Oroszország kibővítette az Európai Unió elleni szankciókat

Oroszország az uniós büntetőintézkedésekre válaszul kibővítette az Európai Unió elleni szankcióit. Az új szankciós listán szerepel az uniós országok felső katonai vezetése, valamint mások, akik érintettek az ukrajnai fegyverszállításokban – áll az orosz külügyminisztérium szerdán közzétett közleményében.

„A korlátozó intézkedéseket kiterjesztették többek között az Európai Unió magas rangú katonai vezetőire, az EU-tagállamok rendvédelmi szerveinek magas rangú munkatársaira, az Ukrajnának szánt haditechnikai szállításokban részt vevő, fegyvergyártásban és szállításban érdekelt európai kereskedelmi szervezetek képviselőire” – olvasható a dokumentumban.

A tárca felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Unió és a tagállamai halált okozó fegyvereket és haditechnikát szállítanak az ukrán erőknek, amelyek ezekkel polgári infrastrukturális létesítményeket és kulcsfontosságú objektumokat támadnak, ami tovább nehezíti a segélyszállítmányok eljuttatását a konfliktus sújtotta területekre, és veszélybe sodorja egész Európát – írja az orosz külügyminisztérium.

A külügyminisztériumban elmondták, hogy a szankciós listán szereplő személyeknek megtiltották a beutazást Oroszországba. A vonatkozó diplomáciai jegyzéket az orosz külügyminisztérium átadta az EU diplomáciai képviseletének.

Figyelmeztetni kívánjuk az oroszellenes intézkedések kezdeményezőit, hogy bármilyen, Oroszország elleni barátságtalan lépésre azonnal kemény lépéssel válaszolunk – közölte a tárca.

A magyarok döntő többsége mielőbbi béketárgyalásokat akar, nem látják értelmét a szankciós politikának.

Napjainkra világossá vált, hogy Brüsszel szankciós politikája – amelynek célja Oroszország Ukrajnát célzó katonai törekvéseinek megfékezése volt – kudarcot vallott, ugyanakkor Európa gazdaságára és energiabiztonságára bénító hatást gyakorolt. A többség a béketárgyalásokat sürgeti, a szankciókat pedig ellenzi, elutasítja – derült ki a Századvég felméréséből.

Az orosz–ukrán háború, illetve Brüsszel szankciós politikája – ahogy a Századvég szeptemberi elemzése hangsúlyozta – az elmúlt hónapokban Európa-szerte az energiahordozók árának robbanásszerű emelkedéséhez, energiahiányhoz, valamint háborús inflációhoz vezetett. Ugyan Európa érdekei azt diktálnák, hogy a fegyveres konfliktust lezáró béketárgyalások mielőbb elkezdődhessenek, a brüsszeli vezetők újabb büntetőintézkedések bevezetését fontolgatják. Ezen kívül felmerült, hogy az Európai Bizottság rendkívüli hadigazdálkodási irányítású jogköröket szerezzen a tagállamok rovására, amely szintén arra utal, hogy Brüsszel a béke előmozdítása helyett hosszú távon is háborús állapotokra tervez „berendezkedni”.

Ezzel szemben a Századvég kutatása rávilágít arra, hogy a magyarok több mint négyötöde (86 százaléka) egyetért azzal, hogy Oroszországot és Ukrajnát rá kellene kényszeríteni a béketárgyalásokra a háború mielőbbi lezárása érdekében.

Miután az orosz–ukrán válságban érintett vezető politikusok továbbra sem a békekötésben érdekeltek, nem meglepő, hogy megítélésük a magyar lakosság körében negatív. A Volodimir Zelenszkij ukrán elnökről kedvezőtlenül vélekedők aránya – a júniusban mért adatokkal megegyezően – 68 százalékra tehető, míg a Vlagyimir Putyinról negatív véleményt formálók tábora a júniusi 72 százalékról 69 százalékra mérséklődött. Joe Biden amerikai elnök, illetve Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének megítélése júniushoz viszonyítva érdemben nem változott: szeptemberben Bidenről a megkérdezettek közel kétharmada (64 százaléka), Von der Leyenről a válaszadók fele (50 százaléka) fogalmazott meg kedvezőtlen véleményt.

Február óta Brüsszel hét büntetőcsomagot fogadott el annak érdekében, hogy Oroszországra nyomást gyakoroljon, a háborús konfliktust azonban nem sikerült megfékezni, az orosz csapatok folytatják harctéri műveleteiket Ukrajnában. Ennek ellenére a szankciós politika továbbra is állandó tényezője az európai politikai napirendnek, augusztusban Észtország kormánya nyújtott be hivatalos javaslatot az Európai Bizottságnak egy nyolcadik büntetőcsomag összeállításáról, amely egyebek mellett teljes körű energiaembargót, valamint újabb korlátozásokat vezetne be bizonyos árucsoportokra.

A szankciós politika Európára gyakorolt negatív következményei tükröződnek a lakossági véleményekben is, ugyanis a megkérdezettek 72 százaléka összességében inkább károsnak tartja Európára és benne Magyarországra nézve az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok által eddig bevezetett, Oroszországot érintő szankciókat – zárul a Századvég közleménye.

Toronymagas, 81 százalékos az elutasítottsága annak, hogy az Európai Unió és tagállamai fegyvert vásároljanak Ukrajnának, továbbá a megkérdezettek ugyanekkora mértékben ellenzik az orosz turisták és turizmus kitiltását Európából.

A Századvég által megkérdezettek túlnyomó többsége (78 százalék) nem támogatja az orosz olaj Európába történő behozatalának tilalmát, ukrán katonák kiképzését az Európai Unió által (77 százalék), az orosz gáz behozatalának betiltását és az orosz gázról történő végleges leválást (75 százalék), továbbá az atomerőművekhez szükséges orosz fűtőelemek és alapanyagok behozatalának tilalmát (74 százalék).  A magyarok hasonló mértékben elutasítók az orosz szén behozatalának tilalmával (71 százalék), összességében átlagosan háromnegyedük ellenez mindennemű energetikai szankciót.

Bár a magyar kormány – biztosítva az ország olajellátását – mentességet harcolt ki az olajembargó alól, az Európai Unió vezetése már a gáz behozatalának korlátozását fontolgatja. A gázembargó azonban, az áramellátást is veszélybe sodorva, a német ipar visszaesését okozná, ami magával rántaná Európa gazdaságát.

A felmérés eredményei rávilágítanak, hogy a retorziók közül mindössze egy élvezi a lakosság többségének támogatását: az orosz milliárdosok és oligarchák vagyonára kivetett szigorító intézkedésekkel a megkérdezettek 57 százaléka ért egyet, miközben 37 százalékuk ezzel ellentétes véleményt fogalmazott meg.

A Századvég megvizsgálta, hogy a felnőtt magyar lakosság miként vélekedik az Európai Unió Oroszországgal szemben bevezetett és tervezett szankciós politikájáról

Fotó: Századvég Alapítvány

Összességében megállapítható, hogy a magyarok túlnyomó többsége elutasítja a tervezett és már bevezetett szankciókat, mivel azok nem hozzák közelebb a béketárgyalások megkezdését és már most jobban terhelik az európaiak pénztárcáját, mint a szigorításokkal sújtott Oroszországot.