A kormány együttműködik az Európai Bizottsággal és a testülettel folytatott egyeztetések után hétfőn benyújtja a jogszabály-módosítások első csomagját az Országgyűlésnek - mondta Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.
A miniszter elmondta: június óta tárgyalnak az Európai Bizottsággal, de - mint mondta - az alapvető problémát még mindig az okozza, hogy azonosítsák, pontosan mi a problémája a bizottságnak az európai uniós források felhasználásával. Hozzátette, nagyon intenzív tárgyalásokon vannak túl, és a javaslataik általában megkapják a bizottság támogatását, de az újabb és újabb követelményeket fogalmaz meg. Navracsics Tibor emlékeztetett: három témában folynak a tárgyalások. Az első - amelyet Varga Judit igazságügyi miniszter koordinál - a jogállamisági feltételrendszerről szóló eljárás, ami az áprilisi országgyűlési választás után indult az Európai Bizottság levelével. A feladat az, hogy eloszlassuk az Európai Bizottság aggályait, miszerint Magyarországon hiányos lenne a jogállamiság és ez befolyásolná az uniós források elosztását. A másik két témát - az operatív programok finanszírozásával, illetve az újjáépítési alappal kapcsolatosat - ő maga koordinálja. A miniszter közölte: az összes operatív programot benyújtották a bizottságnak, és most folyik az értékelése, egyúttal reményét fejezte ki, hogy október körül konkrétan tárgyalhatnak azokról. Az újjáépítési alap pénzeiről azt mondta, dolgoznak a nemzeti program véglegesítésén, és napokon, heteken belül benyújtják azt. A miniszter bízik abban, hogy ősszel jóváhagyják és még ősszel aláírhatják a megállapodást. Navracsics Tibor a tárgyalások folyamatáról azt mondta: a bizottság tárgyalócsapata felvet egy problémát, ezt értelmezik, és ha az értelmezés szintjén nem tudják eloszlatni a felvetéseket és jogszabály-módosításra van szükség, akkor konszenzusos megállapodás születik a jogszabály-módosítás szövegéről. Mint mondta, az első csomagot hétfőn nyújtják be az Országgyűlésnek. A miniszter szerint a csomag olyan törvénymódosításokat tartalmaz majd, amelyek a bizottság számára is transzparensebbé teszik a közbeszerzési eljárásokat, és módosítják az összeférhetetlenségi szabályokat is. A közérdekű vagyonkezelő alapítványok által működtetett szervezetek, így például a közalapítványi egyetemek kuratóriumaira egy meglehetősen széles körű összeférhetetlenségi szabályt állapítunk meg, amely az európai uniós összeférhetetlenségi szabályok mintáját követi - mondta. Hozzátette: a bizottság azt kérte, a hagyományos magyar összeférhetetlenségi szabályok helyett térjenek át a sokkal szélesebb körű uniós összeférhetetlenségi szabályokra. A miniszter szavai szerint a jövőben a kuratóriumi tagok nem vehetnek részt olyan döntésekben, amelyek nemcsak őket, illetve hozzátartozóikat, hanem baráti vagy politikai szimpátiák alapján hozzájuk közel álló embereket is érinthet. A miniszter megjegyezte, az élet általában ezt szabályozta, a kuratóriumi tagok maguk kérték, hogy ne vehessenek részt az ilyen döntésekben. Navracsics Tibor szerint a csomag tartalmaz egyéb, kisebb jelentőségű módosításokat is, a közbeszerzési eljárás ellenőrzéséről, monitoringozásáról is. Úgy vélte, a módosítások összességében nem jelentenek nagy újdonságot, de a bizottság értékelése szerint nagyobb garanciát jelentenek az átláthatóság érdekében. Jelezte: a második csomag - amelyben egy új törvény is lesz a Közbeszerzési Integritási Hatóságról - várhatóan pénteken kerül az Országgyűlés elé. A miniszter kérdésre válaszolva kifejtette: hivatalosan egyik tárgyalási fordulóban sem vetették fel a bizottság képviselői az Európai Ügyészséghez csatlakozást. Navracsics Tibor emlékeztetett: az Európai Ügyészség vezetője, Laura Codruta Kövesi is azt mondta nyáron, hogy a magyar szervekkel, különösen az ügyészséggel az együttműködés sokkal jobb, mint számos, az Európai Ügyészség munkájában résztvevő tagállam ügyészségével. Úgy tűnik, nem kell ahhoz az Európai Ügyészség tagjának lenni, hogy egy hatékony és eredményes együttműködést folytassunk az Európai Ügyészséggel - mondta. Navracsics Tibort kérdezték azzal kapcsolatban, hogy a bizottság vasárnap dönt a jogállamisági eljárás folytatásával kapcsolatban. A miniszter elmondta: korábban abban állapodtak meg, hogy a tárgyalások hatékonysága érdekében nem üzengetnek a felek nyilvánosan egymásnak, a magyar fél ezért nem hozta nyilvánosságra a bizottságnak küldött válaszlevelét. A miniszter megjegyezte: várják a döntésről szóló sajtótájékoztatót. Ha az a változat lesz a hivatalos, ami a sajtóban megjelent, akkor ez azt jelenti, folytatjuk tovább a tárgyalásokat és megkezdődik a vállalások végrehajtása, és ez egy elég jó esélyt ad nekünk arra, hogy tudjuk tartani az eredeti menetrendet és év végéig alá tudják írni a megállapodást az Európai Bizottsággal, ami biztosítja az uniós források lehívását - jelentette ki.

