Kétharmados fölényt is szerezhet a jobboldal Olaszországban

Bár a vasárnapi választások előtt utoljára közzétett közvélemény-kutatásokban az Olasz Testvérek, a Liga és a Hajrá, Olaszország! szövetsége megközelíti az ötvenszázalékos támogatottságot, nem tekinthető még lefutottnak a voksolás kimenetele. Ugyanakkor kétharmados fölényt is szerezhet a jobboldal – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Szomráky Béla Olaszország-szakértő.

A szombati kampánycsend után vasárnap reggel héttől este tizenegy óráig több mint 50,8 millió szavazásra jogosult olaszt várnak az urnákhoz a második világháborútól számított tizenkilencedik törvényhozás és a hatvannyolcadik kormány megválasztására, amelyen két nagykoalíció, a Giorgia Meloni vezette jobbközép és az Enrico Letta vezette balközép versenyezik egymással.

A hatvanmilliós országban a mostani választásokon a legnagyobb a szavazásra jogosultak száma, ami a népesség öregedésével magyarázható. A több mint ötvenmillió olasz közül 4,7 millió külföldön él, és az utóbbi napokban levélben voksolt.

A választások újdonságának számít a létszámában csökkentett parlament, ugyanis a szavazók a korábbi 315 helyett 200 szenátusi mandátum sorsáról döntenek, az alsóházba pedig a korábbi 630 helyett 400 képviselőt juttatnak be. Közülük négy szenátort és nyolc képviselőt a külföldi olaszok választanak meg. Most először a felsőházi választáson a szavazás alsó korhatára 18 év, korábban 25 volt.

A parlamenti választásokkal egyidőben Szicíliában tartományi választásokat tartanak, amelyen 4,6 millióan jogosultak az új kormányzó és a tartományi testület megválasztására.

A választási rendszer vegyes, a mandátumok egyharmadát egyéni, kétharmadát pedig listás jelöltek töltik be.

A szavazócédulákon szerepel két nagykoalíció is: a jobbközép szövetséget a Giorgia Meloni vezette Olasz Testvérek (FdI), a Matteo Salvini vezette Liga, a Hajrá Olaszország (FI), amelynek az elnöke Silvio Berlusconi, valamint más, kisebb pártok alkotják.

A szavazás előtti utolsó, két héttel ezelőtt bemutatott felmérésekben a legnépszerűbb pártnak az Olasz Testvérek bizonyult csaknem 25 százalékkal. Az öt évvel ezelőtti parlamenti választásokon még öt százalék alatt teljesítő FdI most mint vezető koalíciós erő Giorgia Melonit jelöli kormányfőnek, aki az első női miniszterelnöke lenne az országnak.

A jobboldali program lényege a rezsicsökkentés, az adóreform és az illegális bevándorlás megállítása

A jobboldal programjában első helyen a rezsicsökkenés áll, valamint egyebek között átfogó adóreformot, az illegális bevándorlás megállítását, az európai uniós források szétosztásának újratárgyalását szeretnék, és alkotmánymódosítást az államfő közvetlen megválasztásának bevezetéséhez.

A balközép koalíciót az Enrico Letta vezette Demokrata Párt (PD), a Zöldek, az Olasz Baloldal (SI) és az Emma Bonino vezette Europa+ alkotja. A balközép választási programjában a Mario Draghi vezette leköszönő kormány gazdaságpolitikájának folytatása szerepel, az állampolgárság megadása az Olaszországban tanuló bevándorlógyerekeknek, valamint a Berlinnel és Párizzsal közösen alkotott európai tengely megerősítése.

De hogy látja Szomráky Béla Olaszország-szakértő?

– Nagy előnnyel vezeti a közvélemény-kutatási rangsort Olaszországban a jobboldali szövetség. Mérget is vehetnek a győzelemre?

– Minden esély megvan arra, hogy az Olasz Testvérek (FdI), a Liga és a Hajrá, Olaszország! (FI) által alkotott konglomerátum fölényesen megnyeri a szeptember 25-i választásokat. Természetesen Olaszországban sincs lefutott választás, ki kell várni a végét. Még az is elképzelhető, hogy kétharmados parlamenti fölényt szerez a jobboldal, tekintettel arra, hogy Itáliában változatlanul nem „trendi” nyíltan jobboldalinak lenni. Vagyis azok is a jobboldalra szavazhatnak, akik ezt az „utcán” nem vállalják.

– Mi az újdonság a mostani választásokban?

– Nagypolitikai értelemben természetesen az, hogy hosszú idő után jobboldali kézben lesz a kormányzás, és alapvető fordulat következhet be a talján külpolitikában, gazdaságpolitikában. Miközben a jobboldali pártszövetség egyértelműen elkötelezett az atlanti orien­táció mellett, Brüsszelben az eddigi hivatalos olasz politika helyett teljesen más álláspont várható. Gondolhatunk itt a helyreállítási alap pénzeinek felhasználására vagy éppen a közösségi energetikai témákra. Giorgia Meloni, akiből valószínűleg majd köztársasági elnök lesz, pedig karakteres, határozott vonalat visz már most is Brüsszelben. Tartanak is tőle, hogy „Orbánisztánt” csinál Olaszországból. Nem beszélve arról, hogy azt sem nézik jó szemmel, hogy a lengyel, valamint a spanyol jobboldallal is jó kapcsolatokat ápol.

