Nincs belátható távolságban az orosz–ukrán háború vége

Az ukrán fegyveres erők főparancsnoka szerint véres és drága háború van kiátásban jövőre is. Ez egy hosszú konfliktus lesz, amely jelentős emberveszteséggel és hatalmas kiadásokkal fog járni, és amelynek nincs láthatáron egy biztos végkifejlete.

Az ukrajnai háború jelenlegi helyzetét elemezte egy frissen megjelent cikkben Valerij Zaluzsnij tábornok, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka és Mihajlo Zabrodszkij altábornagy. A katonai vezetők szerint is az egyik fő kérdés, amely felmerül, hogy meddig fog tartani a konfliktus. Zaluzsnij kiemelte, hogy a háború már hónapok óta tart.

És minden okunk megvan azt hinni, hogy 2022-en belül semmiképpen sem fog véget érni

– szögezte le.

Hozzátette, az adatok és kilátások eltérők lehetnek, de ismét aláhúzta, hogy

ez egy hosszú konfliktus lesz, amely jelentős emberveszteséggel és hatalmas kiadásokkal fog járni, és amelynek nincs láthatáron egy biztos végkifejlete.

A háború jelenlegi helyzetével kapcsolatban leírta, hogy a Donyecki terület közigazgatási határának elérése tekinthető az orosz erőfeszítések valószínűsíthető végcéljának.

A Zaporizzsja irányába az előrenyomulás pedig biztosítaná a további észak felé irányuló akciót, ami lehetővé tenné Zaporizzsja és Dnyipro városok elfoglalását. Ezt azt eredményezné, hogy az ukrán fél elveszítené az ország bal oldalának nagy része felett az ellenőrzést. Ezek után, Zaluzsnij értékelése szerint, amennyiben ez megtörténik, akkor nem zárható ki a Kijev feletti ellenőrzés megszerzésére irányuló újbóli tervek és a Fehérorosz Köztársaság területéről történő újabb invázió veszélye sem.

Az orosz hadsereg esetleges sikere Ukrajna déli részén, amennyiben gyorsan és helyesen használják ki, kettős hatást eredményezhet. Egyfelől, ez elég reális kilátásokat nyitna Mikolajev és Odessza elfoglalására, másfelől fenyegetést teremtene Ukrajna középső és nyugati régiói felé is.

Kiemelte, hogy az ukrán hadsereg rendkívül nehéz helyzetben van, szinte az egész frontvonalon, ezért a stratégiai helyzet radikális megváltoztatásának egyetlen módja az, ha az ukrán hadsereg 2023 folyamán több egymást követő, ideális esetben egyidejűleg végrehajtott ellencsapást indít. Ukrajnának emellett pedig a Krím félszigetre kell koncentrálnia. A Krím ugyanis az orosz agresszió déli stratégiai szárnyának utánpótlási útvonalainak alapja. Valamint a Krím ad otthont az orosz fekete-tengeri flotta fő haditengerészeti bázisának, valamint repülőterek hálózatának, amelyekről légicsapásokat lehet indítani Ukrajna szinte egész területén.

Ezért arra van szükség, hogy Ukrajna nyugati szövetségesei továbbra is katonailag és pénzügyileg támogassák az országot. Ebben a tekintetben a legfontosabb szerinte az ukrán tüzérségi és rakétaerők, a taktikai repülés, a haditengerészet és Ukrajna katonai erejének más összetevőinek újbóli felszerelése.

Az ukrán ellenállás alapja az ország partnereinek „masszív” katonai és gazdasági támogatása

– fogalmazott.

Ukrajna azon erőfeszítése, hogy túlélje Oroszország támadását, jelentős anyagi erőforrásokat és pénzeszközöket igényel továbbra is. A partnerországokból érkező jelentős mennyiségű katonai segítségnek 2023-ban is folyamatosnak kell maradnia.

Zaluzsnij cikkében hangsúlyozta, hogy nehéz elképzelni, hogy Oroszország valóban bevetne taktikai nukleáris fegyvereket a háborúban. De nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a fenyegetést, amely egész Európára nézve felmerül. Nem zárható ki teljesen annak a lehetősége sem, hogy a világ vezető hatalmai közvetlenül is bekapcsolódnak egy „korlátozott” nukleáris konfliktusba, ami közelebb hozza a harmadik világháború kilátását.

Az amerikai védelmi minisztérium részletes elemzést és útitervet dolgoz ki arra, hogy miként tudja közép- és hosszú távon támogatni Ukrajna fegyveres erejét, a katonai eszközökről is szóló dokumentumot hamarosan Kijevben is bemutatják – jelentette a CNN hírtelevízió a honlapján a tárca egy magas rangú tisztségviselőjét idézve.

Az értesülés szerint az elemző munkát az Egyesült Államok egyesített vezérkari főnökségének elnöke, Mark Milley tábornok irányítja, a tervet az Ukrajnának nyújtott és ígért többmilliárdos katonai segítségre alapozzák.

A magas rangú védelmi tisztségviselő a CNN-nek elmondta, hogy a munka kezdeti szakaszában járnak: az ukrán fegyveres erők jövőjére koncentrálnak, elsősorban arra, hogy az Egyesült Államok mit kíván elérni abban a tekintetben, hogy Kijev milyen eszközökkel rendelkezzen a közép- és hosszú távon. Washington elhúzódó konfliktusra számít, és a háborút követő 5 évre is készít elemzést Ukrajna haderejét illetően – derül ki a beszámolóból.

