Gáztakarékossági program Olaszországban, a tésztafőzést is szabályozzák

A fűtési szezon késleltetett megkezdése, az otthonok hőmérsékletének csökkentése, valamint a zuhanyozás és a gépi mosás idejének szabályozása szerepel az októbertől tervezett olaszországi gázfogyasztási takarékossági programban, amelyet kedden tettek közzé.

A Mario Draghi vezette ügyvivő kormány számításai szerint az őszi-téli időszakban 5,3 milliárd köbméterrel kell csökkenteni a földgázfogyasztást, így lehet megfelelő mennyiséget tartalékolni arra az esetre, ha az Oroszországból érkező gázszolgáltatást megszakad.

A földgázfogyasztás csökkentésére irányuló nemzeti tervet az úgynevezett ökológiai átmenetért felelős minisztérium (Mite) bocsátotta ki. A dokumentum szerint a takarékossági programot minél korábban, már októbertől el kell indítani, és be kell vonni a lakosságot „érzékenyítve az olaszokat a probléma iránt”.

A minisztérium a tartományok éghajlata szerint térségenként induló fűtési szezont 15 nappal megrövidíti, azt a korábbihoz képest nyolc nappal később lehet elindítani, és hét nappal korábban kell befejezni.

A napi fűtési időt egy órával csökkentik. A középületek fűtési hőmérséklete legfeljebb 17 Celsius fok lehet, kétfokos tűréshatárral. Kivételt képeznek ez alól a kórházak, idősotthonok és hasonló intézmények. A lakások fűtésének maximumát 19 fokban szabták meg.

A tárca a takarékosság érdekében követendő magatartás példájaként szorgalmazza a zuhanyozás idejének csökkentését, alacsonyabb hőfokú vízzel, a tűzhelyek, sütők, mosogatógépek, mosógépek takarékos használatát, valamint a különböző elektronikus eszközök teljes kikapcsolását, amikor azok használaton kívül vannak.

A dokumentumban kitérnek arra is, hogy tésztafőzéskor, miután a lábasba tett víz elérte a forráspontot, tekerjük alacsonyabbra a lángot. Ez az ajánlás azonnal ironikus reakciókat váltott ki a közösségi oldalakon, mivel a tésztát Olaszországban nem szokás alacsony lángon főzni. A tervezet a nem földgázból nyert elektromos energia termelésének maximalizálását sürgeti, valamint a szén- és olajhasználatot.

Olaszország energiafogyasztásának negyven százaléka számít gázfüggőnek, ami Európában az egyik legmagasabb arány.

A Draghi-kormány az ukrajnai háború kirobbanását követően beszerzési diverzifikációt indított el, mindenekelőtt az Észak-Afrikából érkező gázmennyiséget növelve, de számítások szerint az oroszországi földgáztól való függetlenedést csak 2024-re tudja teljesíteni az ország.

A most közölt takarékossági programot a szeptember 25-i parlamenti választások után a következő kormány módosíthatja. Az ügyvivő kormány bejelentése szerint a héten újabb költségvetési csomaggal támogatják az emelkedő energiaárak miatt nehéz helyzetbe került családokat és vállalkozásokat. Az év eleje óta már több mint 30 milliárd eurót különítettek el erre a célra.

Energiatakarékossági megfontolásokból korlátozzák a fűtést Írországban a középületekben, az ott dolgozókat pedig arra kérik, húzódjanak összébb, hogy az irodaépületekben egész emeleteket lezárhassanak – jelentette be Eamon Ryan, az energiaügyekért is felelős miniszter kedd este, a kormány több tagjának megbeszélését követően.

A kormány a tervek szerint még a héten hivatalosan jóváhagyja a tervezett intézkedéseket.

Ryan közlése szerint a maximális hőmérsékletet a fűtési szezonra 19 Celsius-fokban határozták meg a középületekben. A folyosók lezárásának szintén az a célja, hogy spóroljanak a fűtéssel.

