Őrizetbe vették Soros György munkatársát

Soros György egyik bizalmasát, Neil Phillipset Spanyolországban tartóztatták le, mert a vádak szerint tiltott piaci manipulációval élt, emiatt pedig a saját pénzügyi vállalkozása, valamint a Soros Fund Management is jelentős hasznot könyvelhetett el.

Neil Phillipset a héten vették őrizetbe Spanyolországban az Egyesült Államok kérésére - számolt be az Index a Bloomberg nyomán. Az amerikai hatóságok ugyanis arra gyanakszanak, hogy az 52 éves férfi öt évvel ezelőtt törvénytelen eszközökkel manipulálta a tőzsdét.

Az üzletember - a gyanú szerint - 2017 karácsonyán az amerikai dollár és a dél-afrikai rand árfolyamát manipulálta, ugyanis egy devizaárfolyam-opciós ügylettel arra spekulált, hogy Cyril Ramaphosa elnök 2017 végén történő megválasztása esetén a rand jelentősen erősödni fog a dollárhoz képest. Ez azt jelenti, hogy ha 2018. január 2-ig  a dollár–rand árfolyam bármikor is 12,5 alá esett volna, akkor az üzletembernek 20 millió dollár nyeresége lett volna.

És bár hiába erősödött a rand árfolyama, nem haladta meg a 12,5-ös árfolyamot 2017 karácsonyára, így Philips terve nem jött be, azonban az üzletember nem esett kétségbe. A cikk alapján ugyanis karácsonykor, a tőzsdei nyitáskor a Nomura Holdings - egy szingapúri pénzügyi holding - egy alkalmazottját utasította, hogy 12,5 alá szorítsa be az árat. Hozzáteszik, ezt több olyan magánlevél is bizonyítja, amely az Amerikai nyomozó hatóságok birtokában van.

Mindezt nagyjából sikerült is megvalósítani, amelynek következményeképpen Phillips pénzügyi vállalata, a Glen Point Capital 16 millió dollárt nyert, míg Soros György befektető cége, a Soros Fund Management 4 millió dollárra tett szert.

Azonban az üzletember zárt körben, cége befektetői előtt beszélt arról, hogy miképpen sikerült rekordprofitot felmutatni az évben.

A Nomuránál belső vizsgálatot indítottak, az ügy pedig most ért arra a pontra, hogy az üzletembert őrizetbe vegyék a hatóságok. Rosa Abrantes-Metz közgazdász szakértő azonban Bloombergnek azt mondta, Phillips azzal fog védekezni, hogy amit tett nem manipuláció, hanem agresszív kereskedés. Megjegyezte, hogy a piaci manipulációt nehéz bizonyítani.

Az üggyel kapcsolatban sem Philips, sem pedig jogi képviselője nem nyilatkozott. A Nomura Holdings-ot jelen pillanatban semmivel nem vádolják a hatóságok, ahogy Soros szervezetét sem, a sajtó kérdéseire azonban egyelőre nem válaszol senki. 

Több mint harminc éve, 1988-ban pattant ki a Société Générale-ügy. A francia bank ellen indított ellenséges átvételi kísérlet a ’80-as évek végének legnagyobb pénzügyi botránya volt.

Soros György már a nyolcvanas években is a világ egyik legbefolyásosabb pénzügyi spekulánsa volt. A Société Générale-hoz köthető bennfentes kereskedelem miatt már 1990-től nyomozás folyt ellene, valamint politikus barátai és üzlettársai ellen, de 12 év kellett, hogy el is ítéljék. A párizsi büntetőbíróság bűnösnek találta a magyar származású amerikai üzletembert, és bennfentes kereskedelem miatt 2,2 millió eurós pénzbüntetés megfizetésére kötelezte a Société Générale Bank részvényeivel 1988-ban végrehajtott adásvételi tranzakciókban vállalt szerepéért. A vádirat szerint Soros a spekulációs ügyletben a bank részvényeinek felvásárlására készülő George Pébereau-tól szerzett bizalmas információt, így jutva jogtalan haszonhoz. Az akkori szocialista kormánnyal bizalmas viszonyban álló francia üzletember a tervbe vett akció nyilvánosságra kerülése előtt arról tájékoztatta Sorost, hogy részvényfelvásárlási offenzívát kíván végrehajtani a tőzsdén a másfél évvel korábban privatizált Société Générale többségi részesedésének megszerzése érdekében.

A bíróság megítélése szerint az információ birtokában Soros az ítéletben kimondott összeggel azonos tisztességtelen haszonhoz jutott. A francia törvények szigorúan tiltják a bizalmas információk alapján folytatott tőzsdespekulációt, azaz a bennfentes kereskedelmet. A tőzsdei ügyletekben nem vehet részt az, aki a részvényvásárlási szándék nyilvánosságra hozása előtt jut az értesülés birtokába. Ellenkező esetben kemény büntetésre számíthat.

A Société Générale ellen indított ellenséges átvételi kísérlet a ’80-as évek végének legnagyobb pénzügyi botránya volt. A bankot François Mitterrand elnök hatalomra kerülésének évében, 1981-ben államosította a szocialista kormány, 1987-ben azonban Jacques Chirac miniszterelnöksége alatt a jobboldali kormány ismét magánkézbe adta. Az 1988-ban ismét kormányra került szocia­listák – a jobboldali ellenzék vádja szerint – azért bízták meg a betéti társasággal rendelkező Pébereau-t a részvénytöbbség megszerzésével, hogy megtörjék a banki privatizáció „kemény magját”. Az ügylet mögött állítólag Pierre Bérégovoy pénzügyminiszter állt, az ő kabinetfőnöke volt a perben végül is felmentett Jean-Charles Naouri. A nagy felzúdulást kiváltó tőzsdei roham után feljelentések alapján 1990-ben kezdődött el a jogi eljárás. Pébereau-nak és a Société Générale volt igazgatójának, Marc Viénot-nak Jacques Chirac 1995-ben, elnöki minőségé­ben amnesztiát adott, öt további vádlottat 2000-ben felmentettek.