Októberben folytatódik a volt szocialista Simon Gábor büntetőpere

A harmadik bírót „fogyasztja” Simon Gábor, az MSZP egykori elnökhelyettesének büntetőpere, amely adócsalás vádjával indult 2014-ben a Fővárosi Törvényszéken. A szocialista politikus vagyonnyilatkozataiban és adóbevallásaiban eltitkolta, hogy egy osztrák és egy svájci bankban 267 millió forintnak megfelelő dollárt és eurót tartott. A büntetőper október 11-én az igazságügyi könyvszakértő ismételt tanúkihallgatásával folytatódik – értesült a Magyar Hírlap.

A 2014-es parlamenti választás előtt bukott ki az ügy, miszerint Simon Gábor, az MSZP elnökhelyettese 570 ezer eurót és 160 ezer dollárt nem tüntetett fel vagyonnyilatkozatában, ugyanakkor az említett pénzösszegekről külföldi bankokban sajátjaként nyilatkozott. A Központi Nyomozó Főügyészség 2016-ban emelt vádat költségvetési csalás, valamint felbujtóként elkövetett közokirat-hamisításért, illetve a nyolcrendbeli hamis magánokirat felhasználásáért. Simonnak egy vádlott-társa is volt, aki összehozta a bissau-guineai diplomata-útlevelekkel üzletelő Welsz Tamással. Welsz Simon édesanyja – Derdák – nevére, Gabriel Derdák néven állított ki hamisított bissau-guineai diplomata-útlevelet, amivel Simon vádlott-társa negyvenmillió forintos számlát nyitott a szocialista politikusnak egy budapesti pénzintézetben.

Simon Gábor a költségvetésnek okozott 128 millió forint kárt még a büntetőeljárás megkezdése előtt megtérítette, amely a büntetőeljárási törvény értelmében a büntetés akár korlátlan enyhítésére is lehetőséget adhat, ám a vádhatóság végrehajtható szabadságvesztés kiszabását kérte a politikusra. A hat éve tartó pert két körülmény húzta el, az egyik a most ismételten meghallgatásra váró igazságügyi könyvszakértő véleménye kapcsán megkezdődött huzavona, míg a másik a svájci banktitok minden körülmények között történő megvédése volt. 

Az igazságügyi szakértő a váddal egyezően azt állapította meg, hogy Simonnak az országgyűlési képviselői, illetve államtitkári fizetésén kívül Magyarországon semmilyen más jövedelme nem volt, így a külföldi bankokban tartott pénzeknek nem lehettek forrásai a magyarországi megtakarításai. Simon ugyanis azt állította, hogy a külföldi pénzbetétei korábbi magyarországi megtakarításaiból származnak. A szakértő szerint a külföldön parkoltatott teljes összeg tisztázatlan eredetű. A védelem szerint a költségvetési csalás csak abban az esetben lehetne bizonyítható, ha a vádhatóság pontosan meg tudná határozni, hogy mikor keletkeztek a külföldi bankszámlákon talált összegek. 

A politikus büntetőeljárását az futtatta átmenetileg zátonyra, hogy a pénz eredete nem volt tisztázott, a svájci bank pedig a nemzetközi jogsegélyegyezmény ellenére sem volt hajlandó feloldani a banktitok alól Simon Gábor számláját. 

Az egykori vezető szocialista politikus botránya 2014-ben a parlamenti választások előtt pattant ki, miután kiderült, hogy az egykori kormánypárt államtitkára külföldi, svájci és osztrák bankszámlákon euróban, illetve dollárban több száz millió forint értékű pénzt tartott. Simon Gáborral szemben két évig tartó nyomozás után emelt vádat a Központi Nyomozó Főügyészség, amelynek lényege, hogy az MSZP korábbi elnökhelyettese rövid idő alatt 267 millió forint bevételt szerzett, ami után nem fizetett személyi jövedelemadót és egészségügyi hozzájárulást, ezzel 128 millió forint vagyoni hátrányt okozott a költségvetésnek.

Az adócsalás vádpontjai tovább bővültek, a politikai kalandorként emlegetett Welsz Tamás 2014. márciusában történt különös öngyilkossága után – egy rendőrautó hátsó ülésén afrikai kígyómérget vett be –, miután a hagyatékából mások mellett Simon Gáborra nézve is terhelő dokumentumok kerültek elő.

Eszerint Simon édesanyja – Derdák – nevére, Gabriel Derdák néven kiállított hamisított bissau-guineai diplomataútlevél került elő, amivel Simon vádlott-társa negyvenmillió forintos számlát nyitott a politikusnak egy budapesti pénzintézetben. Ezért felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítással is megvádolták a baloldali vezető politikust, továbbá nyolcrendbeli hamis magánokirat felhasználásával is terhelték.

A politikus büntetőeljárását az futtatta átmenetileg zátonyra, hogy a pénz eredete nem volt tisztázott, a svájci bank pedig a nemzetközijogsegély egyezmény ellenére sem volt hajlandó feloldani a banktitok alól Simon Gábor számláját, akit így csupán valótlan tartalmú vagyonnyilatkozatai miatt tudták megvádolni, ugyanis a svájci és az osztrák számlákon heverő, több mint 570 ezer eurót és 160 ezer dollárt nem tüntette fel a vagyonnyilatkozatában, ugyanakkor a külföldi bankokban sajátjaként nyilatkozott róla.

A szakértő szerint a külföldön parkoltatott teljes összeg tisztázatlan eredetű, a védő és a vádlott szerint azonban Simon korábbi megtakarításaiból származott.

Németh Szilárd Simon Gáborról, az MSZP volt elnökhelyetteséről korábban elmondta, mintegy 240 millió forintot helyezett el ausztriai bankszámlákon, amit vagyonnyilatkozataiban nem tüntette fel, ezért okirat-hamisítást követett el. Mint mondta, 100 millió forintos nagyságrendű adó meg nem fizetése miatt remény volt arra, hogy "be lehet kaszlizni". A Fidesz országgyűlési képviselője elmondta, a volt szocialista képviselő október végén adóhátralékként bár 128 millió forintot fizetett meg, de mint fogalmazott, biztosan nem a külföldi számlákon zárolt összegből.

Németh Szilárd szerint Simon Gábor ezzel elismerte, az eltitkolt vagyon az övé, és az is bebizonyosodott, az egész baloldal hazudott, ezért az embereknek válaszokkal tartoznak. A Fidesz országgyűlési képviselője felidézte, Simon Gábor mintegy 240 millió forintot helyezett el osztrák bankszámlákon, szavai szerint a vagyon többek között egy cég, valamint egy budapesti ingatlan eladásából származott, a szóban forgó időszakban azonban nem volt a tulajdonában ilyen értékű ingatlan, illetve gazdasági társaság.