Az ukrán vezetés az eddiginél is több katonai támogatást kért

Részleges mozgósítást rendelt el Oroszországban Vlagyimir Putyin. A második világháború óta példa nélküli intézkedés elvileg 300 ezer, harci tapasztalattal rendelkező tartalékost érint, de a hír hallatán tömegesen indultak külföldre a katonaköteles korú férfiak. Az orosz elnök szerint a mozgósításra azért van szükség, mert a Nyugat fenyegeti Oroszországot. Az ukrán vezetés az eddiginél is több katonai támogatást kért.

Eredetileg kedd estére ígérték Vlagyimir Putyin televíziós beszédét, de végül csak szerda reggel került adásba. Az orosz elnök részleges mozgósítást jelentett be, szerinte erre azért van szükség, mert a Nyugat fenyegeti Oroszországot. Úgy fogalmazott: „az agresszív oroszellenes politikában a Nyugat minden határt átlépett. Folyamatosan fenyegetik az országunkat, a népünket. Bizonyos felelőtlen politikusok már arról beszélnek, hogy olyan rakétarendszereket adnak Ukrajnának, amelyekkel a Krímet és más oroszországi régiókat is elérhetnek.”

A védelmi tárca vezetője, Szergej Sojgu közölte, a rendelkezés 300 ezer embert érint, az ország mobilizációs tartaléka pedig 25 millió ember.

Sojgu a mozgósítás részleteiről azt mondta, hogy elsősorban azokat mozgósítják, akik már szolgáltak a hadseregben, és megfelelő katonai szaktudással, illetve harci tapasztalatokkal rendelkeznek. Hozzátette, egyetemistákat nem fognak toborozni, és a részleges mozgósítás azokra sem vonatkozik, akik  jelenleg sorkatonai szolgálatot teljesítenek.

A II. világháború óta ez az első részleges mozgósítás Oroszországban, az érintettek csak engedéllyel hagyhatják el a lakóhelyüket, a hivatásos katonák a parancs végéig nem léphetnek ki a hadseregből.

Feszültség Moszkvában

A védelmi miniszter bejelentése ennek ellenére pánikot keltett az orosz fővárosban, Moszkvában: sokan igyekeznek minél gyorsabban külföldre utazni, mert attól tartanak, hogy hamarosan nem hagyhatják el Oroszországot a harcképes férfiak. A Reuters hírügynökség információi szerint szinte pillanatok alatt elfogytak a repülőjegyek a Moszkvából Isztambulba, valamint Jerevánba tartó járatokra. Ezekbe az államokba az orosz állampolgárok még vízum nélkül utazhatnak. Az orosz–finn határon 35 kilométeres kocsisor torlódott fel.

A mozgósítás kihirdetése után nem sokkal néhányan már fel is keresték a katonai parancsnokságokat. Voltak, akik arról beszéltek, hajtja őket a büszkeség, de a józan ész azt diktálja, hogy meg is halhatnak a háborúban.

Veszélyes a helyzet

Az Oroszországgal határos NATO-országok veszélyesnek ítélik a háború eszkalációját, és maguk is harckészültségbe helyezték fegyveres erőiket. Arvyndas Anusauskas litván védelmi miniszter arról beszélt, hogy mivel a határaik mentén a Kalinyingrádi területen is mozgósítanak, meg kellett tenniük a szükséges lépéseket. A litván hadsereg gyorsreagálású egységeinél emelték a harckészültség szintjét.

Kijev reagált

Kijevben nyugodtan vették tudomásul az orosz bejelentést. Az ukrán főváros lakóit nem ijesztette meg, hogy hamarosan több orosz katonával nézhetnek szembe a fronton. Kijev szerint a mozgósítás arra utal, a háború nem Moszkva tervei szerint alakul. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arra szólította fel a világ vezető politikusait, hogy a háborús helyzetre tekintettel mondjanak le a semlegesség álláspontjáról.

Kína és Törökország továbbra is párbeszédet sürget Moszkva és Kijev között, Recep Tayyip Erdogan török elnök arról beszélt, hogy a háborúnak soha nem lesz győztese, és egy tisztességes békefolyamatnak sem lenne vesztese. „Ezért mindig is hangsúlyoztuk a diplomácia jelentőségét és a vita párbeszéddel való lezárását” – mondta török elnök az ENSZ-közgyűlésben, New Yorkban.

Lesz népszavazás

Vlagyimir Putyin üzenetében megerősítette, már pénteken elkezdik az úgynevezett népszavazások megszervezését az oroszok által megszállt ukrán területeken. Ukrajna területének mintegy 15 százalékát kebelezheti be saját törvényei szerint Oroszország: ez nagyjából Magyarország vagy Portugália méretének felel meg. 2014-ben a Krímben is hasonló népszavazást tartottak a félsziget annektálása előtt.

Ukrajna mellett az európai országok és Törökország is jelezte már, hogy a szavazásokat nem tartják legitimnek, ésaz eredményük nem változtatja meg Ukrajna nemzetközileg elfogadott határait.

Az ENSZ alapokmányában rögzített elvek „szégyentelen megsértésével” vádolta meg Oroszországot szerdán az ENSZ-közgyűlésben Joe Biden amerikai elnök.

A közgyűlés 77. ülésszakának általános vitájában felszólalva az amerikai elnök kijelentette: „ez a háború egész egyszerűen lerombolja Ukrajnának a létezéshez való jogát”. Egyben bírálta, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának egyik állandó tagja lerohanja a szomszédját.
Biden megerősítette, hogy Ukrajna mellett állnak az orosz agresszióval szemben.

Biden megerősítette, hogy Ukrajna mellett állnak az országot ért orosz támadással szemben. Elítélte az amerikai elnök az Oroszország, Észak-Korea és más országok részéről megnyilvánuló nukleáris fenyegetést. Kijelentette, hogy

egy atomháborút nem lehet megnyerni, és soha sem szabad megvívni.

