POLITIK

Szerző Ripost

2 hónapja

Nyomoz a rendőrség Márki-Zay Péterék amerikai pénze ügyében

Minden jel szerint bűncselekmény történt. Nyomozást indított a rendőrség a Mindenki Magyarországa Mozgalomhoz érkezett, milliárdos külföldi támogatás ügyében – értesült a Magyar Nemzet.

Azt, hogy amerikai pénzek érkeztek Márki-Zay Péter mozgalmához, maga az ellenzék korábbi kormányfőjelöltje ismerte el a sajtóban.

A feltételezett külföldi pénzek kapcsán a közérdekű bejelentéseiről elhíresült Tényi István tett feljelentést a Fővárosi Főügyészségen – írta meg a Magyar Nemzet. A dokumentumot a Budapesti Rendőr-főkapitányságnak (BRFK) küldték meg, tőlük pedig a Nemzeti Nyomozó Irodához (NNI) került.

Az ügyben feljelentéskiegészítést rendeltek el, majd az ORFK hétfőn arról tájékoztatta a lapot, hogy a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda sikkasztás és pénzmosás gyanúja miatt indított nyomozást ismeretlen tettes ellen.

Márki-Zay Péter, az ellenzék egykori közös miniszterelnök-jelöltje a Magyar Hang Gulyáságyú című podcastjében augusztus végén számolt be arról, hogy még június közepén is érkezett több száz millió forintos támogatás az Egyesült Államokból. Azt is elárulta, hogy az Action for Democracy nevű amerikai alapítvány egy tételben küldte ezt az összeget, miközben azt állította, hogy korábban más utalások is jöttek ettől a szervezettől, és a forrásokat a tengerentúlon sokan adták össze.

A Magyar Nemzet által korábban közzétett videóinterjúban Márki-Zay már azt magyarázta, hogy rájuk nem vonatkoznak a pártfinanszírozás szabályai, mivel a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) nem párt, és soha nem „viselkedett” pártként. Ezért szerinte elfogadhatnak külföldről érkező pénzeket, azonban azt tagadta, hogy a választási időszakban, választási kampányra fordították volna az Egyesült Államokból érkező összegeket. 

„Amit mi folytattunk, többek között az Action for Democracy támogatásával, az egy, a magyar kultúra megváltoztatásáért folytatott kampány” – vélekedett Márki-Zay. Úgy gondolta, az nem kiskapu, hogy az összes baloldali párt támogatását élvező miniszterelnök-jelöltként az általa vezetett szervezet a választási időszakban külföldi pénzekből kampányolt. Később kiderült, milliárdos támogatásról van szó. 

A politikus azt is megerősítette, hogy a szóban forgó összegekből a Bajnai Gordon volt kormányfő nevével fémjelzett DatAdat cégcsoporthoz is áramlott pénz. A DatAdat választási kampányban kirobbant, „sajátos” adatkezelési ügyével összefüggésben egyébként a rendőrség szintén nyomozást indított.

Az Alapjogokért Központ (AK) szerint Márki-Zay Péter korábbi ellenzéki miniszterelnök-jelölt beismerte, hogy „nemzetközi globalista erők" akartak beavatkozni a magyar választásokba.

„Példátlan, de nem példa nélküli botrány a baloldalon: Márki-Zay Péter beismerte, hogy nemzetközi globalista erők próbáltak meg beavatkozni a magyar választásokba, ami szuverenitási kockázat” – írta az Alapjogokért Központ pénteken a Facebook-oldalán.

Az AK közölte: Márki-Zay Péter a napokban egy podcastban elismerte, egyesületéhez még a választások után is több száz milliós külföldi adomány érkezett. Ráadásul – folytatták – Márki-Zay és csapata annak ellenére kapott újabb forrásokat, hogy korábbi ígéretét sem teljesítette, nem számolt el a belföldön gyűjtött adományok és pénzek felhasználásáról.

