Idén már százezerrel többen próbáltak meg bejutni Magyarországra, mint tavaly

Idén már százezerrel többen próbáltak meg bejutni Magyarországra, mint tavaly, és az embercsempészek száma is jelentősen nőtt – erről Bakondi György beszélt az M1-en reggel. A miniszterelnök belbiztonsági főtancsadója szerint a háború és a brüsszeli szankciók nemcsak a gazdaságra, hanem a bevándorlási válságra is hatnak, ennek pedig hamarosan Magyarország is látni fogja a következményeit.

A Horgos külterületén táborozó migránsok esténként megindulnak a magyar határ felé.

„A magyar határon nagyon nehéz átszökni. Nagyon védik a határőrök. Egyik határon sem volt ilyen nehéz dolgunk. Mindig elkapnak minket” – mondta egy afgán fiatal.

A városba naponta érkeznek újabb csoportok. A migránsok bevásárolnak, gyógyszereket vesznek, és elfoglalják a közterületeket.

„Ez nem jó. Van itt Európában elég szorgalmas nép, nekünk nem hiszem, hogy szükségünk lenne arra, hogy ebbe a kis faluba, ahol munkahely nélkül sok fiatal van, még ide is jöjjenek például” – fogalmazott egy helyi lakos.

Folyamatosan bontják a lakatlan, romos házakat a határ menti településeken, hogy ne tudjanak odaköltözni a migránsok. A következő napokban Magyarmajdányon további három, Rábén pedig hat üresen álló házat dózerolnak majd le.

A helyzet egyre súlyosabb a déli határ mentén – mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az M1-en. Bakondi György kiemelte: az Európai Unió még mindig a kvótarendszert támogatja, ahelyett, hogy fellépne az illegális migránsokkal szemben.

„Nagyon jó lenne, ha az Európai Unió levonná a következtetéseket a 2015 óta tartó tömeges illegális migrációból

– amelyet egyébként a szervezett bűnözés irányít –, és világossá tenné, hogy illegálisan, a jogszabályokat semmibe véve, az unió előírásaival nem törődve nincs mód bejutni az unióba. Ne is induljanak útnak, így nem lehet bejutni” – hangsúlyozta.

Kiemelte: idén már több mint 171 ezer illegális bevándorlóval szemben kellett intézkednie a rendőröknek. Csak a múlt héten több mint 8 ezer migráns próbált meg átjutni a határon, ami az idei évben az eddigi legmagasabb számadat.

„A magyar államhatár nem átjáróház, az embercsempészés nem bocsánatos bűn, és erőszakosan, ismeretlen identitással, okmányok nélkül, a járőreinket megtámadva belépéssel kísérletezők nem juthatnak be Magyarország területére” – hangsúlyozta a főtanácsadó.

Kijelentette, nagyon jó lenne, ha az Európai Unió levonná a következtetést a 2015 óta tartó migrációs krízisből és világossá tenné, hogy illegálisan nem lehet bejutni Európába.

Bakondi György a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában arról beszélt, hogy a migráció elsősorban civilizációs veszélyt hordoz magában, hiszen egy „virulens civilizáció” képviselői próbálnak bejutni Európába. Hozzáfűzte, Európa nagyvárosaiban a migráció miatt napjainkra megjelentek „klánok”, és van, ahol „klánháború” zajlik.

Ráadásul az embercsempészek is egyre merészebbek. Csanádpalotánál egy román teherautóban 72 illegális bevándorlót találtak a határrendészek. A jármű menetlevele szerint gumiabroncsokat szállított Spanyolországba, a román határrendészet felvételein azonban az látható, hogy illegális bevándorlókkal volt tele a raktér. Egy Szlovákiába tartó kamionban is migránsokat találtak. A gyulai és az ártándi határátkelőnél is próbáltak illegális bevándorlókat Nyugat-Európába csempészni a kamionsofőrök.

Román kamionból került elő 72 bevándorló a Nagylak 2 – Csanádpalota autópálya-határátkelőhelyen – közölte honlapján a román határrendészet szerdán.

A Romániában bejegyzett kamion – amelyet román sofőr vezetett – a dokumentumok szerint gumiabroncsokat szállított Romániából Spanyolországba, de a keddi határátlépésnél a román határrendészek és a magyar rendőrök a tehertér alapos átvizsgálását rendelték el.

A hivatalos közleményhez mellékelt kisfilm szerint amint a rendőrök félrehúzták a kamion teherterét borító ponyvát, emberek tucatjait látták meg. Az előzetes vizsgálat szerint bangladesi, indiai, pakisztáni és etiópiai állampolgárok próbálták meg átlépni a román-magyar határt, hogy nyugat-európai országokba jussanak.

A határrendészet közölte:

átfogó vizsgálatot indított a szerteágazó bűnügyi tevékenység felderítésére, hogy a végén megtehesse a szükséges jogi lépéseket.