Azt is leszögezte, hogy Iránnak sohasem lehet atomfegyvere, és ennek biztosítására meg kell maradni a diplomáciai módszereknél.
Biden újabb 2,9 milliárd dolláros (1181 milliárd forintos) hozzájárulást jelentett be a világot sújtó élelmiszerhiány leküzdésére. Washington korábban már 6,9 milliárd dollárt ígért erre a célra.

„Semmi más nem számít, ha bármely országban a szülők nem tudják etetni a gyermekeiket, bármi legyen is a megosztottságunk oka” – hangsúlyozta az elnök. Amerikai, európai és afrikai országok kedden közös közleményben sürgették, hogy sürgősen és közösen elégítsék ki világszerte több százmillió ember sürgős élelmiszerszükségleteit.

Az amerikai elnök beszédében támogatta a Biztonsági Tanács megreformálását, az állandó és nem állandó tagok számának növelését. A BT-nek jelenleg öt állandó tagja van – Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Oroszország és Kína –, valamint tizenöt nem állandó tagja. Biden hozzátette: a testületnek tartózkodnia kellene a vétó használatától.

Az Egyesült Államok “komolyan veszi” Vlagyimir Putyin nukleáris fegyverekkel való fenyegetését az ukrajnai háborúban – mondta szerdán a Fehér Ház szóvivője, aki súlyos következményeket” vetített előre, ha az orosz elnök további lépéseket tesz. “Ez egy nukleáris hatalom felelőtlen retorikája, de nem összeegyeztethetetlen azzal, ahogy hét hónapja beszél, komolyan kell vennünk – mondta John Kirby, a Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője az ABC-nek adott interjújában.

„Figyeljük a stratégiai helyzetüket, hogy szükség esetén változtassunk a sajátunkon. Jelenleg semmi sem indokolja, hogy ez szükséges  lenne ” – tette hozzá. Az orosz elnök által bejelentett 300 000 tartalékos mozgósításáról John Kirby úgy reagált: „Vártunk rá”. “Ez vitathatatlanul azt mutatja, hogy Putyin katonai eszközökkel küzd” – mondta a volt tengernagy. – írja Le Figaro.

Szeptember 23. és 27. között népszavazást tartanak a Luhanszki és a Donyecki Népköztársaságban az Oroszországhoz való csatlakozásáról – közölték kedden a két délkelet-ukrajnai szakadár régió kormányzatai.

A Luhanszki és a Donyecki Népköztársaság társadalmi kamarája hétfőn kezdeményezte a saját regionális vezetőjénél a referendum kiírását. Kedden hasonló kezdeményezés történt a dél-ukrajnai Herszon megyében is, és ugyanezen a napon a zaporizzsjai Együtt vagyunk Oroszországgal mozgalom egy melitopoli lakossági fórumon ugyanilyen kéréssel fordult Zaporizzsja megye orosz ellenőrzés alatt álló részének vezetőjéhez.

Gyenyisz Pusilin, a Donyecki Népköztársaság vezetője azzal a kéréssel fordult Vlagyimir Putyinhoz, hogy a népszavazás pozitív eredménye esetén az entitás gyorsított eljárással válhasson az Oroszországi Föderáció jogalanyává. Pusilin szerint az „újraegyesülést”, amely szerinte „a történelmi igazságosság helyreállítását” jelenti, „sok millió orosz várja”.

Hasonló folyamodványt helyezett kilátásba Vlagyimir Szaldo, az orosz megszállás alá került Herszon megye katonai és polgári adminisztrációjának vezetője is, aki bejelentette, hogy a régióban önkéntes zászlóaljakat fognak alakítani az Ukrajna ellen indított “különleges hadművelet” támogatására.

„A tartós béke, a rend fenntartása és a stabil jövő biztosítása a gyerekeink számára csakis az Oroszországi Föderációval együtt lehetséges” – mondta Szaldo.

Vjacseszlav Vologyin, az orosz parlamenti alsóház elnöke kijelentette, hogy ha a Donyec-medence régiói „közvetlen akaratnyilvánításukon” úgy döntenek, hogy Oroszországhoz kívánnak csatlakozni, akkor az orosz parlament támogatni fogja ebben őket.

Andrej Turcsak, az orosz kormánypárt, az Egységes Oroszország főtanácsának titkára azt mondta, hogy „egy tisztességes és nyílt referendum” szerinte egyszer s mindenkorra rögzítené de jure azt, ami de facto már megvalósult: a Donyec-medence és a „felszabadított területek” Oroszországhoz tartoznak.

A RIA Novosztyi hírügynökség kedden közölte a Krími Köztársasági Politikai és Szociológiai Tanulmányok Intézetének (RIPSI) felmérését, amely szerint a Donyecki Népköztársaságban a lakosok 94, a Luhanszki Népköztársaságban 93, Zaporizzsja megyében 87, Herszon megyében pedig 80 százaléka kész arra, hogy az Oroszországhoz való csatlakozásra szavazzon. Az Ukrajnában maradást a válaszadók 1-2 százaléka, a luhanszki régióban pedig 0 százalék támogatja a felmérés szerint.

A felmérést minden régióban telefonon végezték, mindenhol mintegy ezerfős mintán.

Oroszország 2014-ben csatolta el a Krímet Ukrajnától, a Kijevben végbement, erőszakkal kísért politikai fordulat nyomán – szintén az ott megrendezett népszavazás eredményére hivatkozva. Ennek legitimitását a nemzetközi közösség túlnyomó többsége nem ismerte el – hivatalosan még Fehéroroszország sem –, és a nyugati világ elítélte az annexiót.