Az AK szerint az eset több szempontból is aggályos, mert a magyar pártfinanszírozási törvény kifejezetten tiltja hazai politikai pártok finanszírozását külföldi forrásokból. „Ez a tilalom nem egyedi, a legtöbb demokratikus állam ezzel is óvja országát attól, hogy külföldi erők pártokat és politikusokat vásároljanak maguknak. A magyar jogalkotó célja ezzel a tilalommal világos: külföldről ne szólhassanak bele a magyar belpolitikába, és ne lehessen ezt megtenni a legprimitívebb eszközzel, nevezetesen azzal, hogy külföldi érdekcsoportok lefizetnek belpolitikai szereplőket, hogy azok az ő nótájukat fújják” – írták.

Hozzátették: Márki-Zayék tehát rosszhiszeműen, megkerülve a magyar törvényeket, egyesületüknek juttatott források révén korábbi, baloldali kampányköltéseket fizettek ki a nem kampányra kapott pénzből, amit maga a jelölt vallott be, „mégpedig a donor, az adományozó helyesbítése mellett”.

Megjegyezték: az Action for Democracy ugyanis elismerte, „a magyar civil társadalom és a független média támogatása” érdekében gyűjtött forrásokat utalták át Márki-Zay mozgalmának, és „nem kampánytámogatást” nyújtottak, hanem az egyesület tevékenységét – különös tekintettel az LMBTQ-jogok sérelme elleni kiállásra - finanszírozták.

Azt írták, hogy az Action for Democracyt közvetlenül a magyar választások előtt alapították, és feltett célja a magyar választások befolyásolása volt, „a 2022-es voksolásra egyfajta főpróbaként tekintettek”. A központ szerint az Action for Democracy vezetője a Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége alatt felbukkant Korányi Dávid, akit Bajnai Gordon is megörökölt főtanácsadóként, majd 2019-ben Karácsony Gergely hívta a fővárosi városházára, szintén főtanácsadói minőségben. Korányi Dávid jelenleg is számtalan, Soros György által finanszírozott NGO vezetői vagy tanácsadói testületének tagja, a progresszív politikai hálózat háttérintézményeinek befolyásos alakja – tették hozzá.

Az elemzés szerint példátlan, de nem példa nélküli, hogy a Soros-hálózat pénzzel és erőforrásokkal kívánja manipulálni a magyar belpolitikát.

Hangsúlyozták: a választásokon felhatalmazást szerző Országgyűlés a szuverenitás legfőbb letéteményese. „Ha ebbe a folyamatba külföldről beavatkoznak, ha a szuverenitásunkat áruba bocsátjuk – márpedig a magyarországi baloldal szereplői rendre ezt teszik –, akkor az országunk elveszítheti az önálló cselekvés lehetőségét, hiszen a baloldal mindig annak a nótáját húzná, aki fizet érte” – fogalmaztak. Az egyesületi, rosszhiszemű finanszírozási forma a demokratikus választásokba történő beavatkozásként értékelhető, és a népképviselet elvének megsértését jelenti, ezzel pedig sérülnek az alkotmányos alapjogok, és így csorbul az ország szuverenitása – vonta le a következtetést az Alapjogokért Központ.

A baloldal bukott miniszterelnök-jelöltje nemrég egy podcast műsor vendégeként buktatta le saját magát és politikai közösségét. A műsorban szóba került a kampánytámogatás is. Ennek kapcsán Márki-Zay több olyan kijelentést is tett, amiből egyértelműen kiderül, a baloldal kampányát Amerikából finanszírozták, ráadásul a Soros-szervezetek is feltűnnek a háttérben.

Márki-Zay a kampánypénzek kapcsán ígéretet tett rá, hogy azok elszámolását nyilvánosságra hozza, ez azonban eddig még nem történt meg. A műsorban azonban a baloldal bukott jelöltje elmondta, nemrég kaptak kézhez egy 42 ezer sorból álló elszámolást.