A határrendészet ugyanabban a közleményben több másik esetről is beszámolt, amelyek során ugyancsak kedden további 25 bevándorló próbált Romániából Magyarországra szökni.

Tömegesen érkeznek a bevándorlók a szerb fővárosba is: a parkokban és az utcákon is rengetegen vannak. Az a céljuk, hogy rövid időn belül elérjék az Európai Unió határát, ami a legtöbb esetben Magyarország déli határát jelenti.

Szinte mindenhol migránsok lézengenek Belgrádban. A parkokban a padokon és a füvön is illegális bevándorlók alszanak. A többiek közben a telefonjukat nyomkodják és az útjukat szervezik. A migránsok folyamatosan cserélődnek, rengetegen vannak, de nem sok időt töltenek Szerbiában. Ahogy tudnak, mennek is tovább.

„Belgiumba megyek. Két napja érkeztem Szerbiába, holnap pedig folytatom tovább az utam. Amint megkapom a szükséges összeget már indulhatok is” – mondta egy afgán migráns, de azt nem részletezte, hogy kitől és mennyi pénzt kap azért, hogy Nyugat-Európába szökhessen.

A migránsok Magyarország felé tartanak, csoportosan akarnak ugyanis Magyarországra jutni. Ők ezt egyszerűen game-nek, azaz játéknak hívják.

„A magyar határ felé megyünk. Ott akarunk átjutni a kerítésen. Nagy csapatban indulunk el, így könnyebb lesz átjutni. Egy autó a határ túloldalán vár majd ránk” – osztotta meg terveit a Híradóval egy másik bevándorló.

Németországba indul tovább egy csoport. Úgy hiszik, nem lesz nehéz átjutni a határon. „Én is Németországba megyek, Szíriából jöttem. Két napja vagyok itt. Itt alszom a parkban. A barátaimmal közösen fogjuk folytatni a további utat” – mondta egy másik fiatal férfi.

Mivel egyre többen vannak, egyre feszültebbek is. Az összeszólalkozások gyakran vitává, a viták konfliktussá, a konfliktusok pedig harcokká fajulnak. „Mind többen és többen vagyunk, és mindenki szeretne minél előbb eljutni a célországba. Az emberek egyre feszültebbek. Gyakran alakulnak ki kisebb harcok is közöttünk. Mindenkinek az Európai Unió elérése a cél” – jelentette ki egy szintén afgán férfi.

A szerb fővárosba érkező migránsok továbbra sem akarnak az országban maradni.

Elégedetlenek az ellátással, és arra panaszkodnak, hogy a befogadóközpontban már nem férnek el. Legnépszerűbb úti céljuk Németország, Olaszország Franciaország és Belgium.

Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet kutatási igazgatója interjút adott a hirado.hu-nak. A beszélgetésben érintettük egyebek mellet az orosz–ukrán háború miatt kirobbant afrikai élelmezési válságot, a dzsihadisták szerepét Európában és a magyar kormány erőfeszítéseit az illegális migráció visszaszorítása érdekében.

– Az ENSZ és Afrikai Unió becslései szerint jelenleg 280 millió ember nem jut hozzá megfelelő mennyiségű élelmiszerhez Afrikában, és 113 millió embert fenyeget közvetlenül az éhínség. Pontosan mely területek érintettek, és mennyire valószínű, hogy a belső migráció helyett a lakosok más kontinensek irányába indulnak el?

– Ezek júniusi adatok, azóta sokkal rosszabb a helyzet, 20-30 százalékkal nőttek a számok. Leginkább a kelet-afrikai térséget sújtja az éhínség, ahol év végéig az ötvenmilliót is elérheti az éhezők száma. S akkor még nem említettük a másik kiemelt válságzónát, Nyugat-Afrikát. Ezeknek az embereknek a kontinens elhagyására nincs igazán lehetőségük, hiszen nincs pénzük az embercsempészekre. Leginkább az figyelhető meg, hogy az aszály sújtotta területekről mennek át a városokba vagy a menekülttáborokba. Ahonnan érzékelhető a migráció – és nem az éhezés, hanem a rossz gazdasági viszonyok miatt –, az Észak-Afrika, ahol a középosztálynak van még pénzügyi tartaléka, hogy az embercsempészeket megfizesse.

– Egyértelmű véleményeket hallani arról, hogy az orosz–ukrán háború felgyorsította a már eleve tragikus folyamatokat, hiszen Oroszország és Ukrajna adja a világ teljes búzaexportjának nagyjából egyharmadát, a kukoricaexport 20 százalékát, valamint a napraforgóolaj exportjának 80 százalékát. Egyre kevesebb ukrán hajó tart a leginkább éhínség által sújtott területek (Szomália, Etiópia, Jemen) felé. Ebben az esetben milyen lehetőségei vannak az afrikai országoknak, és mitől függ, hogy egyes országok ellenállóbbak a krízissel szemben?

