kulcsár edina
Bíztatóak az esélyek.
Olaszországban vasárnap tartják az előre hozott parlamenti választásokat. A legfrissebb felmérések alapján az Olasz Testvérek (Fdl), a Liga és a Hajrá, Olaszország! alkotta szövetség támogatottsága megközelíti az 50 százalékot. A baloldali tömörülés lemaradása csaknem 20 százalékos.
Az utolsó kutatásokat szeptember 10-én hozták nyilvánosságra, és a választásokig már nem is tesznek közzé újakat. Szakértők szerint a közvélemény-kutatások eredményei azt jelzik, hogy a lakosokat egyre inkább aggasztja az anyagi helyzetük, a menekültválság, illetve az egyre csak dráguló rezsi.
A jobboldali pártok az egyéni körzetekben közös jelölteket állítottak, és jóváhagytak egy közös programot is, aminek a címe: „Per l’Italia” – Olaszországért –, tehát az olasz emberekért, az olasz választókért. Legfőbb kampányígéreteik többek között rezsicsökkentés, adó- és nyugdíjreform, az illegális bevándorlókkal érkező hajók megállítása, a Matteo Salvini által bevezetett szigorú bevándorláspolitika folytatása, a családok támogatása, illetve az ország újraindítása. A jobboldali Olasz Testvérek vezetője többször felhívta a figyelmet arra, hogy szemben a baloldali pártokkal, a jobboldali szövetségnek van közös jövőképe. A Matteo Salvini vezette Liga, Silvio Berlusconi pártja, a Hajrá, Olaszország! és a Giorgia Melonihoz tartozó Olasz Testvérek nyár végén léptek szövetségre. Megállapodtak abban is, hogy ki lesz Olaszország következő kormányfője: az, akinek a pártja több szavazatot kap.
A baloldali szövetség a választások előtt négy nappal sem árult el semmit a programjáról. A baloldali tömörülésben belső viták dúlnak és egymásnak üzengetnek nyilvánosan. Sőt még hazánkat is felhasználták kampányeszközként. A baloldali Demokrata Párt (PD) főtitkára azt mondta: nem akarnak egy olyan Olaszországot, amely ennyire kötődik Magyarországhoz, és nem akarják a magyar modellt követni.
A jobboldali pártok azonban a baloldal tiltása ellenére sem kívánják megszakítani a jó együttműködést Magyarországgal. A közvélemény-kutatások szerint élen járó Olasz Testvérek párt vezetője, Giorgia Meloni és Orbán Viktor miniszterelnök a család szerepének fontossága, a gazdaság és a bevándorláspolitika terén is azonos álláspontot képvisel. Tavalyi találkozójukon Meloni azt mondta: közös céljuk, hogy újra a jobboldal legyen a legnagyobb politikai erő Európában. 2019-ben Meloni meghívta Orbán Viktort az FdI rendezvényére, ahol előadást is tartott a magyar kormányfő.
Meloni Brüsszel kapcsán is hasonló elveket vall. Az FdI elnöke hangsúlyozta: „Brüsszel túl sok éven át kiterjesztette hatáskörét mindennapi életünk számos aspektusára, nem tudott közös kül- és védelempolitikát kialakítani, nem tudta biztosítani energiaautonómiánkat. (...) Nos, én egy olyan Európát akarok, amely jobban csinál kevesebbet: kevesebb centralizmussal és több szubszidiaritással, kevesebb bürokráciával és több politikával.”
Brüsszel évek óta tétlenül nézi, hogy Olaszországot menekültválság sújtja. 2014 és 2021 között több mint egymillió illegális bevándorló érkezett a dél-európai országba – a hivatalos adatok szerint. A jobboldali szövetség azt ígérte, leállítja az Itáliába tartó migránsokat szállító hajókat.