Ehhez Márki-Zay hozzátette, hogy még júniusban érkezett több száz millió forint támogatás az Egyesült Államokból egy alapítványtól. Az alapítvány az az Action for Democracy volt, amely már a kampány legelején is aktívan támogatta a baloldalt.

Az utalás a Mindenki Magyarországa Mozgalom számlájára érkezett. A mozgalom habár aktívan részt vett a kampányban, akárcsak a többi baloldali párt, a papírforma érdekében hivatalosan egyesületként működött. Ez azonban felvet egy-két problémát, hiszen a politikai pártokra sokkal szigorúbb szabályok vonatkoznak.

A jelenleg hatályos törvények értelmében ugyanis párt nem fogadhat el névtelen adományt, valamint külföldi szervezettől és nem magyar állampolgárságú természetes személytől vagyoni hozzájárulást. E törvényi előírás azonban nem köti az egyesületeket.

Az Action for Democracy egyébként már a kampány korai szakaszában aktívan segítette a baloldalt, és ahogyan a DatAdat cégcsoport, úgy ez az alapítvány is Bajnai Gordonhoz és köréhez kapcsolódik . Mint ismeretes, a DatAdat cégcsoport felelős a feltételezések szerint azokért a kéretlen, tömegével kiküldött kampány SMS-ekért, amelyek a baloldalra való szavazásra buzdítottak.

Az Action for Democracy elnöke egyébként az a Korányi Dávid, aki több szállal is kötődik mind Bajnai Gordonhoz, mind pedig a Soros-szervezetekhez. A szervezet óriási energiákat mozgatott meg a magyar választás befolyásolása érdekében, hiszen mint korábban írták, Magyarország – és a magyarországi országgyűlési választások – a „globális demokrácia megvédéséért” vívott háborújuk első harctere.

Ennek keretében New York városközpontjában a Time Square egyik óriáskivetítőjét is kibérelték, amelyen szavazásra buzdították a magyarokat angol nyelven. A szervezetet vezető Korányi egyébként nem sokkal a 2019-es önkormányzati választások után tűnt fel újra mint Karácsony Gergely főtanácsadója.

Bajnai Gordon miniszterelnök mögött ott ül Korányi Dávid (New York, 2009)

Bajnai Gordon miniszterelnök mögött ott ül Korányi Dávid (New York, 2009)

Fotó: MTI/Beliczay László

Politikai karrierjét azonban Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége idején kezdte, majd Bajnai Gordon külpolitikai főtanácsadója lett. A Kontra tavasszal azt is kiderítette, hogy a tanácsadó 2009 szeptemberében elkísérte a volt kormányfőt a Soros–Rockefeller-egyeztetésre is.

Korányi a Pozsonyban székelő Globsecnél stratégiai tanácsadó, a szervezetet a Soros nevével fémjelzett Nyílt Társadalom Alapítvány támogatja. Energiadiplomáciai vezető munkatárs a szintén Soros által támogatott, Washingtonban székelő Atlantic Councilnál. Tagja az ECFR-nek, a European Council of Foreign Relations pán-európai agytrösztnek, amelyet a Soroshoz köthető Open Society Found alapított, és óraadó tanár volt azon a Johns Hopkins Egyetemen, ami igazi gyűjtőhelye a Soros-híveknek.

Az Action for Democracy szervezet tanácsadó testületének elnöke, a magyar származású írónő, Kati Marton is szoros kapcsolatban áll Soros Györggyel. Kati Marton korábban a Soros-féle Human Rights Watch és a New America Foundation elnöki posztját is betöltötte, de tevékeny a CEU körül is.

Nem meglepő tehát, hogy a Soros-szervezetek megpróbálják Márki-Zay Pétert hitelteleníteni, hiszen ezek alapján felmerül a választási törvény kijátszása és végső soron a választási csalás kísérlete is a baloldal részéről.

Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!