– A fő kérdés az, hogy ezek az országok rendelkeznek-e olyan működőképes kormányokkal, tartalékokkal, amikkel pótolni tudják a kieső orosz és ukrán gabonát. Nagyon jó példa Egyiptom, ahol az ország importjának 80 százalékát Oroszország és Ukrajna adta és a lakosság gabonafelhasználásának negyven százalékát fedezte a háború előtt, még sincsen éhínség. Az egyiptomi kormánynak megvannak azok a nemzetközi kapcsolatai és tartalékai, hogy a gabonát más csatornákon szerezze be. Ehhez képest egy Dél-Szudán vagy Szomália – ahol nincsenek pénzügyi tartalékok és alternatív beszerzési források – nagyon rossz helyzet van, hiszen a nemzetközi segélyszervezetekre vannak szorulva ezek az országok. Például az ENSZ kétéves költségvetési tervezettel gazdálkodik, ami azt jelenti, hogy nehezen tud reagálni a hirtelen fellépő válságokra. Ilyenkor donorkonferenciákat szoktak szervezni, viszont most annyi helyen kellene pénzt befektetni, amire nincs kapacitás. Ráadásul a duplájára növekedett a rászorulók száma, s közben az élelmiszerárak is drasztikusan megugrottak

– Közben naponta több tízezren hagyják el Ukrajnát, mozog a Balkán. Európa mire számíthat?

– Az ENSZ és a többi nagy szervezet legutóbbi felméréseiből – amit az ukrán menekültek körében végeztek el – az látszik, hogy többségben vannak azok, akik hosszú távon vissza akarnak majd térni a hazájukba, de a közeljövőt a háború és a rossz gazdasági körülmények miatt nem tudják Ukrajnában elképzelni. Maga az ukrán kormány sem biztatja az embereket a visszatérésre, így ez a probléma még évekig velünk maradhat.

– Az utóbbi időben a migráció már nemcsak egy társadalmi jelenség lett, hanem komoly feszültségforrást jelent országok között, gondoljunk a lengyel–belarusz krízisre, vagy arra, hogy Ankara támogatásért cserébe tartja vissza az országban feltorlódott szír migránstömegeket. A helyzet törékeny, milyen eszközök állnak Európa rendelkezésére?

– Ne legyenek illúzióink, csak politikai alkukkal tudunk védekezni. Ha Erdogan török elnök holnap megnyitja a határokat, valóban százezrek indulnának meg. Ugyanakkor egyre inkább esik azon szírek száma, akik Európa felé vennék az irányt. Minden évben készül egy nagy török közvélemény-kutatás a témával kapcsolatban, és abból az derül ki, hogy míg öt-hat évvel ezelőtt a döntő többsége a szíreknek szívesen vette volna az irányt Európa felé, most a legtöbben azt mondják, hogy Törökországban maradnának. Ugyanakkor az is látszik, hogy ez az, amit a törökök a legkevésbé szeretnének. Ami biztos, hogy Szíriába senki nem akar visszatérni. Nem véletlen, hogy a következő török választás kapcsán az ellenzék jobbról előzi Erdogant, és azt mondják, hogy egy nagy menekülttáborrá tette az országot.

Marsai Viktor, Migrációkutató Intézet kutatási igazgatója (Fotó: Horváth Péter Gyula/hirado.hu)

A szírek részéről érthető, hogy maradni akarnak, rengeteg, több százezer gyermek már Törökországban született, ráadásul hallják a híreket arról, hogy nem könnyű bejutni már Európába. Ugyanakkor keveset beszélünk a becslések szerint félmilliónál is több afgánról, akik szintén Törökországban rekedtek. Többségük biztosan elindulna Európa felé, ha megnyílnának a határok.

– Míg Afrikában a lakosság száma az utóbbi harminc évben megduplázódott, addig Európa népessége rohamosan csökken. Van annak egyáltalán realitása, hogy ezek a folyamatok visszafordíthatók legyenek?

