Alapjogokért Központ: Két hazugságot futtat egyszerre a magyar ellenzéki média

Az Európai Bizottság vasárnapi, jogállamisági " döntéséről riogat a baloldali fake news sajtó.

Szánthó Miklós az Alapjogokért Központ főigazgatója Facebook-bejegyzésében hazugságnak nevezte, hogy az ellenzéki média azzal riogat, miszerint a Magyarországnak járó források közel kétharmada veszélyben van. Azt írja: a baloldali ellenzék és a vele szoros akarategységben dolgozó „baloldali fake news sajtó” számháborúja alaptalan riogatás, melynek egyetlen célja a magyar érdekek ellenében politizáló, „szankciópárti” baloldali képviselők kívánságának teljesítése.

A „Magyarország megbüntetésében mesterkedő baloldali politikusok” és az őket mindenben kiszolgáló média azt akarja, hogy minél jobban büntessék meg Magyarországot az uniós intézmények – vélekedtek, példaként utalva az Európai Parlament által múlt héten elfogadott jogállamisági jelentésre.

Az Alapjogokért Központ szerint azonban a „baloldali fake news sajtó” állításaival szemben az igazság az, hogy a vasárnapi bizottsági döntés a Magyarországnak az előttünk álló években járó forrásoknak – a többéves pénzügyi keret felzárkóztatási alapjai, az agrár-vidékfejlesztési források, a helyreállítási alap forrásai, valamint a közvetlen uniós támogatások formájában – csak a 16 százalékát érinti.

Számításaik szerint a Magyarországnak a három területen a helyreállítási alap hitel része nélkül a 2020-as árakon számolva 46,9 milliárd euró jár. A bizottság döntése ebből 7,5 milliárdot érint – tették hozzá.

Kifogásolták azt is, hogy a „baloldali fake news sajtó” felületein úgy fogalmaznak, hogy az Európai Bizottság felfüggesztette a Magyarországnak járó forrásokat, mivel a bizottságnak nincs joga elvenni, felfüggeszteni a forrásokat. Csak javaslatot fogalmazhatnak meg a tanács számára a pénzügyi felfüggesztéssel kapcsolatban – magyarázták.

A vasárnapi döntésből azonban az Alapjogokért Központ szerint egyértelműen kiolvasható, hogy ez csak akkor lehetséges, ha november 19-ig Magyarország nem fogadja el a bizottsággal leegyeztetett jogszabályokat. Mivel Magyarország nyitott a kompromisszumra, így kijelenthető, hogy a döntést meghozó tanács elé semmilyen, forrásfelfüggesztést célzó bizottsági javaslat nem jut majd – írták.

Kiemelték: ebből az következik, hogy Magyarország még idén meg tudja kötni az uniós forrásokról szóló megállapodásokat, a magyar családok és vállalkozások pedig a jövő év első felében megkapják a nekik járó pénzeket.

Magyarország számára kedvező az Európai Bizottságnak (EB) a Magyarország ellen megindított kondicionalitási eljárás keretében meghozott döntése – jelentette ki az Alapjogokért Központ (AK) stratégiai igazgatója hétfőn Budapesten.

Ugyanis a bejelentés szerint az EB megegyezésre jutott a magyar kormánnyal a vitás kérdésekben. Vagyis ha az Országgyűlés elfogadja a szükséges törvényeket, akkor a javaslat el sem jut odáig, hogy az uniós tagállamok kormányait tömörítő tanács dönthetne a források felfüggesztéséről – közölte sajtótájékoztatóján Kovács István.

Mindez azt jelenti, álhír, hogy az EB bármilyen Magyarországnak járó forrás felfüggesztéséről döntött volna, mert erről csak a tanácsban születhetne döntés – tette hozzá.

A stratégiai igazgató úgy vélekedett, hogy a kondicionalitási eljárás hátterében és az összes többi 2010 óta Magyarországgal szemben megindított eljárás hátterében a balliberális európai uniós intézmények és a magyar kormány kibékíthetetlen ellentéte áll. Az, hogy a magyar kormány, illetve a föderalista, globalista, európai szuperállam létrehozását támogató uniós intézmények gyökeresen mást gondolnak a világról, és utóbbiak gyökeresen szemben állnak a Fidesz–KDNP-t immár negyedik alkalommal kétharmaddal a hatalomba juttató magyar emberek világképével – fogalmazott.

Úgy vélekedett, hogy az Európai Parlament (EP), amely újabb Magyarországot becsmérlő határozatot fogadott el, továbbra is nyomás alatt fogja tartani az EB-t és folytatni fogja a zsarolását. Emögött pedig nem a korrupciós aggodalmak, hanem az az igény áll, hogy Magyarország beálljon az Európát nyomorba, hidegbe és sötétségbe taszító Oroszország elleni szankciós politika fokozása mögé – húzta alá.

Annál is inkább, mert magyarországi korrupciós helyzet nincs az Európai Unió országainak legrosszabbjai között – fűzte hozzá.

„Soha egyetlenegy szervezet sem… soha, senki nem tudott egyetlen olyan statisztikát sem felmutatni, aminek alapján Magyarország legutolsó lenne a korrupciós rangsorban az európai országok tekintetében” – fogalmazott Kovács István.

Kovács Attila, az AK európai uniós kutatási igazgatója álhírnek nevezte, hogy az EB döntése a Magyarországnak járó uniós források kilátásba helyezett felfüggesztésének 65 százalékáról szólna.

