kulcsár edina
Őszinte beismerő vallomások.
Négy közvélemény-kutató cég vezetője cáfolta a 444.hu hírportálnak az ellenzéki kampány vezetőjének, Zaránd Péternek és a pártok kampányirányítóinak azt az állítását, hogy az országgyűlési választások eredményét nem lehetett előre látni. Mi mondtuk, hogy baj van, ők pedig legyintettek, vagy egyszerűen elengedték a fülük mellett – reagált például Ember Zoltán, az Iránytű Intézet vezetője.
A 444 egy nagyinterjút közölt a baloldal vezető közvélemény-kutatóival. Az interjúban elismerik azt, hogy azok a kutatások, amelyek szoros eredményeket mutattak, azok azzal a céllal lettek publikálva, hogy befolyásolják az ellenzéki választókat. Beismerik azt is, hogy legtöbb esetben kutatások helyett egész egyszerűen közleményeket tettek közzé. Gyakorlatilag ezzel válságba sodorták a közvélemény-kutató szakmát és durván megvezették a baloldali választópolgárokat. Ember Zoltán (Iránytű Intézet), Hann Endre (Medián), Róna Dániel (21 Kutatóközpont) és Závecz Tibor (Závecz Research) közvélemény-kutatók hosszasan ecsetelik azt, hogy miért érte sokként a baloldalt a Fidesz mindent elsöprő történelmi győzelme.
Ismeretes: 2022. április 3-án a Fidesz történelmi győzelmet aratott az országgyűlési választáson. Soha nem szerepelt még ennyire jól a választáson egyetlen párt sem Magyarországon. Ez annak fényében érdekes, hogy a baloldal és a vezető baloldali közvélemény-kutatók rendre olyan kutatásokat publikáltak, ahol nagyon szoros eredményt jósoltak az ellenzék és a Fidesz között.
A közvélemény-kutatók reagáltak az ellenzéki pártoktól érkező vádakra, miszerint a közvélemény-kutatók elaltatták, lényegében félrevezették a hat párti ellenzéket az országgyűlési választás kampányában, különösen is annak finisében. Az ellenzék szerint a választási vereségükhöz az is hozzájárult, hogy „olyan gyenge kutatási anyagokat kaptak a kampány során, hogy azokból nem lehetett előre látni, hogy így el fognak hasalni”.
A kutatók nyilatkozataiból kiderül, az ellenzék kampányának irányítóival történt személyes találkozókon is nagyon világosan jelezték számukra, hogy „ha ez így folytatódik, akkor az ellenzék vidéken alig fog választókerületet nyerni. Ez így katasztrófa lesz.” Mint tudjuk, vidéken a nyolcvannyolc körzetből mindössze kettőt nyert meg a baloldal, egyet Szegeden (Szabó Sándor), egyet pedig Pécsett (Mellár Tamás).
Az Iránytűvel közösen már novemberén olyan kutatást csináltunk, amiből kiderült, hogy rosszul áll az ellenzék – mondta Róna Dániel (21 Kutatóközpont). „A Bandi (Hann Endre, Medián) nyilvános előrejelzést tett márciusban: 50-40 százalékot mondott, ötvenet a Fidesznek, negyvenet az ellenzéknek.”
Egy Závecz-mérés is nyilvánosságra került, ebből pedig kiderült, hogy Márki-Zay Péter támogatottsága Gyurcsány Ferenc támogatottságának szintjére süllyedt le a bizonytalan szavazók között. Tehát rengeteg jelzést kaptak, de ezeket nem hitték el – derül ki a 444.hu cikkéből. A közvélemény-kutatók készítettek nem nyilvános kutatásokat is az ellenzéki pártok számára, amelyek jelezték, hogy sok jóra nem számíthatnak, ám „hagyták magukat is hülyének nézni.”
KÜLÖN EMLÍTÉSRE MÉLTÓ AZ A TÉNY, HOGY HAHN ENDRE, A MEDIÁN VEZETŐJE, AKI A 2006-OS RENDŐRTERROR IDEJÉN SEGÍTETTE GYURCSÁNY FERENCET ÉS MOST PEREL AZ ERRŐL SZÓLÓ FILM MIATT, MEGERŐSÍTI AZT, HOGY A VEZETŐ BALOLDALKÖZELI KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÓK A BALOLDAL ÉRDEKEINEK MEGFELELŐEN PUBLIKÁLTÁK A KUTATÁSAIKAT.