– Látjuk, hogy az európai országok egy része is realizálta ezt a problémát. Persze nagy kérdés, hogy mennyire lehet ezt a folyamatot befolyásolni. A magyar kormány óriási erőfeszítéseket tesz a kedvezőbb demográfiai adatok elérése érdekében a családok támogatásával. Ezek az óriási erőfeszítések arra voltak elegendők, hogy a nagyjából 1,25 százalékos termelékenységi rátát felvigyék 1,6-1,7 százalékra, ami önmagában nagyon nagy eredmény, ugyanakkor a társadalmi reprodukcióhoz még mindig 2,1-re lenne szükség. Ezt az értéket sehol nem érik el Európában. Ugyanakkor attól óvva intenék mindenkit, hogy azt gondolja, hogy majd jönnek az illegális migránsok és megoldják a munkaerőhiányt. Itt kell éles határt szabni aközött, hogy valaki legálisan vagy illegálisan érkezik egy adott országba. Aki törvényes úton érkezik, általában már egy konkrét állás vagy iskola miatt jön Európába, magyarán, jó eséllyel valóban el tud majd helyezkedni az adott országban. Ugyanakkor az illegális migránsok többségének sem nyelvtudása, sem olyan szakképzettsége nincs, amivel az európai munkaerőpiacon megállnák a helyüket. Ha megnézzük a svédországi vagy német számokat, a 2015 óta érkezett migránsok ötven százaléka sem tudott elhelyezkedni, a hölgyeknél pedig még katasztrofálisabb ez az arány.

– Mivel hozható összefüggésbe az, hogy egyre kevesebbet hallunk sok emberáldozatot követelő terrorcselekményekről Európában?

– Nem arról van szó, hogy „igény ne lenne” rá, hiszen a dzsihadista radikalizmus jelen van a kontinensen. Sokat fejlődött a titkosszolgálatok és a rendőrség közti nemzetközi koordináció, a megfigyelések minősége. Manapság sokkal nehezebb megszervezni egy országhatárokon átívelő, sokemberes terrorsorozatot. Nem véletlen, hogy most magányos farkasokként próbálkoznak, szerencsére sokkal kisebb hatásfokkal. Jól dolgoznak a szolgálatok. Ugyanakkor, ha megnézzük az Europol adatait, jól látható, hogy a letartóztatások száma továbbra is magas, tehát a hatékony elhárítás nélkül továbbra is magas lenne a terrortámadások száma.

– A magyar kormány úttörő politikát folytat számos kérdésben, a migrációs tekintetében is. Az Orbán-kormány Afrikára úgy tekint, mint a lehetőségek hazájára, és a segítségnyújtásra helyezi a hangsúlyt. Ha a globális gazdasági nagyhatalmak összeállnának, hol lenne a leghatékonyabb a segítség, milyen ágazatokban rejlenek potenciális lehetőségek?

– Azt látjuk, hogy amiben Afrika fejlődik, azt leginkább magának köszönheti. A világ nagy része a kontinenst nyersanyag-termelő kosárként használja, és szeretné a jövőben is használni, gondoljunk Kínára, Franciaországra vagy Indiára. Leginkább Európa feladata lenne a térség megsegítése, hiszen a tömeges illegális migráció minket fenyeget leginkább. Afrikából nem fognak tömegek elindulni Kína vagy Amerika felé.

Marsai Viktor (Fotó: Horváth Péter Gyula/hirado.hu)

– Az orosz–ukrán háború háttérbe szorította a mainstream médiából a közel keleti országok (Szíria, Irak) válságát vagy Afganisztán helyzetét. Mi a helyzet most ezekben a térségekben?

– A helyzet nem jó, annak ellenére, hogy a politikai figyelem csökken ezen válságok felé – ami egyébként újabb problémákat generál. Oroszországnak például jóval kevesebb kapacitása van arra, hogy támogassa az Aszad-rezsimet. Annak a megítélése, hogy ez most jó vagy rossz, más kérdés. De látható, hogy a turizmus visszaesése az orosz és ukrán turisták elmaradásával kapcsolatban a vendégéjszakák drasztikus csökkenésével járt például Egyiptomban. Sokszor hangzik el az a progresszív nézet, hogy az ENSZ rasszista módon csak Ukrajnának segít, a többi rászoruló térségnek nem, de ez demagóg gondolat. Ha megnézzük az ENSZ világélelmezési programjának (WFP) oroszlánrészét nyugati államok vagy szervezetek fedezik.

– Pénteken felesküdtek az első magyar határvadászok, Orbán Viktor miniszterelnök pedig az egyre erősödő migrációs nyomásról beszélt. A most felállított új egység elrettentő erőt jelenthet a Szerbiában feltorlódott illegális migránsok tömegének?

– A Nyugat-Balkánon már feltorlódott tömegek nem fognak visszamenni Afganisztánba vagy Kamerunbam, de a határvadászok segítségével még hatékonyabban még több illegális migránst lehet majd elfogni. Illetve, amit a társadalom valószínűleg nem érzékel, hogy a rendőrség és a katonaság extra leterhelést kapott a migráció által az elmúlt években. Ehhez jött még az ukrán krízis, így már két oldalról folyt a leterhelés. S valljuk, be a honvédségnek nem az az elsődleges feladata, hogy illegális migránsokkal foglalkozzon, amikor háború dúl a szomszéd országban. Erre szakosított egységek kellettek, a határvadászok, akik tehermentesítik a katonaságot és a rendőrséget.