Lezárultak a tárgyalások a kormány és az Európai Bizottság között

Lezárultak a tárgyalások a kormány és az Európai Bizottság között a Magyarországnak járó uniós támogatásokról. A területfejlesztési miniszter azt mondta: több hónapos nagyon intenzív és nagyon konstruktív egyeztetési folyamat ért véget. Navracsics Tibor úgy fogalmazott: amennyiben Magyarország teljesíti a tárgyalásokon tett vállalásait, semmilyen pénzügyi szankció nem érheti. Hozzátette: a kormány továbbra is együttműködik az Európai Bizottsággal, és a megállapodáshoz szükséges jogszabály-módosítások első csomagját már ma benyújtja az Országgyűlésnek.

Abban bíznak, hogy ezeket a tárgyalásokat is lezárhatja az év végéig a kormány – értékelte Navracsics Tibor a bizottság döntését sajtótájékoztatóján. Úgy fogalmazott,

a magyar kormánynak “esze ágában sincs nem teljesíteni az eljárás során tett vállalásait”,

így a szankciós tanácsi határozat elfogadására nem kerülhet sor, ezért másodlagos jelentőségű, hogy milyen szankciós javaslatot tartalmaz a vasárnap elfogadott dokumentum.

Értékelése szerint a vasárnapi európai bizottsági döntéssel lezárultak a feltételességi eljárás több hónapos intenzív tárgyalásai, így ezután újabb elvárások már nem támaszthatók Magyarországgal szemben. Az egyeztetések azonban folytatódnak a végrehajtásról – jelezte -, megemlítve, hogy maga szerdán egyeztet legközelebb Johannes Hahn költségvetésért felelős uniós biztossal. Elmondta:

a szükséges törvénymódosításokat hétfőn és pénteken nyújtja be a kormány az Országgyűlés elé.

A kabinet egyik legfontosabb vállalásaként mutatta be a tizenhét közül az integritási hatóság felállítását, amely az uniós forrásokból megvalósuló projektek közbeszerzési eljárásait ellenőrzi, és azokba csalás, összeférhetetlenség vagy szabálytalanság esetén avatkozhat be. Vezetőjét nyílt pályázaton, független szakértők választják ki – mondta, hozzátéve, a hatóság november második felében kezdheti meg működését.

A magyar fél ugyancsak vállalta egy korrupcióellenes munkacsoport létrehozását, amely nem a kormányzaton belül kap helyet, hanem az integritási hatósághoz fog kötődni. Elnöki tisztét az integritási hatóság elnöke tölti majd be, és paritásos alapon működik majd a kormányzati és nem kormányzati szférából érkező tagokkal.

A kormány a korrupcióellenes keretrendszert is erősíteni fogja, ezen belül Navracsics Tibor a vagyonnyilatkozatok személyi hatályának és tartalmának bővítését emelte ki. Erősebb összeférhetetlenségi szabályokat alkotnak a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok gazdálkodásával kapcsolatban is, amelyek jövőben a hazai polgári törvénykönyvénél szigorúbb, uniós szabályokat veszik alapul. A miniszter a többi között arról beszélt, hogy politikai szimpátia vagy baráti kapcsolatok esetén a kuratóriumi tagoknak jelezni kell összeférhetetlenségüket, és nem vehetnek részt a döntéshozatalban.

A vállalások között szerepel még a közhatalom gyakorlásával és a közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmények esetén alkalmazandó külön eljárás, amely lehetővé teszi a bírói felülvizsgálatot abban az esetben, ha az ügyészség vagy a nyomozóhatóság elutasít egy feljelentést vagy megszünteti a büntetőeljárást. Navracsics Tibor arról is beszámolt, hogy a vállalások végrehajtása már augusztus végén megkezdődött a gyorsabb lebonyolításért. A tárgyalásokat értékelve a miniszter elismerte, hogy kezdetben valóban volt bizalmatlanság a bizottság és a magyar fél között, ahogy fogalmazott “a tárgyalások alacsony hőfokról indultak”, szerinte azonban a folyamat végére normalizálódott az együttműködés.

A miniszter lehetségesnek tartja, hogy maga a bizottság fogja kimondani: a magyar kormány eleget tett a vállalásainak, amivel megszűnik az uniós költségvetés kockázata, ezért visszavonja határozati javaslatát és saját hatáskörben megszünteti az eljárást – mondta.

A miniszter azért is tartja a mai brüsszeli döntést sikernek, mert az lehetőséget teremt a Magyarországnak járó többi támogatással kapcsolatos tárgyalás lezárására is.

Előre lépésnek tartja az Európai Bizottság vasárnapi, Magyarországot érintő döntését a területfejlesztési miniszter. Navracsics Tibor azt mondta, ezzel megnyílik az út az újjáépítési alappal és a kohéziós forrásokkal kapcsolatos tárgyalások gyors lezárása előtt.

Abban bíznak, hogy ezeket a tárgyalásokat is lezárhatja az év végéig a kormány – értékelte a miniszter a bizottság döntését sajtótájékoztatóján. Úgy fogalmazott, a magyar kormánynak “esze ágában sincs nem teljesíteni az eljárás során tett vállalásait”, így a szankciós tanácsi határozat elfogadására nem kerülhet sor, ezért másodlagos jelentőségű, hogy milyen szankciós javaslatot tartalmaz a vasárnap elfogadott dokumentum.