Szerinte ha az összes uniós forrást összeadjuk, akkor a javaslatban szereplő összeg csupán a Magyarországnak járó pénz 15 százaléka.

A kutatási igazgató szerint az elmúlt évek alatt összességében nem kapott annyi dicséretet Magyarország, mint 15 perc alatt Johannes Hahnnak, a bizottság költségvetési biztosának vasárnapi sajtótájékoztatója során.

Ugyanis kiderült, hogy a bizottság konstruktívnak tartja a magyar kormány hozzáállását és kompromisszumkészségét, illetve az is kiderült, hogy az EB nem engedhet az EP Magyarország indokolatlan megbüntetését szorgalmazó, minden jogi alapot nélkülöző zsarolásának – tette hozzá.

Közlése szerint az Országgyűlés az EB által meghatározott határidőig, vagyis november 19-éig el fogja fogadni a szükséges törvénymódosításokat, vagyis Magyarország teljesíteni fogja a vállalásait, ezért a jövő év elején lehetőség nyílik a uniós költségvetés partnerségi megállapodásának megkötésére, illetve a helyreállítási alapról szóló tárgyalások lezárására.

Ez pedig azt jelenti, hogy nem fenyegeti Magyarországot forrásvesztés, és 2023 első hónapjaiban már uniós pénzekhez juthat Magyarország – mondta Kovács Attila.

Az Alapjogokért közösségi oldalán vasárnap közzétett bejegyzésében azt írta: a Magyarországgal szemben áprilisban, az országgyűlési választásokat követően megindított jogállamisági eljárás újabb állomásához ért. Csaknem egy hónappal a magyar kormány által az Európai Bizottság által korábban hangoztatott kifogásokra adott válaszokat követően a bizottság vasárnapi ülésén döntött a Magyarországra vonatkozó jogállamisági mechanizmus alkalmazásáról.

A biztosok kollégiuma mintegy 3600 milliárd forintos forrásfelfüggesztést helyezett kilátásba, amit azonban a magyar kormány november 19-ig tett, az unió pénzügyi érdekeit szolgáló intézkedések újbóli értékelésétől tették függővé – emelte ki az Alapjogokért, amely hozzáfűzte: ez az összeg a Magyarországnak a 2021–2027-es időszakban járó uniós felzárkóztatási források mintegy egyharmada. A Magyarországnak járó agrár-vidékfejlesztési és helyreállítási forrásokat is beleszámolva pedig „a teljes magyar pénzügyi boríték” kevesebb mint húsz százaléka.

Az Alapjogokért Központ szerint a bizottsági döntés annak a bizonyítéka, hogy szakmai-jogi szinten nem maradt fenn vitás kérdés az uniós tisztségviselők és a magyar kormány képviselői között.

Az Alapjogokért emlékeztet, hogy a megállapodás érdekében a magyar kormány jelentős vállalásokat tett és kompromisszumkészséget mutatott az elmúlt hónapokban. Vasárnap nyilvánvalóvá vált, hogy a bizottság kedvezően értékelte a kormány eddigi lépéseit – értékelt a központ.

„A vasárnapi döntéssel reális esély nyílt arra, hogy az elkövetkező két hónapban valamennyi, még fennmaradt kérdést megnyugtatóan rendezzenek a felek, és év végéig megállapodás szülessen” – olvasható az értékelésben, amely azonban megjegyzi: a bizottság döntése mögött nem lehet nem észrevenni az Európai Parlament (EP) zsarolási szándékát és politikai nyomásgyakorlását. „A szankciópárti európai baloldal” az EP-ben mindent megtett az elmúlt időszakban, hogy megakadályozza a bizottság és Magyarország közötti megegyezést, céljuk a politikai megosztottság kiélezése volt – jelezte az Alapjogokért Központ, amely ezt különösen veszélyesnek és felelőtlennek tartja olyan időszakban, amikor az orosz–ukrán háború miatt mindennél nagyobb szükség lenne az EU egységére.

Az elemzés szerint az EP „aknamunkájának” köszönhetően a jogállamiságról, az unió pénzügyi érdekeiről szóló vita politikai-ideológiai síkra terelődött. Az EP és annak szankciópárti hazai baloldali ellenzéki képviselői miatt késnek az uniós források, amelyek többi között a pedagógusok és az egészségügyi dolgozók bérrendezésének finanszírozására is szolgálnának.

Az Alapjogokért Központ szerint az EP által fűtött politikai vita középpontjában az uniós szankciós politika áll, amely többet árt az EU-nak, mint Oroszországnak. Az emelkedő energia- és élelmiszerárak, a háborús infláció jelentős terhet ró az európai családokra és vállalkozásokra, amiért az EP okolható.

Az EP még a mostani válságidőszakban is a valós megoldások megfogalmazása helyett ideológiai, jogállamisági kérdésekkel foglalkozik – állapította meg az elemzés, példaként említve a héten elfogadott, „a nyílt társadalom hálózatával karöltve” kidolgozott, Magyarországot elítélő Gwendoline Delbos-Corfield-jelentést és az EP „liberális szószólójának”, Guy Verhofstadtnak több megnyilvánulását is.

A vasárnapi döntés azonban az Alapjogokért Központ szerint bizakodásra ad okot arra, hogy végül „győz a józan ész”, és az EP „áskálódása” ellenére végül kompromisszummal zárulnak a bizottság és a magyar kormány közötti tárgyalások.

Ebben az esetben a jövő évben Magyarország megkapja a neki járó uniós forrásokat – teszi hozzá az elemzés.