– Mi a helyzet a szomszédunkban zajló háború megítélésével kapcsolatosan?

– Az orosz–ukrán háború kapcsán új elem Ukrajna támogatása, fegyverszállításról azonban nincs szó. Mi több, az alkotmányosság védelmét helyeznék előre, ami ezt kifejezetten tiltja olyan hadban álló felek részére, akik nem tartoznak a szövetségesi rendszerükbe.

– Más, korábbi kényesebb témák is felbukkanhatnak?

– Ismét napirenden lesz, amennyiben megnyerik a választásokat a jobboldali pártok, a migrációs és biztonsági törvény, pontosabban annak visszavezetése. A jogszabályt ugyanis Matteo Salvini bukása után apránként kivezették.
– Egy kicsit előreszaladtunk az imént. Hogy lesz Giorgia Meloniból elnök?
– A jobboldalon régóta terv az elnöki rendszer bevezetése, sürgetik is ezt a hatalomra készülő pártok. A gyakorlatban így néz majd ki a képlet: a három párt előzetes megállapodása szerint a legtöbb szavazatot szerző adja majd a miniszterelnök-jelöltet a szeptemberi választások után, s nem kétséges, hogy Giorgia Melonit fogják köztársasági elnöknek beterjeszteni. Ugyanis támogatottsága a közvélemény-kutatások szerint messze előzi Matteo Salviniét.

– Milyen állapotban van az olasz gazdaság, milyen teendők várnak ezen a téren az új kormányra?

– Pocsék állapotban van az olasz gazdaság; a GDP-arányos államadósság meghaladta tavaly a 150 százalékot, így az olaszok adják az eurózóna adósságának 23 százalékát! S a jelenlegi 8,5 százalékos infláció sem fog gyorsan csökkenni, közben pedig egyre nagyobbak a recessziós félelmek. A nyugati bal- és liberális média, valamint a pénzügyi világ egyes szereplői pedig azt sulykolják, hogy micsoda elrettenő világ jön Olaszországban, ha a jobboldal ragadja meg a kormányrudat. Közben az elszabaduló infláció, valamint az energiaválság, a rezsiárak megnövekedése az, amelyek leginkább foglalkoztatják az olaszokat. Nem lesz könnyű dolga az új kormánynak, amelynek határozott célja az energetikai önállóság, valamint az adók csökkentése. Ugyanakkor Giorgia Meloni következetes politikus, valószínűleg felkészülten vár a teendőkre.

A mérleg nyelve lehet az utóbbi öt évben kormányzó Giuseppe Conte mozgalma

Koalíción kívül indul az utóbbi öt évben kormányzó, Giuseppe Conte vezette Öt Csillag Mozgalom (M5S), valamint az úgynevezett centrum, amelyet a Carlo Calenda vezette Akció és a Matteo Renzi vezette Élő Olaszország (IV) alkot. Mindkét formáció a mérleg nyelve lehet elsősorban a szenátusban, ahol a sajátos választási rendszer miatt az egyszerű többség megszerzése is nehéz feladat.

A pártoknak a parlamentbe jutáshoz át kell lépniük a háromszázalékos küszöböt, a koalícióknak a tíz százalékot. A legtöbb mandátumot a tízmilliós Lombardiában osztják szét, ahonnan 53 képviselő és 31 szenátor megy Rómába.

A részvételi arányt vasárnap délben, este hét után és urnazáráskor közlik. A 2018-as parlamenti választáson a részvételi arány meghaladta a 72 százalékot. Az előzetes felmérések szerint a választásra jogosultak mintegy negyven százaléka bizonytalan. A választási kedvet csökkentheti az esős, őszies időjárás vasárnapra előre jelzett megérkezése is.

Exitpolleredmények vasárnap este 11 után lesznek

Az este 11 órás urnazárást az exitpolleredmények követik. Jóval éjfél után várhatók a politikusok első nyilatkozatai. A végleges eredményeket a belügyminisztérium legkorábban kedden közli.

Első lépésben a parlament alakul meg: az első ülést október 13-ra tűzték ki, amikor megkezdődik a felső- és az alsóház elnökének megválasztása. Utóbbi akár néhány napot is igénybe vehet.

Kormányalakítás október második felében

A kormányalakítás ezt követően, tehát október második felében indul. Az államfő először konzultál a frakció- és pártvezetőkkel. Az államfő a győztes párt vagy koalíció vezetőjét bízza meg kormányalakítással, ha annak biztosnak látszik a többsége. Ha nem adott a biztos többség, akkor a konzultáció elhúzódhat. Mivel 1919 óta most először tartanak választást ősszel, az államfő és a pártok is a minél gyorsabb kormányalakításban érdekeltek, hiszen sürgető tényező az energiaválság kezelése és a jövő évi költségvetési csomag összeállítása, valamint Róma nemzetközi feladatainak teljesítése is.

