATO-országok veszélyesnek ítélik a háború eszkalációját, és maguk is harckészültségbe helyezték fegyveres erőiket. Arvyndas Anusauskas litván védelmi miniszter arról beszélt, hogy mivel a határaik mentén a Kalinyingrádi területen is mozgósítanak, meg kellett tenniük a szükséges lépéseket. A litván hadsereg gyorsreagálású egységeinél emelték a harckészültség szintjét.

Kijev reagált

Kijevben nyugodtan vették tudomásul az orosz bejelentést. Az ukrán főváros lakóit nem ijesztette meg, hogy hamarosan több orosz katonával nézhetnek szembe a fronton. Kijev szerint a mozgósítás arra utal, a háború nem Moszkva tervei szerint alakul. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arra szólította fel a világ vezető politikusait, hogy a háborús helyzetre tekintettel mondjanak le a semlegesség álláspontjáról.

Kína és Törökország továbbra is párbeszédet sürget Moszkva és Kijev között, Recep Tayyip Erdogan török elnök arról beszélt, hogy a háborúnak soha nem lesz győztese, és egy tisztességes békefolyamatnak sem lenne vesztese. „Ezért mindig is hangsúlyoztuk a diplomácia jelentőségét és a vita párbeszéddel való lezárását” – mondta török elnök az ENSZ-közgyűlésben, New Yorkban.

Lesz népszavazás

Vlagyimir Putyin üzenetében megerősítette, már pénteken elkezdik az úgynevezett népszavazások megszervezését az oroszok által megszállt ukrán területeken. Ukrajna területének mintegy 15 százalékát kebelezheti be saját törvényei szerint Oroszország: ez nagyjából Magyarország vagy Portugália méretének felel meg. 2014-ben a Krímben is hasonló népszavazást tartottak a félsziget annektálása előtt.

Ukrajna mellett az európai országok és Törökország is jelezte már, hogy a szavazásokat nem tartják legitimnek, ésaz eredményük nem változtatja meg Ukrajna nemzetközileg elfogadott határait.

Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Ingatlanbazar.hu - Gyors. Okos. Országos
-

További cikkek