Eamon Ryan kulcsfontosságúnak nevezte, hogy csökkentsék az energiafogyasztást, és hangoztatta, hogy az első lépést ehhez az állami szektorban kell megtenni.

Az ír kormány várhatóan még ebben a hónapban anyagi támogatást is jóváhagy a fogyasztók és a cégek számára is – tette hozzá az energiaügyekért felelős miniszter.

Egyre több európai országban terveznek a magyar rezsicsökkentéshez hasonló intézkedéseket az elszabaduló energiaárak miatt. Ausztriában már szerdán szavazhatnak az úgynevezett „villanyáramfék”-javaslatról, ami azt jelenti, hogy a lakosság egy bizonyos fogyasztásig a piaci ár alatt kapná az áramot. Németországban is hasonló támogatásról döntöttek, de előkerült a szolgáltatókat sújtó extraprofitadó is – számolt be az M1 Híradója.

Kapós lett a magyar modell Ausztriában is. Az osztrák kormány úgy döntött, hogy – a hazai rezsicsökkentéshez hasonlóan – úgynevezett villanyáramféket vezet be, hogy fékezze az egekbe szökő energiaköltségeket. A tervezetet vasárnap jelentették be, arról szerdán dönt a kormánytagokat tömörítő miniszteri tanács.

Egy háztartásnak évente akár 500 eurót (kétszázezer forintot) is meg kell takarítania a villanyáramfékkel – írta a Der Standard. A kormány terve szerint minden háztartásnak csökkentett árat, 10 centet kell fizetnie az áramért egy átlagos osztrák háromfős háztartás éves fogyasztásának 80 százalékáig. Ez jelenleg 2900 kilowattóra. Az ezen felüli fogyasztást piaci áron számolja el a szolgáltató – olvasható a lapban.

Az osztrák kormánynak mindez több mint 1000 milliárd forintnak megfelelő euróba kerül majd. Bécs eközben azon is dolgozik, hogy ne csak a lakosságnak, hanem a vállalatoknak is támogatást biztosítson.

„Mindenkinek biztosítják a villamosenergia-árplafont” – jelentette ki hétfőn este az osztrák közszolgálati televízióban a kancellár. Karl Nehammer hozzátette: a villamosáramféket egy évig tervezik fenntartani.

„Nem szabad hagyni összeomlani a gazdaságot, nem szabad hagyni összeomlani a fogyasztást. A gazdaságnak, a fogyasztásnak köszönhetően van adóbevételünk, ami azt jelenti, hogy pénzt tudunk visszaadni a nehéz helyzetben lévőknek”

– hangsúlyozta Karl Nehammer.

A német kormány a hétvégén egy 65 milliárd eurós, azaz több mint 26000 milliárd forintos csomagot állított össze a magas enegiaárak miatt.

„Hazánk nehéz időszak előtt áll” – mondta Olaf Scholz kancellár az intézkedések bejelentésekor. A német szövetségi kormány szintén bevezet egy úgynevezett áramféket, ennek értelmében – a magyar rezsicsökkentéshez hasonlóan – a háztartások és a kis-, illetve közepes méretű vállalkozások egy meghatározott mennyiségig, az úgynevezett alapfogyasztásig kedvezményes áron kapják a villamos energiát. Ehhez pedig a forrást – szintén a magyar extraprofit-különadóhoz hasonlóan – úgy biztosítják, hogy elvonják a piaci szereplők váratlanul magas nyereségének egy részét.  A kancellár a jelenlegi adatok alapján arra számít, hogy Németország átvészeli az előtte álló telet. Ehhez hozzájárulhat az is, hogy megszületett a döntés a bezárni tervezett atomerőművek működésben tartásáról.

Árplafont vethet ki az orosz gázra az Európai Bizottság

A javaslatról a héten tárgyalnak az unió energiaügyi miniszterei. Moszkva erre válaszul bejelentette, hogy nem szállít gázt és olajat azokba az országokba, amelyek támogatják a bizottság javaslatát.