Az Európai Bizottság azt javasolja, hogy függesszék fel a Magyarországnak szánt uniós források egy részének a kifizetését az uniós pénzeszközökkel való rossz gazdálkodással kapcsolatos aggályok miatt.

A területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős tárca nélküli miniszter közösségi média oldalán közzé tett posztjában közölte, hogy a több hónapos intenzív és konstruktív tárgyalási folyamatot lezárták az Európai Bizottsággal. Közölte, hogy a testület üdvözli a Magyar Kormány vállalásait, és innentől kezdve hazánk ezek végrehajtására fog koncentrálni.

A miniszter elmondta az első csomagot hétfőn nyújtják be az Országgyűlésnek, amely olyan törvénymódosításokat tartalmaz majd, amelyek a bizottság számára is transzparensebbé teszik a közbeszerzési eljárásokat, és módosítják az összeférhetetlenségi szabályokat is.

Jelezte: a második csomag – amelyben egy új törvény is lesz a Közbeszerzési Integritási Hatóságról – várhatóan pénteken kerül az Országgyűlés elé.

A miniszter elmondta: június óta tárgyalnak az Európai Bizottsággal, de az alapvető problémát még mindig az okozza, hogy azonosítsák, pontosan mi a problémája a bizottságnak az európai uniós források felhasználásával. Hozzátette, nagyon intenzív tárgyalásokon vannak túl, és a javaslataik általában megkapják a bizottság támogatását, de az újabb és újabb követelményeket fogalmaz meg.

Navracsics Tibor emlékeztetett: három témában folynak a tárgyalások. Az első – amelyet Varga Judit igazságügyi miniszter koordinál – a jogállamisági feltételrendszerről szóló eljárás, ami az áprilisi országgyűlési választás után indult az Európai Bizottság levelével. A feladat az, hogy eloszlassuk az Európai Bizottság aggályait, miszerint Magyarországon hiányos lenne a jogállamiság és ez befolyásolná az uniós források elosztását.

A másik két témát – az operatív programok finanszírozásával, illetve az újjáépítési alappal kapcsolatosat – ő maga koordinálja. A miniszter közölte: az összes operatív programot benyújtották a bizottságnak, és most folyik az értékelése, egyúttal reményét fejezte ki, hogy október körül konkrétan tárgyalhatnak azokról. Az újjáépítési alap pénzeiről azt mondta, dolgoznak a nemzeti program véglegesítésén, és napokon, heteken belül benyújtják azt. A miniszter bízik abban, hogy ősszel jóváhagyják és még ősszel aláírhatják a megállapodást.

Navracsics Tibor a tárgyalások folyamatáról azt mondta: a bizottság tárgyalócsapata felvet egy problémát, ezt értelmezik, és ha az értelmezés szintjén nem tudják eloszlatni a felvetéseket és jogszabály-módosításra van szükség, akkor konszenzusos megállapodás születik a jogszabály-módosítás szövegéről.

Mint mondta, az első csomagot hétfőn nyújtják be az Országgyűlésnek.

A miniszter szerint a csomag olyan törvénymódosításokat tartalmaz majd, amelyek a bizottság számára is transzparensebbé teszik a közbeszerzési eljárásokat, és módosítják az összeférhetetlenségi szabályokat is.

A közérdekű vagyonkezelő alapítványok által működtetett szervezetek, így például a közalapítványi egyetemek kuratóriumaira egy meglehetősen széles körű összeférhetetlenségi szabályt állapítunk meg, amely az európai uniós összeférhetetlenségi szabályok mintáját követi – mondta.

Hozzátette: a bizottság azt kérte, a hagyományos magyar összeférhetetlenségi szabályok helyett térjenek át a sokkal szélesebb körű uniós összeférhetetlenségi szabályokra. A miniszter szavai szerint a jövőben a kuratóriumi tagok nem vehetnek részt olyan döntésekben, amelyek nemcsak őket, illetve hozzátartozóikat, hanem baráti vagy politikai szimpátiák alapján hozzájuk közel álló embereket is érinthet. A miniszter megjegyezte, az élet általában ezt szabályozta, a kuratóriumi tagok maguk kérték, hogy ne vehessenek részt az ilyen döntésekben.

Navracsics Tibor szerint a csomag tartalmaz egyéb, kisebb jelentőségű módosításokat is, a közbeszerzési eljárás ellenőrzéséről, monitoringozásáról is. Úgy vélte, a módosítások összességében nem jelentenek nagy újdonságot, de a bizottság értékelése szerint nagyobb garanciát jelentenek az átláthatóság érdekében.

Jelezte: a második csomag – amelyben egy új törvény is lesz a Közbeszerzési Integritási Hatóságról – várhatóan pénteken kerül az Országgyűlés elé.

A miniszter kérdésre válaszolva kifejtette: hivatalosan egyik tárgyalási fordulóban sem vetették fel a bizottság képviselői az Európai Ügyészséghez csatlakozást. Navracsics Tibor emlékeztetett: az Európai Ügyészség vezetője, Laura Codruta Kövesi is azt mondta nyáron, hogy a magyar szervekkel, különösen az ügyészséggel az együttműködés sokkal jobb, mint számos, az Európai Ügyészség munkájában résztvevő tagállam ügyészségével. Úgy tűnik, nem kell ahhoz az Európai Ügyészség tagjának lenni, hogy egy hatékony és eredményes együttműködést folytassunk az Európai Ügyészséggel – mondta.