Kocsis Máté: amikor Brüsszel elfogadta a szankciókat, nem ezt ígérte
Amikor Brüsszel nyáron elfogadta a szankciókat, nem ezt ígérte - mondta Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában az energiaárakkal kapcsolatban.
A kormánypárti politikus rámutatott: évtizedek óta nem látott nagyságú infláció van az Európai Unióban, az eurózónában és az Európai Gazdasági Térségben egyaránt. Ez az Európa keleti vagy déli részén található országokat - közte a V4 államait is - különösen súlyosan érinti, s az infláció, az energiaárak növekedése, a háború és a szankciók szorosan összefüggnek egymással - húzta alá Kocsis Máté. Azt sem veszi észre a brüsszeli elit, hogy a szankciók miatt Oroszország gazdagabb lett, Európa pedig szegényebb. Oroszország 158 milliárd eurós bevételre tett szert az energiapiaci árak növekedése miatt, és ennek a felét az unió fizette - fejtette ki. Kitért arra is, azt gondolnánk, hamar belátják a döntéshozók, hogy ez helytelen, de nem ez történt. Van egy morális probléma is - folytatta -, nyár elején, amikor a brüsszeli szankciókat elfogadták, ennek az ellenkezőjét ígérték. Az európai polgárokat becsapták, ami morális, vagy politikai probléma a gazdaságiakon túl - fogalmazott. Kocsis Máté emlékeztetett, azt ígérték, Európában a szankciók gazdasági károkat nem okoznak, ehhez képest a német külkereskedelmi mérleg deficites, amire a második világháború óta csak kétszer volt eddig példa. A nagy és erős Németország is bajban van a szankciós politika miatt, de még mindig nem látják be Brüsszelben, hogy ez hiba - összegzett. Magyarországon és mindenhol másutt a három-négyszeresére emelkedő energiaár 15-20 százalékos inflációt jelent - tette hozzá. Kitért a kormány szombati döntésére, amely a kis- és középvállalkozói szektort elsődlegesen támogatja, a meghosszabbított árstopokkal pedig sikerült valamelyest mérsékelni az inflációt. A kormánypárti politikus azt mondta, ha nincsenek árstopok, akkor az inflációs számok a mostani másfélszeresét is elérhetnék. Ezek jó döntések, védik a gazdaságot, annak teljesítményét, a vállalkozásokat, az embereket, a mindennapokat, a termelést - értékelt. Megjegyezte azonban, hiába van növekedés, jó gazdasági kilátás egy országban, ha ilyen energiaár-növekedés mellett ezek is hamar elfogynak. Kocsis Máté kiemelte: ideje lenne belátni az európai vezetőknek, hogy a megoldás az energiaszankciós politika felhagyása lenne. Fel kell hagyni azzal, hogy meggondolatlan és gazdasági károkat okozó energiaszankciókat tartanak életben az Európai Unióban - mondta, hozzátéve: Brüsszel ez esetben is visszaél a hatalmával. Ahelyett, hogy meghallgatná a józan hangokat, a bírságolás és a nádpálca került megint elő, aki ellent mer mondani az ésszerűségnek, arra lesújt a brüsszeli ököl - fogalmazott. Arról, hogy a Demokratikus Koalíció felkérte Dobrev Klárát árnyékkormány megalakítására, azt mondta: először azt hitte, ez valami vicc. Felidézte a néhány hónappal ezelőtti választásokat, amelyen - mint rámutatott - a magyar választók világosan elmondták a véleményüket, mit gondolnak Gyurcsány Ferencről és az ő szövetségeseiről. Az, hogy Gyurcsány Ferenc elvesztette az előválasztást, a választást, úgy tűnik, nem akadályozza meg abban, hogy mégis "kormányt alakítson" - közölte. "Viccnek jó lenne", de a helyzet annyiból nem vicc, hogy a politikai térben az történt: Gyurcsány Ferenc megüzente a többieknek, - ahogy eddig - ezentúl is ő a főnök, és "pofa be" - fogalmazott Kocsis Máté. Világosan megüzente a DK elnöke, aki vele tart, mehet, aki nem, arra nem fog várni, és nem is kíván másban gondolkodni, csak saját magában - tette hozzá. Megjegyezte: a magyarok emlékeznek, milyen egy Gyurcsány-kormány, ott sok babér nem termett az embereknek. Mindent elvettek tőlük, adót emeltek, a családtámogatásokat megvonták, elvették a bért, nyugdíjat - sorolta. Válságmentes időszakban is óriási kockázat egy Gyurcsány-kormány, válságban meg a katasztrófával egyenlő - fogalmazott, reményét fejezve ki, hogy egy Gyurcsány-kormányból a nagy többség nem kér.

Navracsics: hétfőn benyújtjuk a jogszabály-módosítások első csomagját az Országgyűlésnek