Tudatosan félrevezették a közvéleményt a baloldali közvélemény-kutatók. Magyarul, hazudtak a baloldali média és pártok nyomására
MEGMOSOLYOGTATÓ HAHN AZON ÁLLÍTÁSA, MISZERINT ŐK TULAJDONKÉPPEN NEM KUTATÁSOKAT, HANEM KÖZLEMÉNYEKET TETTEK KÖZZÉ.
Külön megtudhatjuk azt is, hogy ősszel a baloldal berkeiben botrányt okozó, a Márki-Zay Péter által hamisnak titulált kutatás is valós eredményeken alapult, tehát igaz volt.
Róna Dániel, a 21 Kutatóközpont vezetője elmondta, hogy a baloldal rengeteg jelzést kapott arra vonatkozóan, hogy katasztrófa közeleg a választáson, de nem hittek a belső és a nyilvánosságra került kutatásoknak. 2021 novemberében a 21 Kutatóközpont az Iránytű Intézettel közösenOLYAN KUTATÁST KÉSZÍTETT, AMELYBŐL EGYÉRTELMŰEN KIDERÜLT AZ, HOGY ROSSZUL ÁLL A BALOLDAL, EZ KI IS SZIVÁRGOTT.Egy Závecz-mérés is nyilvánosságra került, ebből pedig kiderült, hogy MÁRKI-ZAY GYURCSÁNY SZINTJÉRE SÜLLYEDT LEa bizonytalanok között. Tehát rengeteg jelzést kaptak a baloldalon, de ezeket nem hitték el.
Hahn Endre szerint valóban voltak olyan kutatások, illetve "inkább közlemények", amik KIMONDOTTAN A KÖZVÉLEMÉNYT BEFOLYÁSOLÓ CÉLLAL KÉSZÜLTEK.
Róna szerint ezek sajnos nem voltak megfelelő színvonalúak
.ELEVE AZZAL A CÉLLAL LETTEK PUBLIKÁLVA, HOGY BEFOLYÁSOLJÁK A BALOLDALI VÁLASZTÓKAT, A KÖZVÉLEMÉNYT.
Ember Zoltán súlyos dolgokat állít: "A legkényesebb rész. Magammal kezdem. Három-négy nappal a választások előttott voltak előttem a -14 meg -18 pont közötti ellenzéki lemaradást mutató friss országos adatok. Mégis azt mondtam, hogy 6-8 % közötti ellenzéki mínuszra számítok,ami még nem kétharmados Fidesz-győzelem. Volt egy pszichés nyomás, és a végére magamat is meggyőztem.Szándékosan nem publikáltunk semmilyen adatot,csak a választás előtt néhány nappal egyetlen szereplés alkalmával mondtam be a 6-7%-os várakozást. De ha rám tettek volna egy hazugságvizsgálót, akkor az nem jelzett volna. Többé nem szabad ebbe a hibába esni."
Addig hazudott a baloldal, míg el nem hitte a saját hazugságait. Április 3-án durván szembejött a valóságFORRÁS: MTI/SZIGETVÁRY ZSOLT
Szóba került a Gyurcsány-show, a baloldali előválasztás is. Az előválasztás első fordulója után a Medián és a Závecz is nyilvánosságra hozott egy kutatást, amiből az derült ki, hogy Márki-Zay Péter beelőzte a főpolgármestert a népszerűségi versenyben, ennek hatására Karácsony Gergely feladta az előválasztást. Róna szerintha nem lett volna eleve nagy bajban a főpolgármester és ha nem követett volna el hibákat a két forduló között, akkor ez nem történt volna meg.Nem az van, hogy ereje teljében lévő politikusokat csak úgy levadásznak közvélemény-kutatók. Viszont aki bajban van, azt még mélyebbre lehet lökni."