Az értesülés szerint az amerikai katonai szakértők ukránokkal is együttműködnek a tervek kidolgozásában, és ha azokat Joe Biden elnök elfogadja, akkor az eredmény több évre szóló fegyvereladás is lehet, valamint egy hosszú távú katonai képzési program, amelyet az Egyesült Államok nyújtana Ukrajna számára.

A tisztségviselő arról is beszámolt, hogy az elemzés egy-két hónapon belül elkészül, de tartalmát a következő hónapokban folyamatosan igazítják az ukrajnai haderő előrehaladásához a hadszíntéren.

Kijevnek és nyugati szövetségeseinek mindent meg kell tennünk, hogy a háború mihamarabb véget érjen – nyilatkozta Brüsszelben az ukrán miniszterelnök. Denisz Smihal szerint Ukrajna jelenleg a déli és a keleti területeken is katonai sikereket ér el, ám ennek részleteiről nem nyilatkozott.

Moszkvának érdekében áll a háború elhúzódása és még sokáig hajlandó folytatni a harcokat, ezért Ukrajna szövetségeseinek minden tőlük telhetőt meg kell tenniük Oroszország inváziójának leállítása érdekében – jelentette ki a Bloomberg TV-nek Brüsszelben adott interjúban Denisz Smihal ukrán miniszterelnök.

„Tudjuk, hogy az idő múlása Oroszországnak kedvez, ezért nekünk szövetségeseinkkel és partnereinkkel együtt mindent meg kell tennünk, hogy minél hamarabb befejezzük ezt a háborút”

–  fogalmazott a kormányfő.

„Az egyre mélyülő energiaválság megoldását szorgalmazó politikai vezetők állításaival szemben” – miként összefoglaló cikkében a Bloomberg fogalmaz – az ukrán miniszterelnök kijelentette, hogy Ukrajna a háború ellenére teljesíti az európai fogyasztók felé fennálló összes gáztranzit-kötelezettségét, és a jelenlegi mennyiség ötszörösét is képes lenne átszivattyúzni az EU-tagállamoknak. Smihal hangsúlyozta, Ukrajna készen áll a villamosenergia-áramlás fokozására is, még abban az esetben is, ha az energiaexport-kapacitás attól függ, hogy az ország meg tudja-e menteni a zaporizzsjai atomerőművet, Európa legnagyobb nukleáris létesítményét.

Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy az erőmű egyik reaktorát hűteni kell, miután hétfőn ismét megszakadt az összeköttetés a létesítmény és az ukrán villamosenergia-hálózat között. Hozzáfűzte, hogy ez nem mehet így sokáig, mert javításokra van szükség, majd javaslatot tett egy ukrán ellenőrzés alatt zaljó helyszíni békemisszióra. Azonban az erőmű közelében zajló harcok jelenleg lehetetlenné teszik a javítások elvégzését – legalábbis korábban ezt posztolta a Facebookon Herman Halusenko ukrán energiaügyi miniszter.

Az ukrajnai atomerőműveket üzemeltető vállalat, az Energoatom közlése szerint egyébként az orosz erők ágyúzásai okozta tűz miatt kapcsolódott le az utolsó vezeték is, amely a zaporizzsjai atomerőműben megtermelt áramot továbbította az ukrán hálózatba. Az orosz jelentések ennek ellentmondanak, közlésük szerint az ukrán erők a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség képviselőinek jelenléte ellenére is megpróbáltak drónnal csapást mérni a zaporizzsjai atomerőműre.

Az ukrán energiaügyi miniszter ugyanakkor kijelentette, hogy a világ újra egy nukleáris katasztrófa peremén áll, és a megoldás az, ha az oroszok elhagyják a területet, és egy demilitarizált zónát létesítenének a helyszínen.

Smihal a riporter kérdésére kitért arra is, hogy az ukrán hadsereg ellentámadásaival keleten és délen bizonyítható előrehaladást ért el, több irányban is előrenyomult, és területeket biztosított, részletekbe azonban nem bocsátkozott. Emellett reményét fejezte ki, hogy az ukrán nemzet képes lesz felszabadítani teljes, nemzetközileg elismert határokon belül fekvő területét, beleértve a Krímet is.

Mivel az ország területének mintegy ötödét Vlagyimir Putyin orosz elnök csapatai tartják megszállva, Ukrajna egyre inkább a nyugati partnerei által szállított nagy pontosságú fegyvereket használja a frontvonalak mögötti orosz parancsnoki állások, lőszerraktárak és katonai logisztikai eszközök célba vételére. Továbbra is keresik „az oroszok gyenge pontjait a frontvonalakon”, ennek érdekében pedig folytatják a katonai műveleteket. Megjegyezte, a harci morál az ukrán fegyveres erőknél kiemelkedő, míg az orosz katonák „abszolút demotiváltak”, ami az elfoglalt területek „felszabadításának” reményével kecsegtet. Ehhez azonban további fegyverekre és lőszerre van szükségük a Nyugattól – mondta az ukrán kormányfő.