Elemzők szerint az elmúlt években soha nem volt akkora esélye jobboldali szövetségnek Olaszországban, mint most. A választók többsége kiábrándult a szakértői kormányokból, a háttér-megállapodásokból és a választások utáni koalíciós egyezkedésekből, amelyek sorra kudarcot vallottak. Másrészről a lakosok többsége egy rezsicsökkentést támogató, családközpontú, az illegális migrációnak gátat szabó kormányt szeretne hatalmon látni.
Olaszországban a második világháború vége óta 69 kormány váltotta egymást.
Sergio Mattarella államfő július végén oszlatta fel az olasz parlamentet. A kormányválság július végén kezdődött, miután a pártok nem jutottak konszenzusra a gazdasági nehézségek enyhítését célzó segélycsomag kapcsán. Mario Draghi miniszterelnök felajánlotta lemondását, amit az államfő nem fogadott el, és arra kérte Draghit, tartsanak egy újabb szavazást a segélycsomagról, és győzze meg a bizonytalanokat, hogy voksoljanak igennel. Pár nap múlva a szavazás ismét eredménytelenül zárult. Draghi ezután újból benyújtotta lemondását. Ezt az államfő elfogadta, és kihirdette az előre hozott választásokat.
Szakértők szerint Draghi kiprovokálta saját kormánya bukását, hiszen Olaszország nagyon nehéz időszaknak néz elébe.
Időközben csaknem hatmillió külföldön élő olasz már megkezdte a levélszavazást a parlamenti választásokon. A levélszavazatokat csütörtökön délutánig adhatják le. Szeptember 25-én több mint 50 millió olasz járulhat az urnákhoz.
Ha az előrejelzések beigazolódnak, akkor Giorgia Meloni történelmet írhat, és ő lehet Olaszország első női miniszterelnöke.
A nemzetközi progresszív baloldal mindent megtesz, hogy elkerülje a jelenleg elkerülhetetlennek tűnő jobboldali fordulatot Olaszországban. Többek közt a Korányi Dávid által alapított Action for Democracy is aktív pénzügyi támogatást nyújt olyan civil szervezeteknek, amelyek egyértelműen az olasz baloldalhoz köthetők.
Az Action for Democracy már a magyar választásokba is megpróbált beavatkozni.
Márki-Zay Péter, a baloldal bukott miniszterelnök-jelöltje maga ismerte be, hogy százmilliók érkezhettek az országgyűlési választási kampányban a mozgalmához. Ráadásul Hódmezővásárhely polgármestere maga vallotta be, hogy a támogatás az Action for Democracytól érkezett, és még a választási kampány után is kapott pénzt a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) a Soros Györgyhöz köthető szervezettől. Márki-Zay érvelése szerint az MMM nem párt, ezért a szervezet nyugodtan elfogadhat külföldről érkező támogatásokat. A Karácsony Gergely-féle 99 Mozgalom pedig egyes becslések szerint ötszázmilliót is kaphatott az amerikai civil szervezettől. Az Action for Democracy „hagymázas összeesküvés-elméletnek” nevezte a magyar választásokba történő külföldi beavatkozás vádját.
Az Action for Democracy honlapján arról írnak: „Olaszországot közvetlenül fenyegeti a szélsőjobboldal”, amely arra készül, hogy „nyilvános népszavazás nélkül változtassa meg az alkotmányt”. Ezért most rajtuk van a sor, hogy „minden eddiginél jobban küzdjenek a jogok védelméért és az általunk kívánt változásért”.
Már láttuk, mi történt Brazíliában, Magyarországon és az Egyesült Államokban, amikor a civil mozgalmakat elöntötte a gyűlölet hulláma. Össze kell fognunk, hogy megakadályozzuk, hogy ugyanez megtörténjen Olaszországban!
– olvasható az oldalon, ahol azt is feltüntették, mely szervezeteknek nyújtanak jelentős anyagi támogatást az országban.