Számítások szerint az új kormány legkorábban október utolsó napjaiban, november elején teheti le esküjét. A leghosszabb kormányalakítás 2018-ban volt - 88 napig tartott -, amikor az Öt Csillag Mozgalom márciusban több mint 32 százalékkal megnyerte a választásokat, de csak júniusban tudott kormányt alakítani a Ligával. Az első Conte-kormány 2019 nyaráig volt hivatalban, amikor az M5S a PD-vel lépett szövetségre, és a második Conte-kormánnyal folytatta. Mario Draghi 2021 februárjától idén júliusig vezette az országot.

Megfenyegették az olaszokat

Brüsszel már nem is titkolja, hogy mennyire aggódik, hogy Itáliának jobboldali kormánya lehet. A Corriere della Sera napilap számolt be róla, hogy az Európai Bizottság elnöke az amerikai Princeton Egyetemen mondott beszédében azzal fenyegetőzött: ha Olaszország a parlamenti választások után nehéz helyzetbe kerül, megvannak az eszközeik, mint Lengyelország és Magyarország esetében.

Az Olasz Testvérek vezetője, Giorgia Meloni az Európai Bizottság elnökének szavait az olasz baloldal felelősségének nevezte, mert az szerinte külföldön rossz hírét terjeszti az országnak.

A Liga vezetője, Matteo Salvini azt mondta: Von der Leyen kijelentése szánalmas fenyegetés. Hozzátette: az Európai Bizottság elnöke megfeledkezett arról, hogy minden európait képvisel, nem csak a baloldaliakat. 

Salvini szerint szégyenletes és nem demokratikus, hogy az olasz választások előtt az európaiak közös elnöke kijelenti, hogy ha az olaszok egy bizonyos módon szavaznak, és az nehéz helyzetet teremt, akkor Európának meglesznek az eszközei a közbelépésre, ahogyan Lengyelországgal és Magyarországgal tették. 

A Silvio Berlusconi vezette Hajrá, Olaszország! alelnöke és Antonio Tajani, az Európai Parlament korábbi elnöke arra szólította fel az európai intézményeket, tartsák távol magukat az olaszországi választásoktól.

A lengyel igazságügyi miniszter sem hagyta szó nélkül Von der Leyen kijelentését. Zbigniew Ziobro zsarolónak nevezte a brüsszeli testület elnökét. A miniszter hangsúlyozta: az Európai Bizottság elnöke nem a jogállamiságot tartja szem előtt, hanem azt, hogy azok legyenek kormányon, akiket Berlin akar. 

A Brüsszelben megjelenő Politico című lap arról számolt be, hogy az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke is aggasztónak tartja a jobboldal győzelmét Itáliában. Frans Timmermans közölte: Giorgia Meloni jobboldali szövetsége fenyegetést jelent az uniós értékekre. Hozzátette: fél a jobboldal társadalmi és erkölcsi programjától.

Nem csak Brüsszel retteg, hanem Berlin is.

A német Stern magazin szerint Giorgia Meloni Európa legveszélyesebb nője. Mint írják, ha megválasztják Melonit, annak súlyos következményei lesznek Németországra nézve. 

A Reuters brit hírügynökség arról számolt be, hogy a Német Szociáldemokrata Párt frakcióvezetője, Rolf Mützenich is nemtetszésének adott hangot. A politikus szerint az olasz jobboldal sikere fenyegetést jelent az Európai Unióra. Hozzátette: a svéd jobboldal győzelme után Brüsszel, Párizs és Berlin is aggódik amiatt, hogy kialakul egy „populista front”, amely meggátolhatja az uniós döntéseket. 

A francia Le Monde cikke szerint az olasz választások előtt félelem lett úrrá az Európai Unióban. Egy magas rangú európai tisztviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy Európában háború, energia- és gazdasági válság dúl, egy jobboldali olasz kormány hatalomra kerülése pedig egy újabb csapást jelentene Európának ebben a kihívásokkal teli időszakban. 

Egy kiszivárgott beszélgetésből kiderült, hogy a francia elnököt is aggasztja az olasz választás. Emmanuel Macron azt mondta, hogy a napokban megbeszélést folytat Olaf Scholz német kancellárral, hogyan viszonyuljanak majd az új római vezetéshez.

Párizst közben figyelmeztették a baloldali olasz politikusok, hogy ne provokálják nyilvánosan Melonit, mert ha sarokba szorítják, akkor annak az lesz az eredménye, hogy még szorosabbra fűzi a kapcsolatát a magyar miniszterelnökkel, Orbán Viktorral. 

A Guardian brit lap azt írja, Giorgia Meloni győzelmének szörnyű gazdasági és társadalmi következményei lehetnek. Meloni ugyanis szeretne gátat szabni az illegális migrációnak, nem támogatja az LMBTQ-mozgalmakat, illetve nagy hangsúlyt fektet a nemzeti szuverenitásra.

Szakértők szerint azért retteg az unió, mert számos tagállamban megerősödtek a jobboldali pártok.

Vasárnap kiderül, hogy van-e félnivalója Brüsszelnek és az európai baloldalnak.