„Nyugat-Európa gazdasági és jóléti modellje részben az olcsó orosz energiára épült” – mondta Kiszelly Zoltán a Kossuth Rádióban. A Századvég Alapítvány Politikai Elemzések Központjának igazgatója hozzátette, hogy az országok a kedvező árú energiával drága termékeket állítottak elő, s ezekből komoly profitra tettek szert.

„Németországban azt látjuk, hogy már többet kell fizetniük az elrontott brüsszeli szankciók miatt nagyon drága energiáért, mint amennyit az exportált termékekért kapnak, és ha ez így marad – miután most a gázról is le akarnak mondani, feltehetően ez így fog maradni –, a (teljes) jóléti modelljük, a gazdasági modelljük kérdőjeleződik meg” – fejtette ki Kiszelly Zoltán.

Az elemző kiemelte: mindezek alapján Nyugat-Európában tartósan magas energiaárakkal kell számolni.

A német kormány is csillagászati nagyságú összeggel igyekszik enyhíteni az országot sújtó energiaválságot. A kabinet a hétvégén egy 65 milliárd eurós (több mint 26 ezer milliárd forint) csomagot állított össze.

„Hazánk nehéz időszak előtt áll” – mondta Olaf Scholz német kancellár az intézkedések bejelentésekor. A szövetségi kormány a szociális juttatások megemelése, valamint az egyszeri támogatások mellett bevezet egy úgynevezett áramféket is. Ennek értelmében – a magyar rezsicsökkentéshez hasonlóan – a háztartások és a kis-, illetve közepes méretű vállalkozások egy meghatározott mennyiségig, az úgynevezett alapfogyasztásig kedvezményes áron kapják a villamos energiát.

A forrást ehhez pedig – szintén a magyar extraprofit-különadóhoz hasonlóan – úgy biztosítják, hogy elvonják a piaci szereplők váratlanul magas nyereségének egy részét. A kancellár a jelenlegi adatok alapján arra számít, hogy Németország átvészeli az előtte álló telet – ehhez hozzájárulhat az is, hogy megszületett a döntés a bezárásra ítélt atomerőművek további működtetéséről.

Az Európai Bizottság pedig ársapkát vetne ki az orosz gázra. A javaslatról a héten tárgyalnak az unió energiaügyi miniszterei.

Moszkva erre bejelentette, hogy nem szállít gázt és olajat azokba az országokba, amelyek támogatják az Európai Bizottság javaslatát.

Brüsszel a magasabb energiaárakkal azt akarja elérni, hogy az európaiak kevesebbet fogyasszanak, ezzel elérve a kitűzött klímacélokat – mondta Kiszelly Zoltán a Kossuth Rádióban. A Századvég Alapítvány Politikai Elemzések Központjának igazgatója úgy véli: ha tartósan magasan tartják az energiaárakat a szankciókkal, akkor az segítheti, hogy nyugaton elinduljon az a technológiaváltás, amelynek eddig az olcsó orosz gáz volt az akadálya.

„Az orosz energiát kizárják Nyugat-Európából, akkor már az olyan alternatív technológiák, mint a zöldhidrogén már kifizetődik. Amíg van olcsó orosz energia, addig nem érdemes a zöldhidrogén-meghajtással foglalkozni, és ha viszont kizárjuk az orosz olcsóbb vezetékes energiát, akkor már rögtön megtérülnek azok az új beruházások, amiket a hidrogén meghajtású vonatokba, buszokba vagy autókba tettek, és extraprofitot, vagy több profitot tudnak elérni, mondjuk egy hidrogén meghajtású technológiával, mint a dízeltechnológiából” – fogalmazott Kiszelly Zoltán.

Majd kiemelte: ezek alapján elmondható, hogy a Brüsszelt befolyásoló gazdasági körök nem akarnak visszatérni az a háború előtti helyzethez, amikor megfizethetőbb volt az energia, hanem tartósan magas energiaárakkal számolnak.