A hozzáférhető adatok alapján az Action for Democracy öt olaszországi szervezetbe pumpálja a pénzt, melyek közül mindegyik kapcsolódik valamilyen formában a helyi baloldalhoz.
Hogy pontosan mekkora összegről van szó, nem tudni, de ha a magyar példából indulunk ki, feltehetően több millió euróról beszélhetünk. A támogatottak listáján szereplő szervezetek közül a Brüsszelben bejegyzett Progressive Acts a legérdekesebb, amely fejlett technológiai szolgáltatásokkal végez politikai mozgósítást, az adománygyűjtéstől kezdve a petíciókon át a hírleveles marketingig, vagyis pártok és politikusok kampányát szervezik, menedzselik a digitális térben. A szervezet csak a legnagyobb baloldali olasz párt, a Demokrata Párt (PD) képviselőjelöltjeinek kampányán dolgozik. Ráadásul kizárólag az úgynevezett csatatér választókörzetekben induló politikusoknak segítenek, ugyanis az ő eredményeiken fog eldőlni a választás kimenetele.
Figyelemre méltó továbbá az Action for Democracy által támogatott Voto Dove Vivo (Szavazok, Ahol Élek) nevű egyesület is, amely saját állítása szerint a lakhelyüktől távol szavazni kívánó olaszokat támogatja, például segítenek nekik a választókörzetek közötti átjelentkezés bürokratikus folyamatában.
A szervezet egyébként a levélszavazás intézményének megreformálásáért küzd, ezzel kapcsolatban egy konkrét törvényjavaslatot is kidolgoztak már, amit a baloldali pártok segítségével akarnak keresztülvinni a római parlamenten.
A Voto Dove Vivo szándéka azonban nem csak a puszta segítségnyújtás: célja egyértelműen a választáson történő részvétel növelése, ami minden felmérés szerint a baloldalnak kedvezne szeptember 25-én. Honlapján a szervezet le is írja, hogy egyedül a PD lenne hajlandó a szavazatkönnyítő intézkedéseik bevezetésére, a jobboldal pedig „az elmebeteg, elavult és igazságtalan választási rendszert támogatja”.
A magyar- és olaszországi tevékenységén túl az Action for Democracy Brazíliában, Lengyelországban és Törökországban is támogatást kíván nyújtani a helyi baloldalhoz köthető szervezeteknek.
Saját elmondásuk szerint „ezek mind kulcsfontosságú csatatérállamok, ahol leginkább veszélyben van a demokrácia” – ezért szükségesnek tartják a beavatkozást. A listán szereplő országok azért érdekesek, mert mindegyikben (Magyarországot leszámítva) választásokat tartanak majd 2022-ben, illetve 2023-ban. Lengyelországban jövő ősszel fog eldőlni, hogy a magyar kormánypártok egyik legszorosabb szövetségesének számító Jog és Igazságosság képes lesz-e megőrizni parlamenti többségét.
Civileknek mondják magukat. Az Action for Democracyt az a Korányi Dávid alapította idén év elején, aki egyértelműen Bajnai Gordon korábbi magyar miniszterelnök embere. Államtitkár volt az utolsó baloldali kormányban, és olyannyira Bajnai bizalmába férkőzött, hogy 2009 szeptemberében, államtitkári minőségében elkísérte őt és Balázs Péter akkori külügyminisztert az ENSZ-közgyűlés 64. ülésszakának általános vitájára. Az akkor miniszterelnök találkozott a New York-i üzleti élet fontos képviselőivel, így például Soros Györggyel is. Bár az Action for Democracy vezetői és aktivistái civilekként határozzák meg magukat, ez közel sem fedi a valóságot: a tanácsadó testület tagjainak jelentős része helyet foglal a Soros György által létrehozott European Council on Foreign Relations agytrösztben, ideértve Korányit is. A tanácsadó testület elnöke, Kati Marton szintén Soroshoz és az amerikai Demokrata Párthoz kötődik.