Megúszhatja a fegyházat a Jobbik kémje Kovács Béla

Sem az unió intézményei elleni kémkedés, sem az unió kárára elkövetett költségvetési csalás nem szerepel az orosz BTK-ban, így nem fogják kiadni hazánknak Kovács Bélát. Főleg akkor nem, ha orosz állampolgár is – tudta meg a magyarnemzet.hu.

Jelen állás szerint borítékolható, hogy Kovács Béla nem kezdi meg Magyarországon ötéves fegyházbüntetése letöltését.

Az unió intézményei elleni kémkedés, az unió kárára elkövetett költségvetési csalás és magánokirat-hamisítás miatt jogerősen elítélt, egykori jobbikos EP-képviselő két hete még azt mondta lapunknak, hogy Moszkvából Budapestre jön a harmadfokú tárgyalásra, majd egy hete úgy nyilatkozott, a munkahelye – az egykor kémképzőnek is tartott Moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézete (MGIMO) – nem engedi el egy hétre.

Azóta ügyvédje sem éri utol, távollétében ítélték el jogerősen. Megtalálni sem egyszerű, a behívót magyarországi címére kézbesítik, ha ott kétszer nem veszi át, kézbesítettnek tekintendő. Moszkvai címe ismeretlen, de ha bujkál, még nehezebb megtalálni.

Kovács egyes hírek szerint orosz állampolgár is, saját állampolgárait pedig nem adja ki Oroszország, és az ottani büntető törvénykönyvben nincs is olyan tétel, amiért idehaza őt elítélték.

Kovács Béla mégis csak kémkedett – ezt mondta ki a harmadfokon eljáró Kúria, ahol öt év letöltendő fegyházbüntetéssel sújtották távollétében a Jobbik volt EP-képviselőjét. Amennyiben részt vett volna a tárgyláson, le is tartóztatták volna az egykori politikust.

kimondta a Kúria, hogy Kovács Béla, a Jobbik egykori Európai parlamenti képviselője kémkedett, ezért, valamint költségvetési csalás és magánokirat hamisítása miatt öt év letöltendő fegyházbüntetésre ítélte, valamint tíz évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától.

Kovács távolról, Moszkvából követte a kémkedési ügy végkifejletét. Korábban azt mondta lapunknak, nem biztos, hogy munkahelyéről elengedik a Kúriára, pedig szeretne ott lenni a tárgyaláson, hogy bebizonyíthassa, nem kém. Végül nem érkezett Budapestre, így távollétében mondták ki a jogerős ítéletet. Eszerint Kovács a büntetés kétharmadának letöltése után helyezhető csak szabadlábra. Az azonban szinte borítékolható, hogy Kovács nem fog bevonulni a fegyházba, így várhatóan majd nemzetközi körözést kell kiadni ellene.

A pártjában csak KGBélaként emlegetett politikust az Európai Unió kárára elkövetett költségvetési csalással és az Európai Unió intézményei elleni kémkedéssel vádolta meg a Központi Nyomozó Főügyészség. A vádirat – és vélhetően az ítéleti tényállás – szerint a képviselő 2012 és 2014 februárja között a budapesti nagykövetségükön fedésben dolgozó orosz katonai hírszerzőknek adott át információkat a többi között energetikai ügyekben, az EP-választásokról, a magyar belpolitikai helyzetről és a paksi atomerőmű bővítéséről. Kovács egyébként a 2000-es évek közepén tűnt fel a pártban, amelyet anyagilag is támogatott, valamint ő felelt azért, hogy az eredetileg oroszellenes Jobbik külpolitikai irányvonala megváltozott, s nyitott Moszkva felé. 

A vádirat szerint Kovács Béla operatív feladata volt az is, hogy olyan politikai csoportosulást hozzon létre az EU-ban, amelynek célja az unió politikájának gyengítése Oroszország hatalmi érdekeinek megfelelően.

Ez a leírás a Jobbik volt politikusának tevékeny részvételével 2009-ben Budapesten megalakított Euró­pai Nemzeti Mozgalmak Szövetségére illik rá. A Jobbik egykori EP-képviselője kincstárnoka lett az EU szélsőjobboldali, orosz kapcsolatrendszerrel bíró pártjait tömörítő szervezetének, amelynek 2013 és 2015 között elnöke is volt. 

Az elsőfokú ítélet indoklásakor elhangzott: 

"Kovács Bélát kiképezték egyebek mellett az operatív tevékenységre a kapcsolattartó orosz katonai hírszerzők."

A Fővárosi Ítélőtábla 2021. június 23-án marasztalta el Kovácsot, aki az ítéleti tényállás szerint előkészületeket tett, hogy az oroszoknak kémkedjen az unió intézményei ellen. 2020-ban első fokon a Budapest Környéki Törvényszéken bűncselekmény hiányában még felmentették a kémkedés vádja alól. A fellebbviteli főügyészség szerint Kovács Bélát nemcsak beszervezte az egyik orosz titkos­szolgálat, hanem előkészületeket tett a kémkedésre. Az ítélőtábla az unió intézményei elleni kémkedés kísérletéért − és az unió kárára elkövetett költségvetési csalásért − végül két év szabadságvesztésre ítélte, a büntetés végrehajtását öt évre felfüggesztve. 

A per első fokon még nagyrészt nyílt ülésen zajlott, aztán a vége felé, a kémkedés vádjának tárgyalásakor már zárt tárgyalást rendelt el a bíró. Ekkor már a nemzetbiztonságot, illetve a partnerszervezetek titkait védték a nyilvánosságtól. Másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla, majd harmadfokon a Kúria is zárt ajtók mögött tárgyalt, és csak az ítéletek rendelkező része volt nyilvános, az ítélet indoklása már nem. -írta a a Magyar Nemzet. 

Kovács Béla 2010 májusában lett a Jobbik EP-képviselője. Az Alkotmányvédelmi Hivatal 2014 áprilisában tett feljelentést az EU intézményei elleni kémkedés miatt, majd a legfőbb ügyész májusban indítványozta, hogy az EP függessze fel Kovács Béla mentelmi jogát, ami 2015 októberében meg is történt. A Központi Nyomozó Főügyészség 2017 decemberében emelt ellene vádat, Kovács Béla akkor bejelentette, hogy kilép a Jobbikból.

A vád lényege, hogy a képviselő 2012 és 2014 között orosz hírszerzőknek adott át információkat a többi között energetikai ügyekben, az EP-választásokról, a magyarországi belpolitikai helyzetről és a paksi atomerőmű bővítéséről. Mindezek célja az volt, hogy az EP-n belül erős háttérbázissal rendelkező, nyíltan EU-ellenes tábor jöjjön létre, belülről bomlasszák az Európai Közösségek intézményeit és az orosz érdekeket helyezzék előtérbe. A másik, költségvetési csalásra vonatkozó, az OLAF felvetése nyomán kivizsgált ügyben a vád szerint a képviselő és három társa több mint 21 ezer euró (több mint hatmillió forint) vagyoni hátrányt okozott az EP-nek 2012-2013-ban fiktív gyakornoki állásokkal.