Róna külön kiemelte a baloldali sajtó szerepét a közvélemény megvezetésében: "...a sajtónak is nagy a felelőssége.Azoknak az anyagai, akik félrevezették a közvéleményt a választások előtt, a választások után is úgy mennek át a sajtón, mint kés a vajon, mindenféle kritika nélkül."Gyakorlatilag ezt úgy lehet értelmezni, hogy a baloldali média lesüllyedt a propaganda szintjére, és ezzel is kiépítették a baloldali véleménybuborékot. Csakhogy április 3-án szembejött a valóság, és mind a mai napig nem tudnak magukhoz térni sem a baloldalon.
Félrevezető felmérést közölt a szankciókról a brüsszeli közvélemény-kutató
Meglehetősen furcsa közvélemény-kutatás jelent meg az uniós szankciók lakossági támogatásáról. Az Eurobarometer kutatása szerint nagy támogatottságot élvez az EU válasza az Ukrajna elleni orosz agresszióra, módszertanából azonban nem derül ki világosan, hogy az eredmények reprezentatívak-e.
Az Eurobarometer mint európai uniós közvélemény-kutató az Európai Parlament, az Európai Bizottság és más uniós intézmények megbízásából 1973 óta rendszeresen monitorozza az uniós polgárok Európai Unióval kapcsolatos attitűdjeit, társadalmi-politikai-gazdasági természetű témákkal kapcsolatos vélekedéseit valamennyi tagállamban.
Mivel a kutatássorozat eredményeit az Európai Bizottság Kommunikációs Főigazgatósága publikálja, így az eredmények irányadók az európai döntéshozók és véleményvezérek, a közvélemény számára, kihatnak az európai közgondolkodás alakulására is.
FORRÁS: ORIGO
A fentiek tükrében meglepő, hogy milyen érdekességekre bukkanhatunk, ha megvizsgáljuk az Eurobarometer 2022. június 17. – július 17. között készült felmérésének paramétereit és főbb következtetéseit.
Például:
A „STANDARD EUROBAROMETER 97 SUMMER 2022" MUNKACÍMŰ KUTATÁS MÓDSZERTANI ÖSSZEGZÉSÉBŐL AZONBAN NEM DERÜL KI VILÁGOSAN, HOGY AZ EREDMÉNYEK REPREZENTATÍVAK-E, AHOGYAN AZ SEM, HOGY A KUTATÁSI MINTA A TAGÁLLAMOK LAKOSSÁGSZÁMÁNAK KELLŐ RÉTEGZETTSÉGÉN ALAPUL-E.Csupán az egyes tagállamok külön-külön is közölt rövidebb összefoglalóiból válik nyilvánvalóvá, hogy a kutatási minta nagysága mindössze 26 ezer 468 fő.
A fentiek azért adhatnak okot bizalmatlanságra a kutatás kapcsán, mert így az említett mintában az alig 1,3 millió fős lélekszámú Észtország „véleménye" például ugyanannyi adatközlő (1 026 fő) közreműködése által jelenik meg, mint a 10 milliós Magyarországé (1 026 fő), vagy a 83 millió főt számláló Németországé (1 507 fő) – noha utóbbi esetében így olyan alacsony a megkérdezettek száma, hogy rétegzett minta esetén is aligha reprezentálja valósághűen a németek véleményét.
De további módszertani hiányosságra is felfigyelhetünk. A kutatás készítői például a pandémiára hivatkozva ötvözték a személyes interjúkészítést az online kérdőívkitöltés módszerével, noha a kutatási metódusok „összekeverése" jellemzően nem túl célszerű, hiszen jelentős hibalehetőségeket rejt az eredmények nyomon követhetősége, a későbbi visszamérések, és más kutatások eredményeivel való összevetés során is.
A kutatás eredmények végkicsengése ugyanakkor a fentiektől függetlenül az, hogy „az EU egységesen szolidaritást vállal Ukrajnával [...] gyorsan és határozottan reagált Oroszország agressziójára, válaszul további korlátozó intézkedéseket hozott, amelyek súlyos következményekkel járnak Oroszországra nézve".
Kérdés azonban, hogy a társadalomkutatások néhány objektív kritériumát végiggondolva (lenti kritériumok) az eredmények mennyire állják ki a hitelesség és a valóság próbáját.